Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-19

591 A nemzetgyűlés 19, ülése 1946. * • határozata alapján, a népköztársaság elnöke lesz. Következetesen halad gyakorlati törek­véseinek megvalósítása felé. Súlyosak az álla­potok, inert több mint négyéves háború szen­vedése robbant ki a háború összeomlása után és gazdaságilag borzalmasan,leromlott az or­szág. Mondjuk meg őszintén, a nép politikai­lag kissé iskolázatlan, ezért újabb és újabb követelésekkel lép fel, sokszor azok által irá­nyítva a háttérből, akik a régi világot akar­ják visszahozni, akik a szociáldemokratákat és Károlyit teszik felelőssé az elvesztett háború minden «szenvedéséért. íme, hogy megismétlő­dik a történelem! (Marosán. György (szd): Most'is találkozunk ilyen, hanggal!) Károlyi, a szoeiáldemokratapárttal együtt, rendíthetetlenül állja a harcot, a küzdelmet. 1919 február 24: ez az a történelmi nap, ami­kor Károlvi megkezdi saját földje felparcel­lázását. S akkor a' következőket mondta (olva s sa): »Büszke vagyok arra, hogy a föld­osztást az én birtokomon kezdhetjük meg. Ez a földosztás Kossuth Laios eszméinek tovább­vitelét jelenti. Kossuth Lajos felszabadította a jobbágyságot, mi felszabadítjuk a zselléreket és a gazdasági cselédeket. A költő szavát: »Itt élned, halnod kell« — itt megtoldjuk egy szó­val: Itt dolgoznod kell! Ugyancsak ezzel az alkalommal mondta Károlyi, hogy (olva s sa): »Ez a nap ünnepe Magyarországnak, mert a feudális Magyar­ország utolsó maradványait temetjük el. Ezen az új, független, demokratikus, szociális intéz­ményekkel telített Magyarországon azé lësz a föld. aki dolgozik; »A kitartott heréknek és pa­razitáknak nincs többé helyük. Mi a dolgozó Magyarországért küzdöttünk és a forradalom vívmányainak első ünneplő napja a mai. A forradalom első diadalmas zászlóbontása, a mai zászlóbontás.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nagy események voltak azok, amelyek Kálkápolnán lezajlottak és árnyékukat előrevetették 1945-re is. A re­akció az első pillanatban megdöbbent ezeknek áz «eseményeknek hatása alatt és minden ál­dozatra kapható volt, hogy átmentse magát ezeken a forradalmi időkön. Lassankint azon­ban magára eszmél és megkezdi a harcot a nép felfelé ívelő törekvései ellen. Megindul a harc a földreform nagy gondolata ellen. A dolgozó tömegek egyenetlenkedése ' és egymás ellen való küzdelme, (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt 'oldalán.) valamint az uralkodó osztály feltámadt osztályöntudata lassankint megpecsételi a sorsát a földreformnak, a sza* badságtörekvéseknek és mindannak, amit 1918 képvisel- Bekövetkezett a miagyar nép szo­morú tragédiája: felülkerekedik áz ellenfor­radalmi reakció, elbukik mindaz a törekvés, amelyet Károlyi és a szóciáldemokratapárt képviselt. A legsötétebb szolgaság borult az országra és a földbirtokreform beletorkollott az 1920 : XXXVI. tc.-be, amelyet még a vég­rehajtói is Európa legmérsékeltebb földbir­tokreformjának mondottak. Valóban így is van. És amikor ezeknek az eseményeknek a mérlegét most már egy kissé történelmi táv­latból akarjuk felállítani, akkor a következte­tés csak az kell, hogy legyen: határozottab­ban állást foglalni «a reakciós politikai tö­rekvések ellen. Ez az egyik. A másik: mind­azoknak a demokratikus pártoknak, amelyek 1918 örököseinek vallják magukat — és én tudóin, hogy ebben a 'képviselőházban csak ilyen politikai pártok vannak — ezeknek egy­évi február hó U-én, csütörtökön. • 592 más között való egyenetlenkedéseit ki kell küszöbölni. (Élénk éljenzés és taps à nemzet­gyűlés minden oldalán.) Koalíciós kormányzásunk, amelyben a szociáldemokratapárt és mellette a 'kommu­nistapárt, mint a munkásság öntudatos párt­jai vesznek részt teljes erejükkel ebben a munkában, azon van. hogy a demokratikus' < törekvéseket megszilárdítsuk, a reakciót ki­irtsuk ebből ,az országból, ennek utolsó csirá­ját is kitépjük és szilárddá kovácsoljuk en­nek az országnak' 'demokratikus 'alappillé­reit és' berendezkedését. És ha ez így van, mint ahogyan kétségte­lenül így van, s a másik oldal, tehát a kis­gazdapárt is vallja ezt a politikai felfogást, akkor mindent el kell követnünk ,a nagy, messzebbtekintő magyar nemzeti célok érde­kében, hogy ezt a koalíciót minden körülmé­nyek között hosszú ideig, mindaddig fenn­tartsuk, (Élétik helyeslés.) amíg demokratikus állampolitikai berendezkedésünk szilárd alapot nem nyer. (Élénk helyeslés és taps m nemzet­gyűlés minden oldalán.) Ezt hirdettem 1918-ban is, mert az esemé­nyeket mérlegelve láttam, hogy mennyi hi­bát követtünk el. És ha felismerjük azt,' hogy hibát követtünk el, (Közbeszólás a kisgazda­párt soraiból: Okuljunk!) akkor ezekből a « hibákból a hegeli filozófia ellenére is okul­nunk kell. (Taps.) Láttuk, hogy 1918 földbirtokreforrai-politi­kája elbukott, nemcsak annak a tiszteletreméltó felfogásnak következtében, amelyet előttem szó­lott képviselőtársam hangoztatott, hogy kése­delmes volt a földreform végrehajtása, noha, azt én is tudom, hogy forradalmi időkben a gyors cselekvés biztosíthatja csak a sikert számunkra, hanem azért is, mert a munkáspártok egymás között veszekedtek (Ügy van! Ügy van! a­kisgazdapárt oldalán,)* abban a tekintetben, hogy melyik az a gazdaságpolitikai irányzat, amelyet a földbirtokpolitika terén érvényesí­tenünk kell. Le kell vonni — mint ahogyan le is vonta mind a két munkáspárt száz-száza­lékosan — ennek a történelmi tanulságnak a konzekvenciáját és most egységes ebben a tekintetben is a felfogásunk s annyival könv­nyebb a helyzetünk, mert ezt a felfogást vall­ják ebben a parlamentben az összes demo­kratikus pártok, (ügy van! XJgy van! — Taps a Ház minden oldalán.) Igen, ennek a történelmi tévedésnek és talán külpolitikai okoknak következtében is a forradalom elbukott. A nagybirtokosok va­gyonukat átmentették Í919 utánra, hogy azután a gazdasági és politikai hatalom bir­tokában még kegyetlenebbül elnyomják és leigázzák Magyarország dolgozó népét. A hős, a forradalom egyik kimagasló alakja, a köz­társaság elnöke, Károlyi Mihály, aki minde­nét feláldozta a magvar dolgozó nép felszaba­dítása érdekében f> külföldön talál menedéket. mint ahogyan mindazok, akik exponáltjai voltak a forradalomnak, ha nem akarták, hogy bitófára jussanak, kénytelenek voltak emigrálni. (Ügy van! Ügy van! a kommu­nistapárton.) így is a Horthy-uralom kezdeti korszakát* nemcsak Siófok és Orgovány, nemcsak Kecs­kemét jelzi, hanem azon túl azok a bestiális ítéletek is, (Egy hang a kisgazdapárton: Nem szegyeitek magukat, még Hock Jánost is el­ítélni!) amelyek a forradalom jeles alakjait, felakasztották és kivégezték a legkegyetle»

Next

/
Oldalképek
Tartalom