Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

275 A nemzetgyűlés 11. ülése 19Í6, évi január hó 30-án, szerdán. 276 szilárdítani. A magyar köztársaság nem egy párt, nem egy osztály, hanem az egész dolgozó magyarság, minden becsületes magyar köztársasága kell hogy legyen és az is lesz. (Űgy van! Űgy van! — Általános helyeslés és taps.) A köztársaság megszilárdításán, felvirágoztatásán együtt kell működnünk, együtt kell megvédenünk a magyar köztársaságot minden reakciós aknamunkával szemben. Együtt kell leküzdenünk az ország elé tornyosuló gazdasági nehézségeket, együtt kell megteremtenünk a magyar nép gazdasági boldogulásának feltételeit, együtt kell újjáépítenünk az országot, együtt kell letörnünk azok törekvéseit, akik egyéni haszonlesésből, önző érdekekből akadályozzák a közösség érdekeinek érvényesülését. A magyar köztársaság és a magyar államiság megerősítése egy és ugyanaz. Aki erős magyar államot akar, annak akarnia kell az erős magyar köztársaságot. (Helyeslés és taps.) Aki a köztársaság ellensége, az a magyar állam ellensége. (Helyeslés és taps.) A magyar kommunistapárt ott áll a demokráciáért küzdők első sorában, ott fog állni a magyar köztár^a-<i ság megvédésénél és megszilárdításánál is az első sorokban. Pártom nevében a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps minden oldalon.) Elnök: Szólásra következik? Hegyesi János (PP) jegyző: Kéthly Amsna! Kéthly Anna (szd): T. Nemzetgyűlés! (Élénk taps.) Egyetértek Rajk László képviselő társammal abban, hogy ez a törvényjavaslat a nemzeti összefogásnak, a közmegegyezésnek az eredménye. Hozzá kell azonban tennünk, hogy egy huszonhatéve s r ellenforradalom után, szinte az utolsó lélekzetvételnél sietünk valamennyien önmagunk, a magyar nép segítségére, hogy gyógyító eszközt hozzunk neki azokra a szenvedésekre és bajokra, amelyek különösen az utolsó évtizedekben érték. Huszonhatéves ellenforradalom van mögöttünk, Európa leghosszabb ellenforradalma azon a földön, amely az európai fasizmus kísérleti telepéül szolgált. Ez a negyedszázad olyan megpróbáltatásokkal járt, amelyek megkeményítették a közélet harcosait. Mégis úgy érzem, valamennyiünk nevében állíthatom, hogy nem lehet meghatottság nélkül olvasni e törvényjavaslat bevezető sorait (olvassa) : »Magyarországon 1918 november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. — Az általános, egyenlő közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot« (Taps.) A nemzetgyűlés a legszélesebbkörű választójog alapján él ezzel a felhatalmazással, amelyet a magyar demokrácia alapjaiinak letételére a legilletékesebb tényezőtől, a magyar nemzettől nyert. Ezt a felhatalmazást különösen azért kell hangsúlyoznunk, mert a legutolsó hónapokban támadásba lendült reakció a köztársasági államforma megteremtésével kapcsolatban különösen két vádat hangoztat. Az egyik vádja az, amely a nemzetgyűlés illetékességét vonja kétségbe, másik pedig az.amelv a királyságnak a magyar nép lelkében állí . tólag élő ideáljával ellentétben állónak tartja a köztársaságot. • A magyar nemzetgyűlés mindkét vádat visszautasítja annak a' felhatalmazásnak t az alapján, amelyet a magyar néptől kapott. (Ügy van! Ügy van! a szociáldemokrata-párt soraiban.) Az 1848-as történelmi törvényhozás óta, amikor megszületett a közvetlen népképviseleti rendszer, egészen 1945-ig Magyarország népe parlamentáris eszközökkel saját akaratát még soha ki nem fejezhette. (Ügy van! Űgy van! Egy borzalmas háborús összeomlásnak kellett bekövetkeznie, hogy a magyar nép nemzetté emelkedhessek saját hazájában, (Űgy van! Űgy van! a kisgazdapárt oldalán.) saját történelmében és választójogot teremthessen magának. Ezek a legelső szabad választások pedig azt bizonyították, hogy a magyar demokratikus pártok programmját, belső tartalmát, az elmúlt rendszerekkel való teljes és tökéletes szakításra irányuló akaratát a magyar nép^ túlnyomó többsége a választásokon való részvételétiek puszta tényével is helyeslőleg vette tudomásul. (Űgy van! Ügy van! a szociáldemokrata- és kommunistapárt oldalán.) Nem volt még választás Magyarországon, amelyen az ország lakosságának ilyen arányszámban volt választójoga és nem volt még választás Magyarországon, amelyeri a választásra jogosultaknak ilyen magas százaléka szavazott volna le az urnáknál. (Ügy van! Űgy van! a szocialdemo kratapárt oldalán.) Még a néma tiltakozás eszközét sem használta senki, amivel a demokratikus átalakulással szemben elfoglalt, allasnontiának adott volna kifejezést Ez a nti ielhatalmazásunk ennek a törvénynek a megalkotására (Élénk taps a Ház minden oldalán.) es nem csupán az, amit az I. Jakab angol király letartóztatására megjelent katonatiszt telelt a királynak, aki a felhatalmazását kerté tőle. Az angol tiszt az ablakok alatt álló tömegekre mutatva, azt mondotta: Sire, ez az en felhatalmazásom! A magyar nép nemcsak tömegével, hanem szavazatával is megmutatta, nyilvánította ebben a kérdésben a maga akaratát. \ magyar nép lelkében állítólag élő királyságeszmény legendájával szemben pedig azt állítom, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. A legitimisták és szabad király vadásztok egy képtelen optikai csalódásban szenvednek, amikor az érdekeiken nyugvó vágyaikat a nephangulattal azonosítják. (Űgy rtan! Űgy van! — Taps a szociáUemokmia- és a kommunistapari[oldalán.) A magyar nép lelkében a modern idfiß két hőse eh az egyik Kossuth Lagos, a másik Károlvi Mihály. (Taps a szociáldemokrata- es a kommunistavári oldalán. — Buehinger Manó íszd): Éljen a földosztó Karolyi! — Éljenzés és taps' a szociáldemokrata- es a kommunistopárt soraiban.) Vitathatatlan, t Nemzetgvű'és, hogy mindkettő a köztársaság szimbóluma és nemcsak a Habsburg-ellenes segnek, hanem a közösség együttmunkalkodasanak, egy nemzet társulásának, a köztársaságnak is kifejezője. ,.. , ,, Ha a magyar népnek ezt a veüemenyet, amely éppen úgy táplálkozik érzelmi, mint értelmi gyökerekből, az uralkodóház védelmében, majd à király nélküli fából-vaskarika királvságunk alatt az elmúlt huszonhat -elvben tűzzel és vassal el is fojtották, e gyökerek erejét éppen az bizonyítja, hogy ettoL a véleményétől à magyar népet semmiféle üldözés el nem tántorította. A szociáldemokrata párt, amely Október forradalmát a magyar történelem legfényesebb napjai közé sorolja, az októberi forradalmat úgy tekinti, mint ého komoly kísérletet a magyar nép történelmi felszabadítására. (Taps a szociáldemokrata- és a kommunistapárt soraiban,) A törvényjavaslat bevezetőbe nagyon he-