Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-17
467 A nemzetgyűlés 17. ülésé 194ß. rvi február hó 12-pn, keddfn. 468 ton van, hogy a törvénnvel való csűrés-csavarás megszüntetendő, egészítsük ki a földreformtörvénvt olyan szükséges, világos, félre nem érthető jogszabályokkal, amelyek alapján be lehet fejezni az egész földreformot. (Taps a kommunistapárt oldalán.— Egy Jiang a kisgazdapárt soraiból: Minél olőbh!) Mi várjuk a kormánytól, hogy haladéktalanul, nagyon sürgősen beterjeszti ezt a kiegészítő földreformjavaslatot, ám ha nem teszi. akkor mi annak a tudatában, hogy a dolgozó parasztság nagy többsége mögöttünk van, (Kiizbfíszólások a kisoazdanárt oldaláról: Hol van? Hányan vannakt) — ha maguk nincsenek mögöttünk, az nem izgat bennünket — mi magunk fogjuk idehozni azt a törvényjavaslatot, és minden bizonnyal lesz annyi erélye a nemzetgyűlésnek, (Szobek András (JETÍ) — a kisgazdák felé: A fasiszták szavazatni val ülnek itt!) hogy nem fogja cserbenhagyni a földhözjuttatottakat és a törvényjavaslatot meg fogja szavazni. Ttt van azután a mezőgazdasági érdekképviseletek . ügye. Annakidején a kisgazdapárt sürgette^ és követelte azt, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet szervezetét hozzuk létre, alkossuk meg azt a modern demokratikus érdekképviseleti testületei. (Közbeszólások a kisgazdapárt oldaláról: Kell isi) amely alkalmas arra, hogv a kamarákat feleslegessé tesíye, illetve pótolja, másrészt pedig megvalósítsa a dolgozó parasztság mezőgazdasági Önkormányzatát. Mi a legteljesebb mértékben mellette va^ gyünk ennek a törekvésnek, de most már mi is sürgetjük, hogy minél előbb, minél hamarabb készüljön el ez a javaslat, mert a tavaszi munka ideiére már úgysem lesz kész, holott nagyon sok mezőgazdasági kérdésben óriási haszna lett volna annak, ha ez az érdekkéuvi| seleti testület, ez a mezőgazdasági önkormány71+ már működött volna és meg tudná oldani FI feTmerülő helyi mezőgazdasági kérdéseket. Meriük állítani, hogv minden nap. amely^ elmúlik, amíg el nem készül ez az érdekképviselet, a termelő munkát hátráltatja és mindenki felfoghatja, hogy mekkora kárára van ez nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az egész magvar termelésnek! Arai álláspontunk az. hogy új mezőgazdasági alkotmányt, új önkormányzati szervezetet kell adni a parasztságnak, amely a földreform következtében előállt új helyzetben új agrárpolitikát kezdeményezhet és lerakhatja az alapját egy olyan agrárpolitikának, amely többé nem a nagybirtok szempontjait tartja szeme előtt) hanem annak a kétmillió kisparaszti gazdaságnak az érdekeit, amely most küzködik az újjáépítés rengeteg nehézségeivel és ha már ezen túl lesz. akkor is még ezer új kérdés, új és új gondja merül fel a termelésnek, amelyet a legjobban csak ezek a helyi önkormányzati szervezetek tudnak megoldani. Természetesen bennünket nem elégít ki akármilyen önkormányzati testület. A mi álláspontunk az, hogy szervezetében feltétlenül demokratikusnak, tehát olyannak kell lennie, hogy a különböző birtokkategóriákat t arányosan képviselje, úgy, hogy minden birtokkategória abban az arányban jusson szóhoz, amenynyiben képviselve van az egész parasztság számában. (Taps a kommunistapárt és a parasztpárt oldalán.) A második lépés az volna, hogy ennek á mezőgazdasági érdekképviseleti testületnek törvényes hatáskört kell biztosítani arra, hogy az összes helyi kérdésekben, amelyeket iól úgyis csak az önkormányzati szervekkel lehnt megold fini, el tudjon járni teljes jogkörrel. Nem elégíthet ki bennünket többé a javaslattétel vagy egyéb efféle jog, mert csak akkor hatályos, ha az összes mezőgazdasági helyi kérdésében — illetve # helyesbíteni, nem az öszszesben. hanem mindazokban, amelyeknek megoldása csak ott helyben történhetik — törvényes hatósági jogkört nyer. Ezekkel az alapelvekkel várjuk a földnr' velésügyi miniszter úr tervezetét. Minden hozzáértésünkkel és összes szempontjainkká 1 segítségére sietünk, hogy ez a törvényjavaslat minél hamarabb, törvény legyen és ezzel alkotmányt adjon a dolgozó parasztságnak. (Helyeslés.) A magyar demokráciának és az ország újjáépítésének legnagyobb munkája még hátra van ez nedig nem más, mint az államigazgatás néni ű-'-iászervezése. Nehezén lehetne szembehelyezkedni azzal az óhajtással és kívánsággal, hogy fel kell számolni az egész feudális, bürokratikus, űri közigazgatásunkat és új, néni közigazgatási szervezetet kell felépíteni. Azt sem, vonhatja senki kétségbe, hogv ezt elvégezni nem kisebb dolog, mint a földreform ^agv a köztársaság megvalósítása, (Úan van! tlgy von! a parasztpárton én a s?ociáldemokmtanárton.) mert ezen múlik a demokrácia jövője és azonkívül ez t az a kérdé 0amelyben rengeteg, sokfelé ki+erjedő munkát kell elvégezni és ez az, amelyben minden embernek és minden szervezeti lenesnek jelentősége van. mert a néni demokrácia végrehajtó szervezetéről, végrehajtó apparátusáról van szó. En két részét látom ennek a munkának. ahogyan azt szorosan ogymasntan k^vctkezvo. szervesen egymásba kapcsolódva feltétlenül meg kell oldani, illetve álmegoldáshoz haladéktalanul ho-^á kell fogni. Az első rész a létszámcsökkentés. Nyilvánvaló, hogv egész állami apparátusunk nemcsak újabban, hanem lényegében az első világháború vécétől kezdve folyvást duzzad! és végül egy olyan vízfejű, hatalmas szervezetté korcsosodott el, amely magábanvéve már nagyságával is terhét jelenti az állam és* a nép életének. Feltétlenül szükség van tehát csökkentésre. (Knvá+s Tászln Ocfrï: EPV évvel ezelőtt is növekedett a létszám! 260 —Felkiáltások a kommunistapárton: Azért kell leépíteni!) Nagyon jól tisztában voltunk azzal, hogy először fel kell venni azokat a népi fleraokratikus elemeket a közigazgatásba akik jobban^ végzik munkájukat, (Mozgás és ellentmondások a kisgazdapárton.) azután nedig ki kell rostálniazokat, akik a.régi időkből itt maradtak vagy visszajöttek és akikre nem lehet számítani. (ti gii van! Ügy van! a kommunistapárton. — Orbán László (kr>ï: Fái az a pár munkás és nara«zt, aki bekerült?) Tgenis, szükség van tehát arra. hogv politikailag és szakmailag OP-Vformán rostálás legyen ez a létszámcsökkentés. En nem félek a szakértelem legnagyobb mértékű tiszteletbentartásától. Én, mint volt belügvminiszter. mondhatom azt. hogy a magyar közigazgatás az igazi sz^kéHelom tekintetében igazán gyónón lábon áll. En tehát nem félek védeni a szakértelmet. A jó szakember a. közigazgatásban- igenis, naivon megbecsülendő. (Kováts László (kg): Egy éven keresztül láttuk!) de ezt a szakértelmet nem lehet minden reakciós közigazgatási ember felé ta-
