Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-11
281 A nemzetgyűlés 11. ülése 1946 krätikus lényegének, demokratikus belső tartalmának értelmezésénél ebben a fogalmazásban nem mindenki ért velünk egyet. T. Nemzetgyűlés! Az első világháború után született Népszövetséget meg:ölte a nagyhatalmak versengése, az egymás ellen alakult szövetségek és szerződések temették el a kollektív biztonság gondolatát. Az első világháború utáni szerződéseknek csak egyetlenegy ép. fejezete volt, a Munkaügyi HivataL 146 Az vészelte át a szörnyű esztendőket. A Hivatal alapító ok' levele azt mondja, hogy a békét csak úgy lehet elérni, ha a szociális igazságosságra alapítják és minthogy vannak munkaviszonyok, amelyek az emberek nagy tömegét annyi igazságtalansággal, nyomorral és nélkülözéssel sújtják, hogy az ebből keletkező elégedetlenség a világ békéjét és összhangját is veszélyezteti, ezért kellett ennek a szervezetnek megszületnie, hogy ezeket a munkafeltételeket és ezt a szociális igazságtalanságot megszüntetni segítsen. T. Nemzetgyűlés! Ezek a megállapítások az elmúlt huszonhat év történelmi és társadalmi eseményeivel megerősítve kell. hogy a magyar demokratikus köztársaság alapigazságaivá váljanak. Magyarország elveszítette a háborút gonosz <ís ostoba politikusok, hazaáruló generálisok tevékenysége következtében. Valósággal a semmiből kell újjáépítenünk ezt az országot. A dolgozó emberek százezreinek kell vállalniok az átmeneti időben az áldozatokat, hogy hazánkat újból boldog otthonná változtathassuk. Nem tudok keserűség és öszszeszorított ököl nélkül szétnézni e Ház környékén, nem tudok végigmenni az országon anélkül, hogy ne látnám azt a lerongyolódást, a bajokká] és szenvedésekkel való küszködést, amellyel a magyar népet ezek az esztendők sújtották. De ha ezeket az áldozatokat a magyar nép vállalja, ezt nem azért teszi, hogy ennek eredményei a demokráciáról vallott nézeteinkkel szembenállók érdekeit szolgálják. Amit megteremtünk, azt azért teremtjük meg, hogy.; a magyar demokráciát erőssé s a magyar demokratikus köztársaságot boldoggá és békéssé alakítsuk. Köztársaságunk a munka megbecsülésének, elismerésének és méltánylásának közössége, köztársaságunk az ember öröm és nyugalom utáni vágyakozásának a szolgálója. Köztársaságunk a dolgozó ember köztársasága és így illeszkedik bele — mint a javaslat indokolása mondja — az európai köztársaságok sorába. T. ^Nemzetgyűlés! Két világiháború irtózatai után, őrültek éls kalandorok egész Európát romhalmazzá változtató hadjárata után Európa és vele együtt az egész világ béke után áhitozik. Szeretném hinni, szeretnék bízni abban, hogy ez a békevágy nemcsak a háború fáradtságának a kifejezője. Szeretnénk bízni abban, hogy a XX. század első felének végére befejeztük a tervtelen, céltalan, meggondolatlan, önmagával vívódó világot, a tudatlanság, a ; sötétség, a kegyetlenség világát. Szeretném hinni, hogy a magyar dolgozó nép tisztán és világosan megérti'saját érdekéit és saját akaratát ennek az érdeknek érvényesülésére latbaveti. A magyar demokratikus köztársaság a magyar dolgozó nép érdekeivel azonos. A magyar dolgozó nép akarata áll őrt e köztársaság mellett és hia felírhatnék valamit e magyar köztársaság homlokzatára, egyetlen szó volna ez, amelyben benne van az ember igazéága, élelme, hajléka, ruhája, benne Van a népééi január hó 30-án, szerdán. 282' tői elrabolt és silány pótlékokkal helyettesített valódi öröm, benne van mind a négy szabadságjog: a meggyőződés, a vallás szabadsága, az elnyomatástól íéís nélkülözéstől való mentes; ség és ez az egyetlen szó: béke- (Hosszantartó lelkes taps a Ház minden oldalán.) T. Nemzetgyűlés ! A javaslatot a részletes tárgyalás alapjául pártom nevében elfogadom. (Lelkes taps a Ház minden oldalán. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Darvas József képviselő úr. Darvas József (pp): T. Nemzetgyűlési A Nemzeti Parasztpárt nevében őszinte Örömmel és igaz lelkesedéssel üdvözlöm ezt a javaslatot. Ügy érzem és mi nemzeti parasztpártiak mindnyájan úgy érezzük, hogy nemcsak az , ilyenkor szokásos szavak szerint, de a valóságban is egy nagyszerű történelmi eseménynek vagyunk részesei. Két dolog záródik le azzal, ha ebből a javaslatból törvény lesz. Az egyik az, hogy a magyar történelem legszebb hagyományai, elbukott, de mégis dicsőséges szabadságlharcai kapnak ezzel a törvénnyel igazolást és igazságot a történelem, és az egész magyar nemzet előtt, másik pedig az, hogy a magyar nép most folyó nagy felszabadulási harcára teszünk ezzel a törvénnyel pecsétet, vagy úgyis mondhatnók, ahogyan az előadó úr mondotta: nemcsak betesszük, hanem, be is falazzuk az ajtót a múlt felé, amely felé számunkra visszatérés nincs és nem is lehet. Nagyon jól tudjuk és különösen a magyar parasztság nagyon jól tudja, mert a bőrén érezte, hogy a királyság intézménye ebben az országban a múltban kétféle elnyomásnak volt a kifejezője és biztosítéka: először is a hűbéri elnyomásé, másodszor pedig történelmünk legnagyobb részében az idegen elnyomásé, a német gyarmati elnyomásé. Elméleti vita, ha* azon vitatkozunk, hogy a királyság intézménye jó volt-e, vagy rossz volt-e. A királyság intézménye hűbéri intéz: meny. Az Isten kegyelméből uralkodó király az ő kegyelméből uralkodó hűbérurakon keresztül mindig elnyomta a dolgozó népet, a parasztságot, a munkásságot, hívták ezeket a> J hűibérurakiat bárminek is a mu'l than, akár főnemeseknek, főpapoknak, akár földesuraknak vagy nagytőkéseknek, az eredmény mindig ugyanaz volt: á magyar nép elnyomása. A királyság a hűbériség intézménye. Amikor a demokratikus változással éppen a hűbériség és a feudalizmus felszámolását tűztük ki legelső célként és a földreformmal meg is valósítottuk, természetes, hogy ez a hűbéri intézmény többé nem lehet és nem maradhat a magyarság életformája. Nein véletlen dolog az, hogy 1918 és 1919 után, két forradalom nehéz és bukott kísérlete után a megmaradt nagybirtok nem merte felszámolni .a királyságot: egy királynélküli királyság formájában a hűbériség megmaradt formájában is, megtartotta a feudalizmus és a nagybirtok biztosítékaként és kifejezőjeként. A másik dolog az, hogy 1526 után, a mohácsi vész után a Habsburg uralkodóház képében a német gyarmati elnyomás telepedett erre az országra és a hűbéri elnyomás után ez a gyarmati elnyomás újabb teherként ült és nehezedett a magyar nép nyakára. Az, hogy évszázadokon keresztül a nyugati államokkal! szemben és a nyugati államok példái ellenére itt még száz és kétszáz évre!