Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-12

299 A nemzetgyűlés 12. ülése 194ti. i a szoeiáldemokratapártan: A népnek is tartoznak!) 3>e nem végeleimzésben, mert végelemzésben a nép is az Úristennek tartozik felelősséggel (Va« Zoltán (kp): Es Mindszentynek!) azért a hatalomért, mellyel rendelkezik, aki úgy alkotta meg az emberiség törvényeit, hogy a közösségnek hataítimat adott, végeredményben Ő minden hatalom forrása. (Szirmai István (kp) : Miért hozza kapcsolatba a nagybirtokosok érdekeit az Úristennel?) Jónak találom a köztársaságot is — éppen úgy, mint a királyságot —• ha úgy ismeri el az alattvalók természetjogát, — tehát az élethez, a megélhetésihez, a lelkiismereti szabadsághoz, az önrendelkezéshez, &t3x-hez való jogot — mint, amelyet az Úristen adott nekik és amelyhez nyúlni nem szabad mindaddig, amíg azt valaki el nem játszotta. (Vas Zoltán (kp) : Amíg az Üristen vagy Mindszenty meg nem engedi!

160 — Zaj a kommunistapárt sontában.) Elnök; Csendet kérek képviselő urak! (Juhász István (szd): Mi.van a bottal?)

161 Slaehta Margit (pk): Nagyon szívesen válaszolok erre máskor, de most egy sokkal döntőbb dologról van szó. (Juhász István (szd) : 25 vagy 50? Egyezzünk meg!) Kérem, éppen önök nem beszélhetnek erről,, mert önök a rádióban is és a sajtóban is állandóan halálbüntetést kértek az árdrágítókra. (Felkiáltások a szociáldemokratapárt soraiban: A fasisztákra az kellene!—Egy %\ mg a Szociáldemokratttpárton: Inkább lett volna halálbüntetés, nem lett volna a&kor második világháború! — Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Halljuk a szónokot! — Marosán György (szd): Csak nem akarja itt a gyilkosokat megvédeni?) Azonban a mi esetünkben nem egyszerűen arról van szó, hogy válasszunk a királyság és A köztársaság között, hanem arról van sző, hogy egy ezeréves királyságtól megválunk és átmegyünk a másik alkotmányformába, (Szirmai István (kp)i:

f A köztársasági ezerévbe!) éspedig éppen azon a lényeges ponton fogunk eltérni a királyságtól, amelyet az előbb igen hangsúlyoztam, hogy tudniillik a vallásos alapon áUó világnézettől távolabb kerülünk. (Marosán György (szd): Ne sajátítsák ki a vallást!) Ha elolvassuk Szent István intelmeit fiához, Szent Imre herceghez, abból láthatjuk, milyen nagyon mélyen vallásos alapra volt állítva és van állítva a magyar királyság államformája. Azt mondja például: »A király tündököljön minden erényben, de különösen legyen kegyes és irgalmas. A kegyetlen és go nősz király bitorolja a király nevet; joggal nevezik inkább zsarnoknak. Azért, szerelmes fiam, szívem gyönyörűsége, remény séges magzatom, kérlek é» parancsolom, hogy mindenütt ós mindenben a kegyesség támogassa lépteidet. Ne csak atyádfiait és rokonaidat, a hercegeket és gazdagokat, szomszédaidat és hazádfiait vedd kegyes oltalmadba, hanem a külföldieket s a hozzád betérő idegeneket is. A kegyesség jócselekedetei vezérelnek téged a legnagyobb boldogságra. Neesak a gazdagok érezzék türelmed jóságát, hanem a védtelen gyöngék is. Azután légy erős) hogy a siker él ne szédítsen, a szerencsétlenség össze ne törjön. De légy alázatos is, hogy Isten fölmagasztaljon itt és a másvilágon. Légy mértéktartó, kelleténél jobban senkit se büntess és ne is kárhoztass: Légy Sfcelid, hogy az igazság ellen sohase tusakodj hri január hó 31-én, csütörtökön. • 300 jál. Légy tisztességtudó, hogy szántszándékkal soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy kikerüld a halál fulánkját: az érzékiség fertőjét. Ezeket az erényeket szedegettem össze számodra. Ezekből fond királyi koronádat. Nélkülök sem a földpn nem uralkod« hatik senki, sem az örökkévalóság országába be nem mehet.« (Közbeszólás a parasztpárt oldaláról: Azoknak kellett volná elmondani ezt! — Marosán György (szd): Csak azok nem fogadták meg ezt a tanácsot! — "Egy hang a kommunistapárton: Ez bibliaóra?) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. Slaehta Margit (pk): Ha tehát most nézem a köztársasági alkotmányformára vonatkozó törvényjavaslatot, akkor éppen az ettől a szellemtől való eltérést kell megállapítanom, amennyiben a javaslatban inkább a Rousseauf éle mentalitás uralkodik és az eddigi tradíció« riális magyar mentalitás nem fejeződik ki benne. Pedig akár ilyen az áÜilamf orma, akár olyan, a magyar nép lelkéből kell fakadnia (Élénk felkíákások a kommunistapárt soraiban: Abból is fakad!) és magába kell vennie a magyar nép lelkét, szellemét és a történelmi fejlődésen kell nyugodnia. (Marosán György (szd) — gúnyosan: Ferenc Jóska tele volt magvar mentalitással ! ) Talán azt mondja valaki, hogy Szent István intelmeinek a kormányzáshoz nincs sok közük. Nagy tévedés, mert aki a hatalom hordozója» az lelkiismerete szerint érvényesíti azt és ha ilyen vallásos meggyőződéssel, tehát Isten iránti felelősséggel' cselekszik, akkor egészen máskép fogja ezt

# tenni, mintha hitetlenül nem lát polgártársaiban mást, mint egyszerűen hatalmának eszközeit. Éppen ezért szeretnék erre vonatkozóan Mária Terézila intézkedéseiiből valamit felolvasni, annyival is inkább, mert az előadó úr tegnap kitért IT. József intézkedéseire, amelyekikel a jobbágyság sorsát akarta enyhíteni. Megjegyzendő, nemcsak II. József, hanem a Habsburg-királyok egész sora cselekedte ezt, Mária Terézia pedig vallásos indokolással tette, mint dr. Éber Antal • •. (Zaj a kommunista' és szociáldemokratamárt oldalán. — Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárton. '— Maro- sán György (szd): Kérde/w mee* R magyar vidéken, hogy mi a vélemény a Háibsburg-királyokról! Kérdezze meg a magyar parasztot!) Elnök: Csendet kérek! Slaehta Margit (pk): ...»Széchenyi gazdaságpolitikája« című művének 61. oldalán olvassuk... (Marosán György (szd): Akkor nem cselekedtek volna négyszáz évig a magyarság ellen! — Perr Viktor (kg): Nem magára vagyok kíváncsi, hanem a szónokra. — Zaj) Elnök: Csendet kérek! Slaehta Margit (pk): ...hogy Mária Terézia akart lelkiismereti indokolással a jobbágyság sorsán segíteni, azonban (Közbeszólás a parasztpárt oMalán: Nem segített!) a rendekkel nem tudott zöldágra jutni. »Ennek ellenére nem ejtette el tervét, hogy tudniillik a jobbágyok sorsán enyhítsen és az 1764—65. évi országgyűlésen újból igyekezett a jobbágyreformot a rendek közreműködésével megvalósítani. Amikor törekvése ezúttal is hajótörést szenvedett, elhatározta, hogy az országgyűlés j nélkül lép közbe, mert mint mondotta: — és j ezen van most a hangsúly — »nem akarok egy-, pár mágnás és nemes miatt elkárhozni«. Itt