Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-11
279 A nemzetgyűlés 11. ülése 194 Korrupt népuralom, ezzel a jelszóval dolgoztak a köztársaság ellen, korrupt népuralom; — mondották és elrettentő példaképpen emlegette a harmadik köztársaságot, az a gombosi szabadkirályválasztó klikk, — a milqtayak. a rajnissok 144 — amely fontszámra . árusította ezt az országot a németeknek és az a legitimizmus, amely 1867-től 1918-ig szabott áron adta el a földién megélni nem tudó magyar parasztot a hajózási társaságoknak)* (Ügy van! Ügy van! — Nagy taps a Ház minden oldalán.) az a legitimizmus, amelv 1867 : től 1918-ig történelmének legfényesebb lapjaira az ecsedi lápot és a sópanamát írta fel, 143 beszélt korrupcióról, a népköztársaság fogalmával kapcsolatban. A magyar demokratikus köztársaság na-, gyón jól tudja, hogy mennyi veszedelemmel kell még megbirkóznia. A fasiszta reakció maradványait még nem irtottuk ki teljesen a közéletből és a korrupció meg. szívja azokat az életnedveket, amelyek a köztársaság szociális tevékenységét kell. hogy táplálják, de azok a demokratikus pártok, amelyek most a magyar köztársaságot megalkotják, nemcsak egy negatív fogadalmat tesznek a köztársaság megvédésére, hanem pozitív irányban is meg akarják tenni kötelességeiket. Tiszta közéletet és szociális államot fogunk teremteni (Éljenzés és taps.) a néptől kapott felhatalmazás alapján a néppel^ a. népért, amint ezt a demokrácia klasszikus írásaiból megtanultuk. En nem hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy tévedünk. ebben az elhatározásunkban, de ha úgy is volna, bízunk a világ népeinek a háború tapasztalatain alapuló böleseségében, bízunk saját népünk r gyógyulásában, abban az életerőben, amely évszázadokon át fenntartotta és megmentette a magyar népet a történelmi viharok alatt. Évről-évre veszít majd erejéből az elmúlt korok által a nép lelkébe égetett félelem, évről-évre mindig jobban megszűnik hamis t'ekintélytisztelet ,a rettegés a hivatalban maradottaktól, akik még megmenekültek az igazolások során, veszít erejéből a múlt babonája és elfogultsága és ez a magyar demokrácia fogja megajándékozni a magyar népét azokkal a demokratikus élményekkel, amelyekhez eddig hozzá nem juthatott. Ez, a magyar köztársaság fogja megismertetni a magyar népet a demokrácia alkotóképességével, teherbíróképességével, emberségével és szépségével. (Tetszés.) Eajk László elvtársam említette az ember átalakítását a közoktatással kapcsolatban. Üj közoktatásunk nem szolgálatra és parancsolásra, hanem beleegyező együttműködésre fogja nevelni gyermekeinket, akik majd félnövekedve, önként és szívesen illeszkednek bele a magyar népi közösségbe, mert meg fogják érteni- hogy a magyar köztársaságba jogokat és kötelességeket egyformán szabja meg minden polgára számára, önként beleegyezőleg veszi majd mindezt tudomásul az a jelentéktelen szektor is a dolgozó parasztság, munkásság és értelmiség soraiból, aki — érdekei ellenére — egy hamis szentimentalizmus befolyása alatt ma még nem köztársasági- Ez egy igen kis szektor a dolgozók között. Ezeket a demokratikus köztársaság a példaadás erejével megnyeri majd magának a saját érdekeik alapján. (Egy hang a kisgazdapárton: Nevelés dolga!) Ki marad meg majd a királyság propagálójának? A földjét gazdasági hatalmát, politikai befolyását veszített uralkodó osztály, évi január hó 30-án> szerdán. 280 (Ügy van! Ügy van! a szociál4emokfatapárton.) amely huszonhat esztendőn v keresztül megakadályozta a magyar népet abban, hogy jogaihoz hozzájusson. (Leniczky Gyula (kp): Ügy van! Géppuskával!) a világháborús ígéretek dacára. Ennek az országnak dolgozó népét a világháború alatt azzal kecsegtették és azzal biztatták helytállásra, egy érdekei ellen folyó hábonira, hogy annak befejezése után földet, szociálpolitikát és választójogot fog kapni. Ezt a hármas ígéretet vakmerően megtagadták, ezt a hármas ígéretet vakmerően félrevetették a huszonhatesztendős törvényhozásban. A magyar nép hiïszonhat esztendőn keresztül nem jutott jogaihoz. Az a réteg és csoport, amely itt ma még mindig a királyságot reklamálja, huszonhat éven keresztül sikerrel alkudozott a kispolgár ellenforradalmával, lenyelve megaláztatást és sértést. Elfogadta, hogy saját nagybirtoka helyett csak a zsidó nagybirtokot áldozzák fel, és nem törődött 1 azzal, hogy a faji gyűlölködés a nincstelen kisembert is felfalja. E& az uralkodó osztály évszázadokon át megőrizte kiváltságait, mialatt a magyar nép nyelvünket őrizte meg. Elvetette azonban kötelességeit és azokat a leggyengébbekre hárította át. Zászlósurak maradtak meg a királyság ügynökeiként zászló nélkül, de a zászló árát követelve. (Taps a Ház minden oldalán.) A törvényjavaslat bevezetése megmondja, hogy mi jár nekik a magyar köztársaságban. A köztársaság polgárai részére biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, biztosítja a magyar nép számára a rendezett együttélést és a más népekkel való békés együttműködést. Biztosítj cl M javaslat minden polgár, a legitimista és a szabad király* választók részére is az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, de nem többet, mert többet csak az kaphat, aki azt több kötelességtel•jesítéssel érdemli ki magának. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Amikor ez van benne a törvényjavaslat szövegében és ezt azzal az elhatározással iktatjuk törvénybe, hogy ennek érvényesülését minden erőnkkel keresztül fogjuk vinni,. ugyanakkor azt mondjuk, hogy semmi sem jár annsak, aki a demokratikus jogokat a demokrácia megdöntésére akarja felhasználni. (Közbeszólások a kommunistapárf oldrdáni Kötél!) Én is gondolok a weimari demokráciára, de ugyanakkor meg akarom mondani azt is, hogy Weimar néhány tragikus esztendejéért nem szabad csak a weimari köztársaság alkotóit vádolni. A történésznek mérlegelnie kell azokat az európai és világerőket, amelyek biztatást és segítséget adtak a weimari demokrácia belső ellenségeinek. (Ügy van! Ügy van! — Taps a Ház minden oldalán.) Azokat R bűvészinasokat kell ezért számadásra vonni, akik e felidézett szellemekkel később megbirkózni nem tudtak, amiért azután az egész világnak olyan keserves árat kellett.fizetnie 1939-tőí 1945-ig. (Ügy van! Ügy van!) T. Nemzetgyűlés! 1\ Képviselőtársaim! Az ember természetes és elidegeníthetetlen jogai közé tartozik — és ezt a köztársaság megalkotásánál nagyon helyesen és nagyon indokoltan emelj ki a törvény -— a munkához és az emberi megélhetéshez való jog is. A demokrácia a szabadság, az élet fizikai és szellemi biztonságára énül, de ezek a feltételek egyúttal a világ békéjének feltételei is. Ezt azért kell nyomósán ki* emelnünk, mert a magyar köztársaság deraoÜ
