Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-17

465 A nemzetgyűlés 17. ülése 1946. j kormány útja nem jól halad. Ezzel szemben ] hadd emlékeztessek: itt arra, hogy mégis ez j az út volt az, amelyen néhány — nyugodtan ! mondhatjuk — történelmi jelentőségű lépést i tett a magyar nép, és ezt az eredményt ezzel ! a programmall és e programra útján haladó kormányokkal értük el. A földreform, a va- ( lasztások levezetése, a köztársaság ügye és az újjáépítés számos területén elértünk olyan ' eredményeket, amelyekkel^ nyugodtan biztat j hatjuk és megnyugtathatjuk saját magunkat j is, s egyúttal érvül is hozhatjuk fel minden gánososkodással és akadékoskodássaJF szemben. Egy másik nagy vívmánya ezeknek a pro- ! grammoknak az, 'hogy meg tudtuk őrizni a de- I mokratikus erők együttműködését és egyen- ] súlyát, és minden nagy kérdésben, az összes felelős tényezők egyhangú határozataival tud- I tunk egymásután következő lépésekei tenni. I Mégis, a demokratikus átalakulás ügye körül és a kormány politikája körül nines j minden rendben. Mégis, rengeteg panasz, sere lem, kifogás hangzik el, rengeteg lappangó ellenzéki érzés, hangulat és felelőtlenség uralkodik az országban, amely mindenféle ellenőrizhetetlen útiakon, suttogással, híreszteléssel olybá tünteti fel viszonyainkat, mintha mindezért a demokrácia lenne felelő«, mintha mindennek az volna az oka, hogy ilyen demokratikus progranimok alapján ilyén kormányok viszik az ország vezetését. Egyszer komolyan szembe kell néznünk ezzel az ellentéttel, amely egyfelől a programmok, másfelől pedig a felelőtlen híresztelés és suttogás* között van. Természetesen ezt az ellenzéki hajlamot és ezt a felelőtlenséget nagyon is céltudatos reakció szítja, színezi és hajtja, úgyhogy mindig a sérelmeiket és a panaszokat hozza fel és szívesen elfeledkezik mindazokról a vívmányokról, amelyeket mégis elértünk s a végén senki sem vonhatja kétségbe, hogy ezek történelmi lépései voltak a ma- j gyár nép előrehaladásának. Ezeknek a lappangó ellentéteknek és ellenzéki hajlamoknak már itt a parlamentben is kifejezést adott Sulyok képviselő úr, (Ügy van! Úgy van! a kommunistapárton.) de találkozunk vele másutt mindenütt is. Egyszer tehát komolyan szembe kell ezekkel szállni és komolyan tudomásul kell venni a nrogrammunkat és úgvkell vinni. hogy felvegyük a nyillt harcot ezekkel, és ha tározott politikával, határozott föllépéssel le tudjunk velük számolni. Nagy Ferenc miniszterelnök úr . mögött bizalommal áll ott a pártja és a többi párt is biztosítja bizalmáról, de még azt m hozzátehetjük, a nép nagy többsége^ mögötte áll annak a programmnak megvalósításában, amelyet itt a parlamentben elmondott. Ennek a kormánynak, a magyar köztársaság első kormányának tehát van ereje arra, hogy határozott és nyilt reformprogramm megvalósításával álljon elő, nyilt és félreérthetetlen lépéseket tegyen a demokrácia erősítése és továbbfejlesztése irányában. Természetesen ehhez is szervesen hozzátartozik, hogy nyíltan vegye fel a harcot azokkal az ellenzéki, felelőtlen lappangó hangokkal, híresztelésekkel és levegőrontásokkal szemben, amelyek a demokrácia atmoszféráját, a közhangulatot és a közvéleményt inkább ellene fordítják a kormánynak és az előrehaladó lépéseinknek, mint sem mellette sorakoztatnák fel. (Taps a kommunis tóparton.) De mi az útja ennek a félreérthetetlen és NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. \vi február hó 12-én, kedden, 466 sikeres előrelépésnek 1 Nyilvánvalóan semmi más, mint az, hogy ez a kormány lépjen rá, illetve haladjon tovább a nagyszabású és gyökeres reformok megvalósításának útján. Az ország demokratikus átalaákulását mindenki számára érezhetően kell újra lendületbe hozni. Ezt a lappangó elégületlenséget és ellenzékiséget nyilt színen le kell küzdeni és a reakció próbálkozásait alkotó munkával meg kell semmisíteni. (Helyeslés.) Nyilván csak ez az út az, amely erősítheti a bizalmat a kormány és a demokrácia ügye mellett s a másik oldalon napvilágra hozván & rejtőzködő ellenzékieskedést, nyilt színen le tudjunk vele számolni. Igenis meg kell mozdítani a népet azokkal a gyökeres reformokkal, amelyek életszükségletei a demokráciának. Akkor vagy elnémul és eltűnik a reak eiós kisebbség, vagy pedig nyilt harcban fogunk leszámolni vele. Mi a nemzeti parasztpárt részéről javaslatba hozzuk ezeket a reformokat, de ha más párt hozza javaslatba, akkor állunk mellettük s kitartó és meg nem alkuvó munkával a mögöttünk álló paraszti tömegekkel harcolunk értük mindaddig, amíg ezeket keresztül nem tudjuk vinni. Van néhány olyan súlyos nagy kérdés, amelyben most a köztársaság első kormányának meg kell mutatnia, hogy mit tud és meg kell mutatnia azt, hogy állja a harcot minden ellenkező erővel" szemben. (Egy hang a kisgazdapárton: A rendőrségnél! — Egy hang a kommunistapárton: Másban is, nemcsak a rendőrségnél!) Itt van a földreform kérdése. E pillanatban ötszáz szabolcsi parasztember áll a parlament előtt, Szabolcs megye minden falujából, pártállásra való tekintet nélkül, akik feljöttek azért, hogy tüntessenek a földreform mielőbbi végrehajtása mellett és véget vessenek a huzavonának, amely most is tapasztalható. (Mozgás és zaj. — Egy hang a kisgazdapárton: Ki hozlta fel

! őlket? -*- Farkas Mihály (kp): A nép küldöttei!) Nézze meg őket, kisgazdapártiak is vannak köztük, azokat aligha mi hoztuk fel. Miről van szó itt a földreform körül? Egyfelől a törvény betűibe kapaszkodva, ügyvédek és földesurak csürikcsavarják a paragrafusokat (Ügy van! Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) és szerzik vissza lépésről-lépésre a földet. Ezért jött fel ez a küldöttség. (Ügy van! Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) A másik oldalon igenis ott áll a földhöz jutott parasztság úgy, hogy körömszakadtáig védi a földet és nem hajlandó belőle visszaadni. Ebben a kérdésben kell dönteni most és meg kel] találnia a kormánvnak a helyes utat. (Eováts László (kg): Be kell tartani a törvényt!) Legyen tehát vég© a huzavonának és halogatásnak, mert a terme- . lés sinyli meg, a termelő munka fizet rá arra, ha folytatjuk mind tovább és tovább ezt a huzavonát. (Zaj a kisgazdapárti oldalon. — Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Megvan a törvény!) Ügy van, a törvényről eleget beszélnek és eleget hangoztatják, ámde vájjon úgy vetünk-e véget helyesen ennek a huzavonának, ha a törvény betűit vesszük alapul és visszaadunk minden földet, amit csak ki lehet találni, vagy pedig úgy, hogy teljesítjük a törvény szellemét, és ha kell, változtatunk a törvénynek azokon a félreérthető vagy nem világos betűin, amelyek eddig lehetővé tették ezt a huzavonát? A Nemzeti Parasztpárt azon az álláspon30