Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-7

lí'7 . yl nemzetgyűlés 7. ülése 1945. é Az államhatalom ideiglenes rendezéséről szóló törvény 5» §-ának rendelkezése értelmében következik a Nemzeti Főtanács két tagjának és két póttagjának megválasztása. (Az elnöki széket 11 óra 38 perekor Kossa István foglalja el.) Javaslom, hogy a, nemzetgyűlés a Nemzeti Főtanács két tagjaként Varga Béla, és Bajk László képviselő urakat, két póttagjaként Szeder Ferenc és^ Szabó Pál (biharugrai) képviselő uraikat válassza meg. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) A nemzetgyűlés Varga Béla és Rajk László képviselő urakat a Nemzeti Főtanács két tagjaként, Szeder Ferenc és Szabó Pál képviselő urakat pedig a Nemzeti Főtanács két póttagjaként egyhangúlag választotta meg. (Éljenzés.)

111 Most következik az .államhatalom ideiglenes rendezéséről szóló törvény 6- §-ának rendelkezése értelmében a nemzetgyűlés elnökének, mint a Nemzeti Főtanács tagjának, valamint a Nemzeti Főtanács két tagjának és két póttagjának a nemzetgyűlés előtt való eskü-, illetőleg fogadalomtétele. Felkérem Nagy Ferenc és Varga Béla képviselő urakat, mint a Nemzeti Főtanács tagjait és Szabó Pál póttag urat, hogy a törvényben előirt eskü letétele végett az elnöki emelvény előtt. megjelenni szíveskedjenek. (Nagy Ferenc, Varga Beim és Szabó Pál az elnöki emelvény elé lépnek.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskü szövegét felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (felolvassa az eskümintát. Nagy Ferenc, Varga Béla és Szabó Pál leteszi az esküt.) Elnök: Megállapítom* hogy a Nemzeti Főtanács két tagja és egy póttagja a törvényben előirt esküt letette. , Felkérem Rajk László képviselő urat. mint a Nemzeti Főtanács tagját-é» Szede\' Ferenc képviselő urat, mint a Nemzeti Főtanáéi póttagját, hogy a törvényben előírt fogadíílom letétele végett az elnöki emelvény előtt megjelenni szíveskedjeiiek. (Bajk László és Szeder Ferenc az elnöki emefvény elé tépnek») Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a fogadalom szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (felolvassa a fogadalom szövegét. Rajk László és Szeder Ferenc leteszik a fogadalmat.) Elnök: Megállapítom, hogy a Nemzeti Főtanács tagja, illetőleg póttagja a törvényben előirt fogadalmat letette. Napirendünk szerint következik a nemzetgyűlés ideiglenes ügyrend jenek tárgyalásaDulin Jenő előadó urat illeti a szó. Dulin Jenő (kg): előadó: T. Nemzetgyűlés! A házszabály-tervezetet, amelyet a házszabályok előkészítésére kiküldött bizottság munkája eredményeként van szerencsém a nemzetgyűlés elé terjeszteni, ezidőszerint még mint ideiglenes házszabályokat terjesztjük be. A végleges házszabályok megszövegezése folyamatban van. Minthogy előreláthatólag a vonatkozó munka hosszabb időt vesz igénybe, ezért a nemzetgyűlés szervezetének és a nemzetgyűlés tanácskozási rendjének biztosítása végett szükségesnek mutatkozott, hogy ideiglenes 'házszabályokat készítsünk. Két gondolat vezette a bizottságot. Egyfelől az, hogy a demokráciának a lényege, a vi december hó 7-én, pénteken. 198 szabadság-gondolat ezekben az ideiglenes házszabályokban is tükröződjék, másfelől az, hogy tanácskozásunk rendje és főként a nemzetgyűlés munkájának az eredményessége biztosítIclSSGJv* (Az elnöki széket 11 óra 44 perekor Nagy Ferenc foglalja el.) A szabadság-gondolattal kapcsolatban bátor vagyok rámutatni, hogy az ideiglenes házszabályok általában a szólásszabadság elvét tartják szem előtt (Nagy Vince (kg): Szólásszabadság? Hogy fest a gyakorlatban

110 — Zaj és mozgás a kisgazdapárt oldalán.) és ennek alapján szabad felszólalási joguk van a képviselőknek. Ugyancsak biztosítják a házszabályok az interpellációs jogot, valamint azt a jogot is, hogy amennyiben a Ház elnapoltatik, úgy a képviselőknek módjukban van a Ház összehívása. Egyébként a házszabályok két részre oszlanak. Az egyik rész a nemzetgyűlés szervezetével, a másuk pedig a tanácskozások rendjével foglalkozik. Inkább csak vázlatos rendelkezéseket tartalmaznak, hiszen a részletes rendelkezések a végleges házszabályokra fognak tartozni. Éppen ezért, ha adott esetben rendelkezés az ideiglenes házszabályokban nincs, úgy az elnök indítványára a nemzetgyűlés fogja megállapítani a követendő eljárást. Az első rész megállapítja az. elnöknek* az alelnököknek, a háznagynak és jegyzőknek jogait és kötelességeit. Az elnök vezeti a tanácskozásokat, az elnök felügyel a tanácskozás menetére, hogy a rend és a nemzetgyűlés méltósága megóvassék. Amennyiben valamely képviselő a rendet megbontja, az elnöknek jogában áll rendreutasítani, kétszeri rendreuta; sítás után a szót megvonhatja és a képviselő mentelmi bizottság utasítása végett a nemzetgyűlésnek indítványt tesz. Feltűnően durva esetekben az elnöknek meglesz az a joga, hogy a képviselőtől azonnal megvonja a szót és rögtön indítványt tesz a Háznak a mentelmi bizottság elé utasításra. A háznagy az elnöknek segédje és az elnöknek a rend fenntartására iránvüló rendelkezéseinél végrehajtó közege. A Ház általában a javaslatokat bizottságokban és plénumban tárgyalja. A "bizottságoknak előkészítő szerepe van. A bizottságokat az ideiglenes házszabályok nem precizirozzák. Azt, hogy milyen bizottságok alakuljanak, s hány taggal alakuljanak a különböző bizottságok, az elnök indítványára a nemzetgyűlés határozza el. Az ideiglenes házszabályok csupán az állandó bizottságokra, a politikai bizottságra, a mentelmi bizottságra és a gazdasági bizottságra nézve tartalmaznak rendelkezéseket. A bizottságok a hozzájuk utalt ügyeket három napon bélül nem kezdhetik el tárgyalni. A bizottságok ülése általában nyilvános. A felszólalások a bizottságban korlátozva nincsenek, tehát a bizottságban korlátlan időtartammal fejtheti ki a képviselő álláspontját; ha azonban a bizottságban szereplő mindegyik pártnak egy-egy képviselője már kifejtette álláspontját, ebben az esetben bármelyik képviselő indítványt tehet a további felszólalások időtartamának korlátozására- Az általános vita után a bizottságokban részletes vita következik, ahol szakaszonkint tárgyalják a javaslatot. Minden képviselőnek joga van indítványokat, 13*