Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-12

305 A nemzetgyűlés 12. ülése 1916. Csendet kérek! Marosán képviselő urat ké­rem, maradjon csendben. (Egy hang a kommu­nistapárt oldalán: Történelmi lecke a parla­ient tagjainak!) Csendet kérek! Slachta Margit (pk): Nagyon olcsó dolog demagógiával dolgozni: én tárgyi okokat ho­zok fel. Nekünk tehát tudatában kell lennünk annak, hogy amikor kimondjuk a köztársasá­got, ezzel nemcsak a király fejéről, hanem sa­ját fejünkről is levesszük a koronát. (Vas Zoltán (kp): Levessroük! Kibír>juík! — Samu László (kg) : Dózsa fejéről beszéljen! Dózsáé­ról! — Piatrik János (kg): Elég lesz nekünk a kalap is, nem kell a korona ! — Egy hang a kommunistapárt oldalán: A koronát levesszük, ha szabadságot kapunk! — Egy hang a kis­gazdapárt oldalán: Hozzá kell számítani a gyapjasakat, az aranygyapjasakat is! — Egy hang a kisgazdapárt oldalán: A szolgabírót is!) Azt mondtam, hogy kár nekünk itt a nem­zetgyűlés Házában — különösen, amikor a nemzetgyűlés egy ezeréves múltjától Iklészül elválasztani az országot — olcsó demagógiá­val dolgozni. (Ellentmondások a kommunista­párt oldalán. — Marosán György (szd): Ez a demagógia! — Faragó László íszd): Kossuth is benne van az ezerévben!) Mit akadályozta az országot a Szent Korona az elmúlt huszonöt év alatt, amikor birtokosa nem volt itthon? Semmit! (Nánási László ím>): Az előbb azt mondta, hogy a nemzeté a Korona! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Egy hang a kis­gazdapárt oldalán: Az nem családi tulajdon! — Piatrik János (kg): Elmultak már azok az idők!) ­Slachta Margit (pk): További megjegy­zésem az, hogy amikor majd intézkedés törté­nik arról, mi' legyen a Szent Koronával és esetleg elhatározzák, hogy betegyék a mú­zeumba, (Juhász István (szd): Mondjuk, egy református királynak tesszük a fejére!) a de­tronizált Szent Korona már egy halott ko­rona lesz, nem élo személyiség, mint most, mikor élő jelkép és élő jogforrás. Olyan lesz mint egy drága halott, kit beteszünk a ko­porsóba és tudatunk van arról, hogy csak holtteste van itt. Másként mondhatta a ma­gyarság magáénak Apponyit, amikor Genfben a Nemzetek Szövetsége előtt iharcolt a szegény letiport Magyarország jogaiért (Marosán György (szd): De nem a királyságért! Köte­lessége volt!) mint most, amikor őseinek kriptájában alussza örök álmát. (Jékelyi László (kg): Jogforrás a magyar nemzet! — Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Éppen azért nem tudott elérni eredményeket! A feudális Magyarország miatt!) 164 A Magyarország címerében levő korona éppen úgy, mint a Budapest székesfőváros cí­merében levő korona az élő koronát jelenti. Amikor teihát a Szent Koronát éltemetjük, nagy hiány, hogy az alapokmány a magyar címerről nem rendelkezik. Valóban ellentmon dás volna a magyar koronát a címeren hagyni akkor, amikor a szentisváni szellemet, tradí­ciót és a Szent Koronát cli akarjuk helyezni a .múzeumban. (Marosán György (szd): Hát valami csak történt Szent István óta Magyar­országon! Nem!) A címer változatlan haszná­lata ugyanolyan volna» mintíia egy élelmiszer­üzlet kirakatába ékszereket tennének ki- (Zaj a kommunista- és a szociáldemokratapárt ol­dalán, — Közbeszólás a szociáldcmohratapárl NKUZETGYPJ;I ; :SI NAPLÓ I. évi január hó 31-én, csütörtökön. 306 oldalán: Zálogban is volt!) Ha belső logikával dolgozunk, igazabbak vagyunk ha letöröljük a főváros és az ország cimerérőli is a Szent Ko­ronát. (Juhász István (szd) : Ki ad többet érte?) Most néhány részletkérdésre térek át a ja­vaslattal kapcsolatban. (Közbeszólás a sso­ciáldemokratapárt oldalán: Nincs ideje, letelt!) Sokat hallottunk arról, hogy nagymi sür­gős ez a törvény most a bélkekötés miatt, mert a békét létrehozó hatalmak szívesen vennék, ha mi már köztársaság lennénk akkor, amikor a békekötés megtörténik. Ez indokolná a sür­gősséget. Legyen szabad azt mondanom, hogy szerintem az élelmezési probléma és a közbiz­tonság megoldása, a gazdasági újjáépítés és a béke feltételeinek előkészítése ennél sokkal sür­gősebb. (Kovács István (kp): De ez összefügg azokkal! — Marosán György (szd): Megcsi­náljuk a békeelőkészítést úgyis!) De vájjon mit értünk azon, hogy »szívesen vennék«. (Marosán György (szd): Még nem láttunk Itéglahordó királyt!) Bizonyára, anyagi elő­nyöknek kell lenni a mögött, amit úgy szok­tunk fogalmazni, hogy »az ország érdeke«. (Piatrik János (kg): A király sem tudja meg­csinálni!) A kisgazdapárt választási plakátjain ol­vastam azt a jelszót, amely tehát programsze­rű, (Halljuk! Halljuk!) hogy: »Jólétünkué 1 előbbre való a becsületünk«, (Felkiáltások: Az igaz! — Samu László (kg): Éppen azért! — Bereczky Albert (kg) államtitkár: Igaz! He­lyes! — Kiss Gergely (kp*): De mit csináljunk á koronával? — Hódy György (kg): Sajnos, az erkölcs nagyon keveset kamatozott! — Su­lyok Dezső (kg) előadó — a szónok felé: De mi köze a becsülethez ennek, amit ön mondj! — Taps a Ház minden oldalán. — Marosán György (szd): Az előadónak szabad közbe­szólni? — Derültség.) Nem becsület a váltó asztalra dobni a Szent Koronát anyagi elő­nyök reményében, ami iránt nagyoní kevés érzéke van a mai kormánynak. (Zaj a kisgazdapárt oldalán. — Andrássy Dániel (kg): Ez a beszéd azért jó, mert) mutatja milyen egységes a nemzetgyűlés! — ' Taps a. Ház minden oldalán.) Ez a beszéd azért jó, (Felkiáltások: Semmiért!) hogy hangot adjon azok meggyőződésének is, (Közbe­szólás a kommunistapárt oldalán: Akik nem mernek kiállni!) akiknek nem adatott mód arra, hogy itt megmondják, hogy hívek akar nak maradni a szentistvápí tradíciókhoz. (Sa­mu László (kg): Azért jó, hogy eltussolja Dózsa tüzes trónját <a Szent Koronával! — ! Zaj. — Az elnök csenget. — Ortutay Gyula (kg): Kossuth Lajost követjük és nem Ferenc Józsefet!) Ez a mottó lényegében azt akarja kifejezni. hogy az erkölcsi értékek előbbre valók, mint az anyagi érdekek, és végelemzésben a nemzet nek nagyobb érdeke, hogy erkölcsi tőkéje le­gyen, mint pillanatnyi előnye, mert végered menyben az erkölcsi tőke hozza meg az anyagi jólétet is. (Mozgás a kommunistapárt sorai­ban. — Piatrik János (kg): A munka hozza meg! A munka!) Mi teljesen tönkrementünk, aazdasági újjáépítésünk csak a belső erőkre támaszkodva lehetetlen. Minél nagyobb az er­kölcsi tőkénk, annál inkább támaszkodhatunk a külföld tőkéjére, amelynek azonban er­kölcsi garanciákra van szüksége. (Közbe­szólás a kisgazdapárt oldalam Azért jó a köztársaság!) De kérdezem, mélyen t. Nen> L'O

Next

/
Oldalképek
Tartalom