Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-16
391 Â nemzetgyűlés 16. ülése 1946. Szükség: van a koaliciós kormányzásra, t. Nemzetgyűlés, azért, mert az ország közéletében kétségtelenül felismerhető feszültségek feloldására és levezetésére ebben a pillanatban, és véleményem szerint még hosszú ideig, egyedül a pártok együttes kormányzása bizonyul megfelelő eszköznek. Az államformáról szóló törvényjavaslatnál elmondott előadói beszédemben utaltam már arra, hogy vannak az ország életében bizonyos- feszültségek, amelyek, ha megfelelő formában, alkotmányos úton és alkotmányos keretek között megoldást nem találnak, zavarólag hatnak az újjáépítés menetére, amelynek az útjából minden akadályt elhárítani valamennyiünknek egyformán kötelességünk. Ezek a feszültségek, megítélésem szerint, főként három irányban állanak fenn. Bizonyos feszültség van Magyarország és az Egyesült Nemzetek között. Azután észlelhető ^bizonyos feszültség, egy bizonyos antinómia a független kisgazdapárti többség és a munkáspárti kisebbség között, és végül — amiről még nem nagyon esett szó az ország közéletében — van ee;y bizonyos feszültség a között a népréteg között, amellyel a múlt különösen mostohán bánt. amelyet deportáltak, megkínoztak, részben kiirtottak, és az ország lakosságának többi része között. Mindezeket a feszültségeket meg kell oldani, mindezeknek meggyógyítására. levezetésére meg kell találnunk a megfelelő eszközöket, mert amíg ezeket a dolgokat fel nem számoltuk, nem indulhat mes az újjáépítés, az ország növendő kialakításának zavartalan menete. Mindenekelőtt fontos a." közöttünk és az Egyesült Nemzetek között fennálló feszültségnek egy szer smindenkorra való végleges megoldása. Az. hogy az Egyesült Nemzetek ma még nem tekinthetnek reánk korlátlan bizalommal, természetes dolog. Magyarország az utóbbi huszonöt évben az élén állott vezetők hibájából, sőt nyugodtan használhatjuk ezt a szót: bűnéből belesodródott egy háborúba, amelyhez az ország népének semmi köze nem volt. amelytől az ország népe semmi jót nem várhatott, csak pusztulást, tragédiát és szerencsétlenségei Az ország szerencsétlen belső konstrukciója hozta magával azt. hogy a belső nemzeti ellenállás nem tudott kiteljesedni. . nem tudott kellő mértékben kifejlődni, ezért az úgynevezett csatlósállamok közül Magyarország volt az. amely Szálasi rosszemlékű kormányzása alatt a legtovább kitartott a német ügy mellett, kitartott akkor is, amikor az öszszes többi csatlósállamok már régen kiugrottak a háborúból és amikor a német ügy már régesrég menthetetlenül veszve volt. 221 " Természetes dolog, hogy az Egyesült Nemzetek, amelyek a. most elmúlt háborúban az emberiség egyetemes érdekeit védték a német támadóval szemben, kellemetlenül ítélték meg azt a népet,* amely a németek mellett ilyen szinte eszelős makacssággal indokolatlanul a végsőkig kitartott. Ezt az ítéletet nekünk magatartásunkkal •kell megváltoztatnunk; magatartásunkkal, cselekedeleinkkel, viselkedésünkkel kell kiérdemelnünk, hogy a rólunk alkotott ítéletet megváltoztassák s hogy nemzetünk Európa rossz fiújából egy, a népek egyetemességébe beilleszkedő és az alkotó munkából részt kérő néppé alakuljon át a velünk szemben álló népek szeméiben. Fontos ez, t. Nemzetgyűlés, mert jövőnk kialakítása legnagyobb részben attól függ, hoévi február hó 8-án, pénteken. 392 gyan ítélnek meg bennünket a külföldön a jövőben. A küszöbön álló béketárgyalásoknál egyáltalában nem 1 közömbös az, hogy elhiszik-e rólunk maradék ós fenntartás nélkül, hogy valóban demokratikus életet akarunk és a, demokratikus életberendezkedést nem csak ürügynek használjuk-e fel az Egyesült Nemzetek jóindulatának megnyerésére, hanem ehhez most már, ezentúl életünket fűzzük és ezt most már mint soha meg nem változtatható és végleges éietberendezkedést tekintjük. Fontos ez azért is, hogy a demokráciánkba vetett hit az ország határain kívül megerősödjék, .mert azt hiszem, részben ettől "is függ, hogy mikor szűnik meg az ország katonai meg- t •szállása. Tudom, hogy az ország katonai megszállása •tulajdonképpen sok tényezőből adódik és nemcsak a mi viselkedésünk szabja meg annak hosszabb vagy rövidebb tartamát* Kétségtelen azonban az is, hogy amikor majd döntenek ebben a/kérdésben s amikor majd mérlegelés tárgyává teszik azt a kérdést, vájjon,az ország katonai megszállását fel lehet-e már számolni, meg lehet-e már szüntetni, akkor igen jelentékeny szerepet fog játszani az a megítélés is, vájjon lehet-e bízni a mi demokráciánk őszinteségében, vájjon a demokrácia intézményének megerősödése okot szolgáltatott-e már arra, hogy teljesen magunkra lőhet bennünket hagyni, hogy sorsunk irányítását végérvényesen a saját kezünkbe lehet-e letenni? De azt hiszem, ennek a kérdésnek befolyása van hadifoglyaink hazaszállítására is. Sztálin generalisszimusz részéről egy egészen rendkívül méltányos^ és nagylelkű intézkedés történt, amikor hozzájárult, ahhoz, hogy a magyar hadifoglyok még a békekötés előtt hazajöhetnek. Hogy ez az intézkedés valóra vál»hassék és foglyaink valóban tömegesen, nagy számban, sőt maradéktalanul hazajöhessenek, ez, azt hiszem, részben attól is függ, hogy a demokrácia nálunk mint őszinte 'és végérvényes intézmény gyökeret verhessen, hogy tehát az eivben kiadott intézkedés gyakorlattá válha.ssék. . ..„ Az elmondottakból tehát nyilvánvaló, hogy a demokrácia megerősödéséhez kifelé, a nagyhatalmak irányában, de a velünk szomszédságban élő államok felé is óriási érdekeink fűződnek és egy koaliciós kormány mindenképpen alkalmas arra, hogy a demokráciánk őszinteségében vetett hitet kifelé megerősítseDe szükséges ez a belső ellentét felszívódása érdekében is. A polgári kisgazdapárti többség és a munkáspárti kisebbség végeredményben kétségtelenül ugyanazt akarja: a modern demokrácia szellemében újjáépíteni az országot. A módszerekben azonban természetszerűleg van közöttünk eltérem, hiszen más és más ideclcgiai alapon állunk. A vólemé.iyem azonban az, hogy eredményes munkát -isak akkor tuca^A végezni, ha hosszú-hosszú időn kereszt tiil együíf haladunk éppon az országnak ilyt-n vegyes képlete miatt, i,meíybi?n egyformán megtaláljuk a polgári gondolatnak haladó formáiban átvitt alakját, mint, ahogyan megtaláljuk a marxizmuson felépülő szocialista vi-* lágnézet gyakorlati érvényesülését is. Ha hasonlattal kívánnám megvilágítani az ország helyzetét, talán ezt így tudnám a legjobban érzékeltetni: Magyarország mostani helyzete hasonlatos egy hatalmas folyóhoz, például a Dunához, amely különféle forrásokból eredő
