Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-19
893 A. nemzetgyűlés 19. ülése 1946. nebb módü«. {Égy Hang a szociáldemokratapárton: És a Duna?) Somogyi és Bacsó, Cservenka Miklós és a többiek, becsületes magyar emberek, akik becsületes magyar lélekkel és bittel akarták a dolgozó népet felszabadítani az urak járma alól, mind-mind áldozatai lettek az osztályuralom kérlelhetetlenségének és kegyetlenségének, amely — ismétlem — 1514-et, a vad országgyűlést akarta visszavarázsolni teljes egészében. 330 Bizony, Károlyi kiüríti a keserűség poharát Osztályrészéül jut mindaz a szenvedés, amely elbukott forradalom hőseinek szokott osztályrészül jutni. Az ellenforradalmi reaíkció győzelmével megfosztják vagyonától és meg akarják* fosztani tisztségétől és becsületétől is, mint ahogyan annakidején Kossuthot is meg akarták fosztani becsületétől. Csak nézze meg az ember 1849-et, a forradalom után megjelent lapokat. Nincs az a becstelenség, amelyet Kossuthra rá ne kentek volna, a hamiskártyázástól kezdve a gyilkosságig mindent Ugyanezt tették Magyarországon Károlyi Mihállyal. Mindent elkövettek arra, hogy a magyar nép lelkébe beleplántálják Károlyi iránt is azt a gyűlöletet, amelyet az uralkodó osztály tagjai éreznek iránta. De a nép lelkéből még sem tudták kiirtani a Károlyi iránt való nagyrabecsülést. Sohasem feledhette és nem is felejtette el a magyar nép, hogy mit tett Károlyi érte 1918-ban és az utána következő években még külföldön is. A történelem meghamisításával 1918-at, a nép szabadságra való törekvésének ezt a gyönyörű megnyilatkozását, patkánylázadásnak minősítették. Mennyit ordítottak itt ezen a helyen erről — persze nem n mostaniak. (Egy haria a szociáldemokratapárton: A Kuna P.-k!) m És Károlyit s mindazokat, akik tevékenyen vettek részt 1918-ban és akik mimikri útján nem azonosították magukat az uralkodó osztállyal, hazaárulónak minősítették. Kácolyi Mihály és társai bomlasztották fel a frontot, ők idézték elő Trianont, ők működtek közre az ország megcsonkításában, ők voltak kútforrása! minden rossznak és szerencsétlenségnek, amely a nemzetet a négy és félévi háborúskodás következményeként érte. Iskolában, iskoláskönyvekben, szószéken, a iiolitikai életben és az irodalomban mindenütt 1918 felelősségéről fecsegtek, meg akarván győzni a magyar népet ezeknek az időknek átkos voltáról. Irodalmi szegénylegények, akik a kurzus 332 emlőin nevelkedtek fel, mocskolták 1918-at, Ezen nem csodálkozom. De azok is, akik valamit adtak történelmi tudásukra és a magyar közéletben ettől eltekintve ás jelentős szerepet vittek, szintén kihegyezték a tollúkat Károlyi ellen. Egypár idézetet olvasok fel ezektől, hogy lássuk, hogyan vélekedtek a magyar uralkodó osztáíly és annak tollnokai Károlyi Mihályról. (Marosán György (szd): Mesterien hamisították a történelmet!) Az egyik azt mondja történelmi munkájában: »Egy nemzet mikor vezért választ, rendszerint olyant szemel ki magának, akiben a maga jótulajdonságait és eszményeit a legmagasabb feszültségi fokon látja képviselve. Károlyi vezérsége abból származott, hogy benne a nemzet a maga gyengeségeinek per« szonifikációját fedezte fel. A történelem ritkán talál akkora méretű aránytalanságot képesség és ambíció, hivatottság és feladat közölt, mint amilyet Károlyi Mihálynál kény- i NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi február hó 14-én, csütörtökön. 594 telén megállapítani.« Ezt mondja az egyik történetíró. De érdekesebb ennél a másik, (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Nem baloldali most az illető?) aki ír egy hasábot a könyvben és a második hasáb utolsó részében a következőkben szegezi le elmélkedésének kvintesszencia ját: »Károlyi Mihályról csak ,ez lehet a kedvezés- és haragmentes ítélet: olyan csekély képességekkel, olyan gyenge akaratbeli és erkölcsi kvalitásokkal, méghozzá olyan hitvány gyalázatos garnitúrával vállalkozott honmentő munkára, hogy tette a hazaárulással egyenlő.« (Közbeszólások a . szociáldemokratapárt soraiból: Nem demokrata ez mostan? — Ki ez?) T. Nemzetgyűlés! Ez a tragédia. Ezt az egyik könyvet Petihő Sándor írta, a másikat pedig valami Ballá Antal nevű úr 333 (Juhász István (szd) : Csak nem a miniszter?) aki ilyen megállapításokat tötlt 1927-ben (Juhász István (szd) : Ez ma miniszter!) amikor egy kissé már történelmi távlatból is láthatta 1918 eseményeit, ilyen módon minősítette azt a Károlyi Mihályt, akinek a, rehabilitációjáról szóló törvényjavaslatot ebben a. pillanatban tárgyaljuk. Mi szociáldemokraták mindenkor hittük és bíztunk abban, hogy lesz még egyszer Október ebben az országban, mint ahogy ezt Böhm elvtársunk a forradalomról írott műve bevezető részének utolsó mondataként írja. 334 De hitt ebben Károlyi Mihály is. Míg mi ^ itthon bátran és határozottan hirdettük mindazokat a törekvéseket és célkitűzéseket, amelyek 1918-ban voltak a magyar nép törekvései és célkitűzései, ő megírta ^ismert füzetét és eljutott ez a füzet mihozzánk is, amelynek a címe: »Tiétek a föld«. Európában egyedül maradt meg a feudális nagybirtok szinte valamennyi kiváltságának birtokában, döntő ( befolyása volt az ország politikájára, kezében tartotta a közigazgatást és az államhatalom szervezetét, mereven elzárkózott minden demokratikus haladás elől. t A feudális egyházi és világi nagybirtokrendszert "meg kell szüntetni — hirdettük — s az erőszakkal elvett földet vissza kell adni azoknak, akik megművelik, mert a dolgozó tömegek csak igy szabadulihatnak fel a feudalizmus bilincseiből. Programmatikusan hirdettük ezt, mélyen t. Nemzetgyűlés, ugyanakkor, amikor a legsötétebb elnyomatás és reakció korszakát éltük Magyarországon. Megmondottuk, hogy a szociáldemokratapárt hadat üzen az erőszakos foglalás révén létrejött nagybirtoknak, mi is azt a gondolatot hirdettük, amelyet Károlyi Mihály említett könyvében hirdetett. A történelem elégtételt szolgáltatott Károlyi Mihálynak. Boldog érzés töltheti el, hogy elgondolásai valóra válnak. Nem minden embernek adatott meg életében az a boldogító érzés* amely Károlyi Mihályt eltöltheti ebben a pillanatban, amikor egyrészt összekapcsóljuk 1918-at 1946-tal, másrészt sikerült elsöpörnünk a történelem színteréről azt az uralkodó osztályt, ameily meg akarta semmisíteni 1918 történelmi vívmányait és amely halálba akarta száműzni Károlyi Mihályt is. Boldog érzés töltheti el, hogy ez a tervük nem sikerült és sikerült viszont az az elgondolása, hogy 1918 törekvései valóra váljanak. Nehézségekkel küzdünk most is, mélyen t Nemzetgyűlés, amikor szabadságunk birtokában megvalósíthatjuk la ssankmt 1918 demokratikus törekvéseit, amikor megszilárdíthat88