Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-11
277 A nemzetgyűlés 11. ülése 1946. lyesen hivatkozik az ónodi és^ a 49-es országgyűlésre, de ezen a két országgyűlésen egy aránylag szűk réteg nyilatkozott meg. ' míg Októberben és ebben a nemzetgyűlésben az egész nemzet állott a trónfosztás, illetőleg a köztársaság fogalma mellé. Az októberi forradalomban kifejeződő köztársasági gondolat az elmúlt korszak leggyűlöltebb foga'lima volt. Nagyon jól tudjuk azt, hogy csak történelmileg kiégett, túlhaladott és saját erejükben és hatásukban nem bízó intézmények védői képesek arra a vak, vad és eszközökben nem válogató üldözésre, amellyé'!: király nélküli királyságunk Október és a következő forradalom hősei és intézményei után vetette magát. Az a hul'lacsarnok azonban, amelyben Ady szerint 1 * 1 seon élni, sem meghalni nem tudtak a hullák, s amelynek elején és végén egyformán ia szabadsághősök sírja volt a Duna, nem tudta a saját gyalázatához lerángatni Októbert és a kélt magyar forradaUtmat, annak tiszta, feddhetetlen embereit, akik a politikus és az államférfi legfőbb parancsát maradék nélkül betartották, azt. hogy szívedet tartsd melegen, agyadat hidegen, kezedet tisztán. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Ebben az üldözésben osztozott mind^ a két forradalom. Nem bocsátottak meg a másodiknak sem azon a jogon, hogy a magyarlakta' területeken a befejezett tényeket nemzetiszínű zászló alatt felvonuló magyar hadsereg kísérelte megváltoztatni. Az előadó úr Stromfeld és Tombor vezetői munkájának emlékét kapcsolna össze ezzel a magyar vöröshadsereggel. Ne feledkezzünk meg Böhm Vilmosról se. (Élénk éljenzés és tavs a szociáldemokratavárt és a kommunistapárt oldalán.) a vöröshadsereg főparancsnokáról, aki az elmúlt huszonöt év alatt az emigrációban tettekkel is szolgálta az ellenforradalom alatt nyögő magyar nép valódi érdekeit 142 És, ha Bajk László elvtársam Októberrel és az októberi magyar köztársaság- t gal kapcsolatban Károlyi Mihály érdemeinek ' törvénybeiktatását követelte, ehhez a, magunk részéről teljes mértlékben hozzájárulunk, (Úgy van! Ügy van! a szociáldemokrata várton.) mert az a meggyőződésünk, hogy a magyar köztársaság Önmagát tiszteli -és becsüli meg, ha ezt a törvényt megalkotja. (Élénk helyeslés és taps a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt oldalán. Taps a kisgazdapárton.) Ez a törvény most nemcsak a tömeg szavával» de alkotmányos és jogi formákkal is valósággá emeli a magyar köztársaságot. Józan megfontolásaink és lángoló 'lelkesedésünk egyformán arra az eredményre jut, hogy a XX. századnak egyetlen lehetséges államformája a köztársaság. Minden tiszteletünk a megmaradt európai királyságokkal szemben nem gyengíti azt a meggyőződésünket, hogy ha ezeknek a királyságoknak bármelyikében a nép visszanyerné a szabad elhatározás jogát és az a szeretet, amellyel most ezek a népek — az előadó iir által említett népek — az érdemes uralkodóház iránt éreznek, tárgytalanná válnék, a viszszanyert önrendelkezés jogával élve, valamenynyien beleilleszkednének az európai köztársaságok sorába. Az előadó úr morális és hasznossági szempontokból egyen'lő értékűnek mondotta ezt a két államformát. Én azt állítom: a királyság morális alapja: az a feltevés, hogy a király uralkodási joga isteni eredetű, a nétp éüete a király birtoka és tulajdona és hogy azzal hogyan bánik, azt cgak saját akarata korlátozévi január hó 30-án, szerdán. 278 hatja. A király személye e szerint a morális felfogás szerint az Isten védelme alatt á'M és mindaddig, míg az első törés a történelemben meg nem jelent, ez ellen a felfogás ellen valóban a népnek fellázadnia nem nagyon lehetett. Az első törés Stuart Mária kivégzése volt, ame.y bebizonyította, hogy a király személyének sérthetetlensége, csak fikció. Ez az első törés nagy ideológiai segítség volt a. nagy francia forradalom előkészítő mozgalmai számára, mégis, egészen a XX. századig tartott ez a fikció, amellyel szembenálli a köztársaság morális alapja: az ember születésével szerzett joga az élethez, (Élénk éljenzés és taps a szociüldemokratapárton, taps a kommunistiaepárt oldalán.) Ennek a jognak az alapján teremti meg az ember azokat az együttélési formákat és intézményeket, iamelyek az ember és ember viszonyát a társadalomban szabályozzák. A hasznossági indok sem egyenértékű és uem ugyanolyan súlyos a két államformában. Az embernek az élethez való joga, ennek teljesebb érvényesülése, az ember egyenlősége — nem is beszélve a költségekről a két államformánál — hasznossági szempontból is a köztársaság melletti döntést követeli tőlünk. De, t ; Nemzetgyűlés, Magyarországon a köztársasági államforma nemcsak a modern államformát jelenti, hanem egyúttal szimbóluma is árváltozásnak. Köztársasággá alakulásunk egyik leghatalmasabb és legélesebb tiltakozás a restauráció bármiféle kísérlete ellen. (Ügy van! Ügy van! — Nagy taps a szociáldemokratapárton és a kommunistapárton.) Nem restaurálunk, sem földibirtokot nem adunk vissza, (Ügy van! f Ügy vàn! a szociáldemokratapárton.) sem címeket nem aranyozunk, hogy az új gazdagságoknak legyen hol ragyogniok, nem osztogatunk dotációkat, amelyeknek árát adóban nyögi majd a nép, nem nyitjuk meg újra a főhercegi szalonokat, amelyekben a nép elleni összeesküvéseket suttogják és keverik a finom urak és finom dámák. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szociáldemokrataparton és a kommunistapárton ) Magyarország köztársaság és a demokratikus pártok elszánták magukat arra, hogy a köztársaságot és a benne kifejeződő demoÉrádat minden ellenséggel szemben megvédelme J zik. Érzelmes legendák születtek r és ilyeneket terjesztettek az elmúlt negyedszázadban a szociális királyról, aki a távolból figyeli derék népét és majd hívásra haza fog jönni,^ ugyanakkor itt benn, Magyarországon, hétszilvafások játszottak udvart »Hofknioks«-3zel, 143 udvarmesterrel és mars all táblával. Egy vakmerő neo-bizantinizmus terpeszkedett szét. amelyben a kulisszák mögött a nagyon érdemes zsákmányért dagasztottak összeesküvést, (Egy hang a szociáldemokratapárton: Tökéletesen így van! — Ügy van! Ügy van! — Taps a kommunistapárton és, a szociáldemokratapárton,) hogy alkalmas pillanatban az 1920-as államfőválaisztás eszközeivel megalapítsák az úi dinasztiát. (Zaj.) • A megvesztegetésnek és a terrornak, mint a legitimista és szabadkirályválasztó államformának módszerei már felütötték a fejüket. Mindegyik a saját nótáját fújta, — Zápolya vagy Ferdinánd — de mind a kettő csak egy szűk osztály r érdekében dolgozott egymás ellen és a nép ellen, csak egyetlenegy kérdésben voltak egységesek, a demokrácia, a demokratikus köztársaság lebecsülésében és hitelének rontásában. (Marosán György (szd): Es üldözésében!) 18*
