Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

277 A nemzetgyűlés 11. ülése 1946. lyesen hivatkozik az ónodi és^ a 49-es ország­gyűlésre, de ezen a két országgyűlésen egy aránylag szűk réteg nyilatkozott meg. ' míg Októberben és ebben a nemzetgyűlésben az egész nemzet állott a trónfosztás, illetőleg a köztársaság fogalma mellé. Az októberi forradalomban kifejeződő köz­társasági gondolat az elmúlt korszak leggyű­löltebb foga'lima volt. Nagyon jól tudjuk azt, hogy csak történelmileg kiégett, túlhaladott és saját erejükben és hatásukban nem bízó intéz­mények védői képesek arra a vak, vad és esz­közökben nem válogató üldözésre, amellyé'!: ki­rály nélküli királyságunk Október és a követ­kező forradalom hősei és intézményei után ve­tette magát. Az a hul'lacsarnok azonban, amely­ben Ady szerint 1 * 1 seon élni, sem meghalni nem tudtak a hullák, s amelynek elején és végén egyformán ia szabadsághősök sírja volt a Duna, nem tudta a saját gyalázatához lerángatni Ok­tóbert és a kélt magyar forradaUtmat, annak tiszta, feddhetetlen embereit, akik a politikus és az államférfi legfőbb parancsát maradék nélkül betartották, azt. hogy szívedet tartsd melegen, agyadat hidegen, kezedet tisztán. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Ebben az üldözésben osztozott mind^ a két forradalom. Nem bocsátottak meg a máso­diknak sem azon a jogon, hogy a magyarlakta' területeken a befejezett tényeket nemzetiszínű zászló alatt felvonuló magyar hadsereg kísé­relte megváltoztatni. Az előadó úr Stromfeld és Tombor vezetői munkájának emlékét kap­csolna össze ezzel a magyar vöröshadsereggel. Ne feledkezzünk meg Böhm Vilmosról se. (Élénk éljenzés és tavs a szociáldemokratavárt és a kommunistapárt oldalán.) a vöröshadsereg fő­parancsnokáról, aki az elmúlt huszonöt év alatt az emigrációban tettekkel is szolgálta az ellenforradalom alatt nyögő magyar nép va­lódi érdekeit 142 És, ha Bajk László elvtársam Októberrel és az októberi magyar köztársaság- t gal kapcsolatban Károlyi Mihály érdemeinek ' törvénybeiktatását követelte, ehhez a, magunk részéről teljes mértlékben hozzájárulunk, (Úgy van! Ügy van! a szociáldemokrata várton.) mert az a meggyőződésünk, hogy a magyar köztársaság Önmagát tiszteli -és becsüli meg, ha ezt a törvényt megalkotja. (Élénk helyeslés és taps a szociáldemokratapárt és a kommunista­párt oldalán. Taps a kisgazdapárton.) Ez a törvény most nemcsak a tömeg sza­vával» de alkotmányos és jogi formákkal is va­lósággá emeli a magyar köztársaságot. Józan megfontolásaink és lángoló 'lelkesedésünk egy­formán arra az eredményre jut, hogy a XX. századnak egyetlen lehetséges államformája a köztársaság. Minden tiszteletünk a megmaradt európai királyságokkal szemben nem gyengíti azt a meggyőződésünket, hogy ha ezeknek a királyságoknak bármelyikében a nép vissza­nyerné a szabad elhatározás jogát és az a sze­retet, amellyel most ezek a népek — az előadó iir által említett népek — az érdemes uralkodó­ház iránt éreznek, tárgytalanná válnék, a visz­szanyert önrendelkezés jogával élve, valameny­nyien beleilleszkednének az európai köztársa­ságok sorába. Az előadó úr morális és hasznossági szem­pontokból egyen'lő értékűnek mondotta ezt a két államformát. Én azt állítom: a királyság morális alapja: az a feltevés, hogy a király uralkodási joga isteni eredetű, a nétp éüete a király birtoka és tulajdona és hogy azzal ho­gyan bánik, azt cgak saját akarata korlátoz­évi január hó 30-án, szerdán. 278 hatja. A király személye e szerint a morális felfogás szerint az Isten védelme alatt á'M és mindaddig, míg az első törés a történelemben meg nem jelent, ez ellen a felfogás ellen való­ban a népnek fellázadnia nem nagyon lehetett. Az első törés Stuart Mária kivégzése volt, ame.y bebizonyította, hogy a király személyé­nek sérthetetlensége, csak fikció. Ez az első törés nagy ideológiai segítség volt a. nagy francia forradalom előkészítő mozgalmai szá­mára, mégis, egészen a XX. századig tartott ez a fikció, amellyel szembenálli a köztársaság morális alapja: az ember születésével szerzett joga az élethez, (Élénk éljenzés és taps a szo­ciüldemokratapárton, taps a kommunistiaepárt oldalán.) Ennek a jognak az alapján teremti meg az ember azokat az együttélési formákat és intézményeket, iamelyek az ember és ember viszonyát a társadalomban szabályozzák. A hasznossági indok sem egyenértékű és uem ugyanolyan súlyos a két államformá­ban. Az embernek az élethez való joga, ennek teljesebb érvényesülése, az ember egyenlősége — nem is beszélve a költségekről a két állam­formánál — hasznossági szempontból is a köz­társaság melletti döntést követeli tőlünk. De, t ; Nemzetgyűlés, Magyarországon a köztársasági államforma nemcsak a modern államformát jelenti, hanem egyúttal szimbó­luma is árváltozásnak. Köztársasággá alakulá­sunk egyik leghatalmasabb és legélesebb til­takozás a restauráció bármiféle kísérlete ellen. (Ügy van! Ügy van! — Nagy taps a szociál­demokratapárton és a kommunistapárton.) Nem restaurálunk, sem földibirtokot nem adunk vissza, (Ügy van! f Ügy vàn! a szociál­demokratapárton.) sem címeket nem aranyo­zunk, hogy az új gazdagságoknak legyen hol ragyogniok, nem osztogatunk dotációkat, amelyeknek árát adóban nyögi majd a nép, nem nyitjuk meg újra a főhercegi szalono­kat, amelyekben a nép elleni összeesküvése­ket suttogják és keverik a finom urak és finom dámák. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szociáldemokrataparton és a kommunista­párton ) Magyarország köztársaság és a demokra­tikus pártok elszánták magukat arra, hogy a köztársaságot és a benne kifejeződő demoÉrá­dat minden ellenséggel szemben megvédelme J zik. Érzelmes legendák születtek r és ilyeneket terjesztettek az elmúlt negyedszázadban a szo­ciális királyról, aki a távolból figyeli derék népét és majd hívásra haza fog jönni,^ ugyan­akkor itt benn, Magyarországon, hétszilva­fások játszottak udvart »Hofknioks«-3zel, 143 ud­varmesterrel és mars all táblával. Egy vakmerő neo-bizantinizmus terpeszkedett szét. amely­ben a kulisszák mögött a nagyon érde­mes zsákmányért dagasztottak összeesküvést, (Egy hang a szociáldemokratapárton: Tökéle­tesen így van! — Ügy van! Ügy van! — Taps a kommunistapárton és, a szociáldemokrata­párton,) hogy alkalmas pillanatban az 1920-as államfőválaisztás eszközeivel megalapítsák az úi dinasztiát. (Zaj.) • A megvesztegetésnek és a terrornak, mint a legitimista és szabad­királyválasztó államformának módszerei már felütötték a fejüket. Mindegyik a saját nótá­ját fújta, — Zápolya vagy Ferdinánd — de mind a kettő csak egy szűk osztály r érdeké­ben dolgozott egymás ellen és a nép ellen, csak egyetlenegy kérdésben voltak egysége­sek, a demokrácia, a demokratikus köztársa­ság lebecsülésében és hitelének rontásában. (Marosán György (szd): Es üldözésében!) 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom