Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-19

305 A nemzetgyűlés là. ülése 1946, évi február hó lí-én, csütörtökön. 606 Az 1920-ban megjelent 8160/1920. számú rendelet a zárlatot fenntartotta, azonban a visszaállított főudvarnagyi bíróságra bízta a zárlattal kapcsolatos teendőket. li*25-ben a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló törvény — annak 48. és 49. §-a — ismét foglalkozott ezzel a kérdéssel. E két paragrafus lényeges rendelkezése a következő volt: A zárlati teendőket már nem a bíróságra, hanem a bíróság elnökére, mint egyesbíróra bízta. A 49. § pedig elrendelte, hogy az akkori államfő használatára rendelt jószágok feletti felügyeletet a bíróiság elnöke, mint egyesbíró gyakorolja. A törvényjavaslat ($) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a főudvarnagyi bíróság elnökének hatáskörét szabályozni kell majd külön miniszteri rendeletben. ÍSzerény véleményem szerint erre nincs szükség. Hasonló eélvagyonokra, mint amilyenek a felsoroltak is, amelyekről a törvényjavaslat intézkedik, a törvényszékek felügyelnek. Ilyenek például a hitbizományok. Éppen ezért célszerű lenne a szóbanforgó egyéb javakat is, amelyek eddig a főuuvarnagyi bíróság hatáskörébe tartoztak, törvényszéki hatáskörbe, mégpedig a törvényszék elnökének hatáskörébe utalni. Minthogy korábban a főudvarnagyi bíróság az egész ország területére joghatályossággal bírt, célszerűnek mutatkozik az is, hogy ezt az ügykört egyetlenegy bíróság, a budapesti törvényszék kapja és a budapesti törvényszék elnöke lássa el azokat a teendőket, amelyeket eddig a főudvarnagyi bíróság elnöke, mint egyesbíró látott el. Ezért tisztelettel indítványozom, méltóztassék a harmadik bekezdés helyett a következő szöveget felvenni (Olvassa): »Az 1925. évi VIII. t. c. 48. és 49. §-ai szerint a főudvarnagyi bíróság elnökének hatáskörébe utalt teendők ellátása a budapesti törvényszék elnökének hatáskörébe tartozik«. Ez feleslegessé tesz későbbi kormányrendeletet és ezt a kérdést véglegesen rendezi. Tisztelettel kérem, méltóztassék módosításomat elfogadni. Elnök: Kivan még valaln a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kivan szólni. Ries István igazságügy miniszter: T. Nemzetgyűlés! Bár nem osztom a képviselő úr aggályait, a módosítást elfogadom, " csak a szövegezést nem. Kérem, méltóztassanak hozzáj'árulni, hogy az 1. § (3) bekezdése töröltessék és ehelyett az 1. § (1) bekezdése a következő szöveggel egészíttessék ki (Olvassa): »A magyar főudvarnagyi bíróság elnökének az 1925 : VIII. te 48. és 49. §-ában meghatározott hatásköre a budapesti törvényszék elnökére száll át«. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Ez lényegileg ugyanaz!) Igen, lényegileg ugyanaz, de jobban beleillik" a törvénybe. Elnök: Felteszem.a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. %-kt, szemben a bizottsági szövegezéssel és Némethy Jenő képviselő úr módosító indítványával, a miniszter úr szövegezésében elfogadni? (Igen!)-Ha, igen, akkor a szakaszt a miniszter úr szövegezésében elfogadottrak jelentem ki. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni: Hegyesi János jegyző (felolvassa* a 2. §~t, amelyet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a bíróságok és ügyészségek tagjainak az igaz ságügy minisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899 : XL

VIII. te. hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bencze Imre előadó urat illeti a szó. Bencze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! 1899 óta állandó gyakorlat, hogy az igázságügyminisztérium helyes és gyakorlati irányítása céljából bírákat és ügyészeket beoszthat az igazságügyminiszter a minisztériumban leendő szolgálattételre. Ezt az 1899-ben alkotott törvényt általában minden öt esztendőben az országgyűlés, illetőleg a nemzetgyűlés meg szokta hosszabbítani. A legutóbbi meghoszszabbítás az 1940 : XXXVI. te. 4. §-ában van lefektetve. Tisztelettel javaslom, méltóztassék az alkotmányjogi és közjogi bizottság által teljes egészében elfogadott javaslatot minden módosítás nélkül elfogadni. Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz (hozzászólni általánosságban? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot á bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. ' Hegyesi János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait. A címet és a szakaszokat a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogadja.) Elnök; Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. T. Nemzetgyűlés! Bejelentem, hogy Adorján József képviselő úr az alkotmányjogi és közjogi bizottsági tagságáról lemondott. A megüresedett tagsági hely betöltéséről napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. ' ' ! Méltóztatnak ' bejelentésemet tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. T. Nemzetgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk, ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki: 1. Adorján József képviselő úr lemondása folytán az alkotmányjogi és közjogi bizottságban megüresedett tagsági hely betöltését; % a nemzetj kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? [Igen!) Ha igen, akkor a nemzetgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta. Az ülést bezárom. (Az ülés délután 1 óra 16 perckor végződött.) Hitelesítették : Leniczky Gyula s. k. Horváth György s. k. naplóbiráló-bizotteági tagok*