Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-19
603 A nemzetgyűlés 19. ülése 1946. ságbán és részleteiben letárgyalta és azt teljesen változatlanul azi igazságügyminiszter alial előterjesztett szövegben elfogadta. A bizottság úgy találta, hogy a törvényjavaslatban megjelölt; bírói szerv felállítása a honvédbíráskodás terén -az adott körülményeknek a legmegfelelőbb rendezést biztosítja és az igazságszolgáltatás egyöntetűvé tételének érdekeit szolgálja. Ennek alapján javasolja a bizottság a t» Nemzetgyűlésinek, hogy e törvényjavaslatot változatlan szövegében elfogadni méltóztassák. Elnök: Szólásra senki sincs feliratkozva. Kivan valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha nem, akkor a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felieszem a kérdést, méltóztatnak-e a Kúrián honvécibírósági fellebbviteli tanács szer- vezéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes . tárgyalás . alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a 'bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, majd az 1—6. §-okat, amelyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül változatlanul elfogad.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a magyar főudvarnagyi bíróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bencze Imre előadó urat illeti a szó. Bencze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A magyar főudvarnagyi bíróság további működésére a változott jogviszonyok mellett semmi szükség nincs. Éppen ezért & törvény javaslat a főudvarnagyi bíróság megszüntetését mondja ki 1. §-ában és megállapítja, hogy az eddig a főudvarnagyi bíróság hatásköre és illetékessége alá tartozott ügyekben a polgári perrendtartásban körülírt általános i^ányeH'ek az irányadók. A folyamatban bwö ilyen peres ügyekben ugyancsak az illetékes polgári bíróságok járnak el. A főudvarnagyi bíróság elnökének az 1925. évi VIII. tc.-ben meghatározott jogkörét a minisztérium fogja rendelettel szabályozni. A törvényjavaslat 2. §-ában minden olyan jogszabályt hatályon kívül helyez, amely ezzel a most javasolt törvénnyel ellentétes. Tisztelettel jelentem a nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának nevében, hogy a bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben letárgyalta. A bizottság megítélése szerint ez a törvényjavaslat egy olyan intézményt akar megszüntetni, amely a demokratikus jogrendszerbe nem illeszthető bele, ezért javasolja a bizottság a tv Nemzetgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot változatlan szövegezésben elfogadni méltóztassék. Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést; méltóztatnak-e a magyar főudvarnagyi bíróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy a nemzetgyűlés a törvény javas- | évi február hó H-én, csütörtökön. 604 latot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvasm a törvényjavaslat címét, amelyet \a\ nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. Felolvasm\ az 1. §-t.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? hegyesi János jegyző: Némethy Jenő! Elnök: Némethy Jenő képviselő urat illeti a szó. Némethy Jenő (kg): T. Nemzetgyűlés! Mielőtt módosító indítványomat előterjeszteném és érdemben is indokolnám, méltóztassanak megengedni egy őszinte kijelentést- (Halljuk! Halljuk!) Az eddig hozott törvények tárgyalása során előterjesztett módosító indítványaimat nem azért tettem, hogy kritizáljam a törvénykészítők és a bizottságok munkáját, hanem tisztán az'a szándék vezetett, hogy csekély erőmmel, szerény képességemmel hozzájáruljak aduhoz, hogy a magyar demokrácia törvényhozása, a magyar nemzetgyűlés né csak mennyiségileg, de a lehetőségekihez képest minőségileg is jó munkát végezzem. Hangsú) lyoztam, hogy a lehetőségekhez képest. Avval a mondhatni rohammódszerrel ugyanis, amelylyel a törvényeket hozzuk, nem mindig van meg annak a lehetősége, hogy a törvényeket minőségileg is teljesen kimunkáljuk. így például a házszabályokba is csúsztak bele apróbb hibák, szépséghibák. Az államformáról meghozott törvényben is tett a nemzetgyűlés olyan megállapítást, amely sem jogilag, sem pedig logikailag nem állja ki teljesen a kritikát. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatban, amelyet a bizottság ugyancsak változatlan szövegben hozott a nemzetgyűlés elé, ugyancsak van egy passzus, amely nézetem szerint nem állja ki teljesen a jogi kritikát. Ha összevetjük az 1. §. első mondatát a harmadik bekezdésben foglalt rendelkezéssel, rögtön ki fog tűnni a hiba. Az első mondat kimondja, hogy a -magyar főudvarnagyi bíróság megszüntettetik, a harmadik bekezdés pedig előadja, hogy a magyar főudvarnagyi bíróság elnökének az 1945: VIII. te. 48. és 49. §-ában meghatározott hatáskörét a minisztérium rendelettel szabályozza. Ebből úgy látszik, hogy mi megszüntetjük a bíróságot, amellyel együtt meg kell szűnnie az elnökségnek, az elnöknek is, de mégis itt mintha újraéledne az elnök, az ő hatásköréről van szó és intézkedés arról, hogy ezt a hatáskört a jövőben ki gyakorolja, és a minisztériumra bízzuk, hogy ezt a hatáskört miképrjen kívánja szabályozni. Nagyon jód tudom, hogy a törvénykészítőnek és a bizottságnak mi volt az intenciója, mit akart evvel mondani. Mielőtt azonban azt a módosítást előterjeszteném, amely ezt az intenciót nézetem szerint világosabban fejezi ki, méltóztassanak megengedni, hogy röviden visszapillantsak azokra a rendelkezésekre, amelyek ezt szükségessé tették. * Az első világháború után nem olyan nagy mértékben mint most, de szintén voltak elhagyott javak. Ilyen elhagyott javaknak voltak tekintendők az udvari kincstári, a királyi magán- és a családi alapítványi vagyonok. Minthogy ezek gazda nélkül maradtak, 1918 november havában a minisztérium kiadta az 1165/1918 számú rendeletet, amely • szerint a r főudvarnagyi bíróság átalakul zárlati bírósággá és zárlati kezelésbe veszi, bírói zárlat alá helyezi ezeket a vagyonokat, leltározza és gondnoki kezelésbe ve*2i.
