Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-2

23 A nemzetgyűlés 2. ülése 1945. évi nyunkat megalkotta, amely kormányban mel­lettem a két nagy munkáspárt vezetői mi­niszterelnökihely^ttosekként vesznek részt, 13 őszintén átérzett köteleztetés megemlékez­nem elődöm, Dalnoki Miklós Béla kormányá­nak munkájáról. (Taps.) Dalnoki Miklós Béla kormánya mély és halálosnak látszó szakadékból hozta fel a nemzetet és hűsége­sen vezette az ország ügyét, nagyon nehéz körülmények között. Cselekedetei közül több: a fegyverszünet megkötése, a földreform, a választások levezetése, mérföldkövekként fognak állni a magyar történetiemben: Az ideiglenes nemzeti kormány működése alatt kelt fel az ájult nemzet ós fogott munkához. A munkát a kormány irányította és annak eredményei az élet sok területén igen jelenté­kenyek voltak. Kérem a nemzetgyülést, hogy fejezze ki meleg elismerését Dalnoki Miklós Béla kormánya és az ideiglenes nemzetgyűlés iránt, s iktassa jegyzőkönyvébe e kormány és e nemzetgyűlés elévülhetetlen érdemeit. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Az új kormány a maga részéről ez alka­lommal is őszinte és mély hálával emlékezik meg a Szovjetunió nagylelkűségéről, amellyel a magyar nemzeti élet megindulását lehetővé tette, annak kibontakozását segítette. Nagy szomszédunknak ez az előlegezett bizalma és barátsága nemcsak a kormányt, hanem az egész nemzetet is örök hálára kötelezi. Az előző, ideiglenes kormány érdemének elismerése mellett hangoztatnom kell, hogy az új kormány sok meg nem oldott feladatot vett át, sokhelyütt talált egyre fokozódó ne­hézségeket és hogy vannak az állami életnek, a gazdasági életnek és a közéletnek kérdései, amelyekkel szemben több céltudatosságot és határozottságot kíván mutatni az. eddiginél. Nagy céljaink tisztán állnak előttünk s minden munkát és minden erőt szervesen bele­építünk e nagy célok szolgálatába. Szólani akarok ma pro grammunk . részle­teiről is, jórészt megnyugtatásul a nemzet min­den rétege számára. Látunk kérdéseket, ame­lyek őket érintik; tudjuk a módokat a kérdések megoldására és megteremtjük az eszközöket, amelyek a megoldást biztosítják. A problémá­kat az egyes tárcák ügyrendje szerint sorolom fel. E felsorolás után akarom kiemelni legége­tőbb és legfontosabb kérdéseinket. Legyen szabad mindenekelőtt külügyi vo­natkozású kérdésekről szólanom. Az új magyar kormány külpolitikája to­vábbra is azon az alapon áll, amelyet az ideig­lenes nemzeti kormány még Debrecenben le­fektetett. A külpolitika első feladatának te; kintjük hatalmas szomszédunk, a Szovjetunió bizalmának megszilárdítását és a Szovjetunió­val való gazdasági, valamint kulturális kap­csolataink megalapozását. A kormány s az egész nemzet e kapcsolatok előfeltételének te­kinti, hogy minden erejével eleget tegyen a fegyverszüneti szerződésben vállalt -kötelezett­ségei hiánytalan teljesítésének.' A kormány annyival is inkább folytatni kívánja ezt a po­litikát, mert az eddig is jelentős eredményeket hozott a fiatal magyar demokrácia számára. Nevezetesen elsősorban a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felvétele emelte ki hazánkat diplomáciai elszigeteltségéből. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió készéről 14 történt megnyilatkozások hivatalosan is megállapí­tották, hogy Magyarország kivette részét a né­novemher hó 30-án, pénteken. 24 met fasizmus elleni háborúból és hogy fegy­verszüneti kötelezettségeit lojálisán, teljesíti. További jelentős eredménye ennek a poli­tikának a Szovjetunióval való árucsereegyez­mény, amely jelentős mértékben van hivatva gazdasági nehézségeinken segítecni. 15 Örvendetesen bontakoznak ki a Szovjet­unióval való kulturális kapcsolataink is. Kul­tűrértékeink kicserélődése megindult és bizta­tóan fejlődik. A kormány a Szovjetunióval való őszinte baráüág^ és együttműködés szilárd alapokra helyezését óhajtja és szerves rendszerbe kí­vánja foglalni a Szovjetunióval való gazda­sági kapcsolatait. A r Szovjetunióval való kapcsolatunk elmé­lyítésével párhuzamosan nagy súlyt helyez a magyar kormány a nagy nyugati demokrá­ciákkal, az Amerikai Egyesült Államokkal és a Brit Birodalommal való kapcsolatok újbóli kiépítésére, teljes tudatában annak a jelentő­ségnek, amellyel ezek a kapcsolatok a fiatal magyar demokrácián mind kulturális, mind gazdásági téren bírnak. Nagy és őszinte öröm tölti el a* magyar kormányt, hogy az Egyesült Államok szintén felvette a diplomáciai kapcsolatokat Magyar­országgal. A Washingtonba küldendő magyar Iklövet eíindulésa 16 küszöbön áll és a magyar kormány reméli, hogy az Egyesült Államok­kal való normális diplomáciai kapcsolatok fel­vétele egyebek között a tengerentúli magyar­sággal való összeköttetést is újra lehetővé fogja tenni. Ugyancsak jelentős fejlődésnek és a ma­gyar • demokrácia elismerésének jelét látja a kormány abban a tényben, hogy a brit kor­mány késznek mutatkozott egy hivatalos ma­gyar kormányképviselőt Londonban .fogadni, 17 akinek nemzetközi jogi helyzete a békekötésig azonos lesz az olasz kormány londoni képvise­lőjével. A kormány annak az őszinte remé­nyének acl kifejezést, hogy a magvar kormány képviselőjének fogadásával létesült hivatalos összeköttetés Nagybritannia kormányával a brit—magyar kapcsolatok r további örvendetes fejlődésének válik kiinduló pontjává. A győztes nagyhatalmakkal; való' kapcso­latok ápolásán kívül különös jelentőséget tu­lajdonít a kormány a szomszéd népekkel való viszonyunk rendezésének és a demokratikus együttműködés és a kölcsb^nös megértés szelle­mében való továbbfejlesztésének. Örömére szolgál a kormánynak, hogy Ro­mániával jelenleg fennálló kapcsolataink fej­lődésképeseknek tekinthetők. Tudatában van a magyar kormány árinak, hogy ez elsősorban a demokratikus Groza-kormány Magyarország irányában tanúsított megértő magatartásának köszönhető. A Groza miniszterelnök r részéről ismételten felvetett magyar-román vámunió és az útlevélkényszer megszüntetésének gondo­lata további kapcsolatok kiépítésének a lehe­tőségét jelenti, amit a magunk részéről is kész­séggel megfontolunk. Sajnálattal f kénytelen azonban a magyar kormány tudomásul venni azt is, hogy a demokratikus Groza-kormány jóindulatú rendelkezései a gyakorlatban sok­szor nem érvényesülnek megfelelően (Úgy van!) a Groza-kormánnyal is szembenálló reakciós elemek változatlanul magyarellenes magatartása miatt. (Úgy van! Úgy van!) A magyar-román kapcsolatokra egyébként jellemző, hogy szomszédaink között Románia volt az első ország, amellyel áruesereszerződést

Next

/
Oldalképek
Tartalom