Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-18
191 A nemzetgyűlés 18. ülése 19â6. nem a hazáért, hanemha hazából éltek és még mindig itt vannak a fórumon. Ha tőlem függne, én nemcsak azokat az írókat száműzném a magyar szellemi élet területérdi, akik vezércikkekben gyilkolásra uszítottak, akik csatába énekelték a honvédeket és akik vágóhidra adminisztrálták a magyarság legértékesebb részét, a fiatalokat, hanem azokat is, akik írásaikkal fémjelezték az Esti Újságot, a Pesü Újságot, a Nemzetőrt, a Magyarságot, az-Ösz. szetártá&t* 71 és a többi, mind fel nem sorolható szennytermékeket. Hadd szegezzem le pártom nevében azt is, hogy mi a köz vélemény formálásból nemcsak azokat szorítanánk ki, akik az utcasarokra vitték a betű becsületét, hanem azokat is, akik a felhők sűrűsödésének idején gyáván elhallgattak, félrevonultak a remeteszigetre és megtagadták a közös erőfeszítésekben való részvételt. {Egy hang a szociáldemokratavárton: El kell némítani őket!) Bosszul értelmezett demokrácia az, amely csak a gyilkosokat ítéli el, de menlevelet, sőt földbirtokot is ad a felbujtónak. (Ügy van! Ügy van! Taps.) Ha megbüntetjük a félrevezetett rikkancsokat is, akkor büntessük meg azt is, aki szel- lemi termékeit kolportálja. (Ügy van! Ügy van! Taps.) Ha megbüntetjük a 16 éves tömeggyilkosokat, akkor büntessük meg azokat is, akik ezekkel a gyerekemberekkel elhitették, hogy joguk van a gyilkolásra. {Egy hang a kisgazdapárton: Gyomrot is!) Ha éictfogytiglan elitélték Fiala Ferencet, a főszerkesztőt, 272 akkor Ítéljük cl munkatársait is, még akkor is, ha a demokratikus pártok *kÖzé belopakodtak. (Ügy van! Ügy van! Taps a Ház minüen oldalán.) A tévtanoktól megkótyago^odott kisembereknél még találhatunk mentséget cselekedeteikre, de a szellem fejedelmeinél, —ahogyan magukat nevezték — akik tőrt nyomtak a tömegek kezelje, ahelyett, hogy szépségmagvakat vagy gondolatcsirákat ültettek volna el azok agyába, ezeknél mentség nem lehet. Legyen*szabad leszegeznem, hogy az írás helytállás és magatartás, az irodalom célja szellemformálás, lélekedzés, részvétel a közös emberi erőfeszíté-. sokben és az irodalomban is érvényesül, mint a művészet minden területén, az a híres archimedesi törvény, hogy minden írásmű annyit veszít súlyából, amennyit elhallgat a társadalmi valóságból. (Taps a szociáldemokratapárton.) A magyar irodalom kialakulása óta a masryar írók legjobbjai nemcsak esztétikai igénveket elégítettek ki,, hanem mindenkor politikusok, nemzetpedagógusok, műveltség-közvetítők, társadalmi reformerek, képromboló eretnekek, de új törvényfogalmazók is voltak. A magyar irodalom és művészet tradíciója, hogy az alkotók mindig az ár ellen úsztak, de mégis mindig az idő sodrában és Bornemissza Péter jel szava uralkodott a magyar művelődés területén: »Minél nagyobb rajtunk a kínzás, annál huztróbb a kiáltás is«. 273 T. Nemzetgyűlés! A magyar művészek, a magyar alkotók tragikus életpályája bizonyítja, hogy (mindenütt Golgota van,, ahol egy nagy szellem gondolatait kimondja. De a nagy magyar alkotók élete, példamutatása figyelmeztet miniket arra. hogy az embert nemcsak az különbözteti meg az állattól, hogy szerszámot készít, hanem az is, hogy meg tud halni egy gondolatért. A munkáspártokat és pártomat 25 éven keresztül azzal vádolták és azzal vádolják suttogó propaganda alakjában még ma is, hogy elszakadtunk a magyar hagyományoktól. Erre legyen szabad azt válaszolnom, hogy számunkévi február hó 13-án, szerdán. 492 ra mindig sugárzó ideáit jelentett Vörösmarty, Arany, Petőfi. Ady Endre és József Attila szelleme. {Egy hang a kisgazdapárton: Éljen!) De nem voltunk hajlandók a múltban titánná magasítani és költővé koszorúzni Herezeg Ferencet 27 * és rajta leszünk, hogy visszaszorítsuk a magyar szellemi életből mindazokat, akiknek múltja nem makulátlanul tiszta. Nem fogjuk tűrni, hogy a szellemi reakció új honfog lalásra indulj on, # beszivárogjon, helyesebben mondva beözönöljön a magyar szellemi életbe. Ha Ady Endre ma élne és mérleget készítene mai szellemi életünkről, azt hiszem, kénytelen lenne ismételten megállapítani: »Seregestül senkik jönnek«. 275 ; A magyar demokrácia nem tűrheti a szellemi élet területén sem, hogy a tömegekben uralkodóvá váljék vélemény, hogy a tör vény olyan pókhaló, amelyen a kicsik fennakadnak, a nagyok pedig keresztülesnek. Nem tűrhetjük tovább, hogy a könyvkereskedések olyan könyveket áruljanak, — még tegnapelőtt ifi láttam ilyet — amelyeknek szerzője müvét így dedikálja: »Isten Magyarország kormányzóját, nagybányai vitéz Horthy- M ; klós f őméltósága nagyurat soká éltesse«. {Egy hang a kisgazdapárton: Most árulják? — Zaj.) Két nappal ezelőtt vásároltam. T. Nemzetgyűlés! Ezt a gondolatkört bezárom és pártom nevében arra kérem a kormányt, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel indítsa meg a harcot a szellemi reakció ellen, mert a magyar demokrácia eredményeit illetőleg a magyar demokráciát csak úgy tudjuk továbbfejleszteni, ha a magyar demokrácia ellendrukkereit, a szellemi szabotőröket elnémítjuk. Szorosan ehhez a témához simul mondanivalóm második része is. A reakció alien a leghatalmasabb fegyver a kezünkben a tanítás, a nevelés, a demokratikus közoktatás. A demokrácia léte többek között attól is függ, hogy milyen ismeretanyaggal és — ami ezzel teljesen egyenértékű. — milyen jellemmel kerül ki az iskolából. A huszonötéves ellenforradalom lélekromboló hatása már az iskolatípusoknál is megmutatkozott: népiskolát adott a dolgozó tömegeknek, középiskolát biztosított a középosztály számára és főiskolát biztosított az uralkodóosztály gyermekeinek. (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárt soraiban.) Diplomát adott, és j tudást, tekintély tiszteletre nevelt és kiölte a i kutatást, a kételkedést, a bírálatot, nyájembereket nevelt és leszoktatta a fiatalokat az Önálló gondolkodásról. {Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Dehogyis igaz!) Történelmet hamisított és rózsaszínűre festette a magyar eget, nikotexes irodalommal táplálta a magyar diákságot, elhitette a diáksággal, hogy Magyarországon kívül nincs élet, könyökembere- ' ket nevelt, akik minden eszközt alkalmasnak találtak arra, hogy a társadalmi ranglétrán előremarják magukat. (Üováts László (kg); Nehogy visszaessenek!) Az osztály állam az egyszempontú neveléssel óriási hatalmat szerzett magának a lelkek felett. Elködösítették a látóhatárt és óvatosan ügyeltek arra, hogy a tömegekhez ne jusson el a tudomány, mert világosan látták, hogy a tudás hatalom, a hatalom pedig felszabadít. Ennek az ellenforradalmi kurzusnak a lényege volt a szellemi elködösítés és hadd idéz, zem azt, amit már sokszor-sokszor idéztem ; mindenütt, mert nagyon jellemzően igaz. Az i angol szellemóriásnak, Shakespeare-nek Julius