Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-7

Í5)9 A nemzetgyűlés 7, ülése T945. é bi deeemher hó 7-én> pénteken: '200 ellenindítváhyokat tenni és ilyeneket benyújts hatnak Olyan "képviselők is, akik nem tagjai'a bizottságnak. A bizottság az elnöknek vagy va­lamelyik miniszternek indítványára, elrendel­heti zárt ülés tartását. A nyilt ülésen minden képviselő ..résztvehet. A nemzetgyűlés elnöke, alelnökei, a miniszterek, a^ politikai államtit­károk minden bizottság tanácskozásain résztye­hetnek akár nyilt, akár zárt az a bizottsági ülés, azonban szavazati joguk nincs. A bizottság elnökét általában ugyanazok á jogok illetik meg, mint a nemzetgyűlés elnö­két', a. plénümban. Érvényes, határozathozatalhoz a, bizottsági tagok egyharmadrészének jelenlé­tére vaii szükség^ egyébként a bizottság ál­talános szótöbbséggel határoz. A nemzetgyűlés tanácskozásaihoz legalább 50 képviselő, érvényes határozatihozatalhoz pe­dig legalább 100 képviselő jelenléte szükséges. A napirend tárgyalására szolgáló időt, vala­mint az interpellációk előterjesztésének idejét az elnök javaslatára a nemzetgyűlés állapítja még. A vonatkozó indítványhoz legfeljebb két képviselő szólalhat fel tíz-tíz perces időtartam­mal. A napirend megállapítására vonatkozó el­nöki javaslathoz legfeljebb négy képviselő szól­hat fel, mégpedig olyképpen, hogy kettő az in­ditváHiy mellett, kettő pedig az indítvány ellen. A felszólalási idő 15 perc. Napirend előtti fel­szólalásnak is van helye, erre azonban az el­nöktől előzetesen engedélyt kell kérni. Ha az elnök a kérelmet teljesíthetőnek nem találja, viszont,a képviselő ragaszkodik a felszólalás­Köz, ebben az esetben az elnök a kérelmet a nemzetgyűlés elé terjeszti; amely vita nélkül dönt, megengedi-e a napirend előtti felszólalást, avagy nenï. A minisztériumok javaslatait és előterjesztéseit a nemzetgyűlés plén urnában nyújtja be maga a miniszter, aki ugyanakkor megjelöli az előadót és a helyettes- előadót. Előterjesztést tesz a miniszter atekintetben is. hogy a javaslatokat előzetes előkészítés vé­gett bizottságok elé utalják és egyidejűleg kér­heti esetleg az ügy sürgősségének kimondását. A miniszteri indítvány ellen és mellett két-két képviselő szólalhat fel, mégpedig öt-öt percnyi időtartammal. • ' A javaslatok általános vitája a bizottsági előadó előadásával kezdődik. Utána a kisebb­ségi vélemény előadója adja elő a kisebbség ál­láspontját. Ezután minden egyes pártnak kije lolt szónoka szól a javaslathoz, mégpedig a pártok nagysága szerinti sorrendben, oly válta­kozással, hogy a javaslát mellett és a javaslat ellen felváltva beszélhessenek a képviselők. A szólásra a jegyzőnél kell jelentkezni. A további felszólaló képviselők a jelentkezés sorrendjében szólalhatnak fel. A felszólalás tartama egy óra. Ezt az egyórai időtartamot azonban a nemzet­gyűlés további egy órával meghosszabbíthatja. A részletes vita során 15 perc áll a képvi­selő rendelkezésére, amelyet ugyancsak a nem­zetgyűlés további 15 perccel meghosszabbíthat. Általában minden képviselő csak egyszer szól­hat á .tárgyhoz, kivéve a minisztereket a ^mi­niszteri megbízottakat és az ügy előadóját Bármely javaslat napirendre tűzésekor, vagy pedig a javaslat tárgyalása során bármikör, a miniszter vagy 60 képviselő indítványt tehet aziránt, hogy a javaslatot a nemzetgyűlés zá­ros határidőben tárgyalja le- A határidő tekin­tetében azonban, ha ezt a nemzetgyűlés elfo­gadja, a szónokok felszólalását követő napnál rövidebb időpontot javasolni nem lehet Ez esetben a letárgyalásra legalább napi nyolc órát kell fordítani. A részletes tárgyalás során a képviselők indítványokat és módosításokat terjeszthetnek ; elő. Ezeket azonban az általános vita megkezdésiéig az elnöknél írásban kell be­nyújtani. H,ai a tárgyalás alatt álló szakaszokhoz - a minisztereken és a bizottsági előadókon kívül még négy képviselő már hozzászólt, akkor bár­melyik képviselő indítványozhatja a vita be­zárását, ami fölött a nemzetgyűlés••• szótöbbség­gel- határoz. ­Személyes megtámadtatás eímén, félreértett szavak helyreigazítása címén és az ügyrend helyes vagy helytelen alkalmazása címén a kép­viselők az elnök engedélye alapján bármikor felszólalhatnak. A felszólalás időtartama ilyen­kor 15 perc. A tanácskozás után a vita bezá­ratván, a képviselők igennel vagy nemmel sza­vaznak, 60 jelenlévő képviselő azonban kérheti a névszerinti szavazás elrendelését Az üléste­remben minden képviselő szavazni köteles, Minden képviselőnek joga van önálló .in­dítványokat előterjeszteni, • illetve benyújtani­Az indítványt írásban foglaiva kell. előterjesz­teni. Az indítvány benyújtásáról az elnök a legközelebbi ülés elején tesz jelentést és a nem­zetgyűlés vita nélkül dönt, hogy az indítványt tárgyalás alá veszi avagy sem. Az interpellációs jog- szintén szabályozva van. Az .interpellációkat az , interpellációs könyvbe kell bejegyezni, mégpedig szabatos, rövid szöveggel, amely a tárgyi tényállást és az erre vonatkozó -kérdést tartalmazza- Ha a nemzetgyűlés elnöke úgy találja, hogy maga az interpelláció tartalmánál, irányzatánál fogva sérti a nemzetgyűlés ügyrendjét, ebben az esetben azt .visszautasíthatja ; erről termé­szetesen a nemzetgyűlésnek jelentést tesz. Ha az illető képviselő ennek ellenére ragaszkodik az interpelláció elmondásához, erről a kérdés­ről a nemzetgyűlés dönt, mégpedig vita nélkül. A szóbeli interpelláció élőterjesztési ideje tíz perc. Az interpellációra a miniszter harminc nap alatt vagy nyilatkozni vagy válaszolni kö­teles. A válaszra vagy a nyilatkozatra a képvi­selőt ötperces viszonválasz joga illeti meg. Rendkívülv sürgős esetben nem csupán inter­pellációs napon, hanem bármely napon is le­het interpellációt előterjeszteni az elnök enge­délyével. Ebben az esetben ugyancsak az a helyzet, hogy ha az elnök nem adja meg az en­gedélyt és a képviselő ragaszkodik az interpel­láció elmondásához^ akkor a kérdés a nemzet­gyűlés elé kerül és a nemzetgyűlés dönt, hogy vájjon az interpelláció megtartható, e vagy nem. /''•'. -'-•"•••.' , .. t i A miniszter bármely javaslat benyújtása­kor-indítványozhatja, hogy a nemzetgyűlés mondja ki a sürgősséget. Ebben az.,esetben a javaslat közvetlenül a plénümban tárgyaltatik le* vagyis a bizottsági tárgyalás elmarad. À mi­niszter indítványához legfeljebb két ellenkező nézetű képviselő szólhat hozza és azután a je­lenlévők kétharmd többségével a Ház a sürgős­ség kérdésében határoz. A következő napon a sürgősnek kimondott javaslat tárgyalása meg­kezdődik és ilyenkor legfeljebb egy tizenhat­órás ülésben a javaslat.letárgyalandó azzal a meg-szorítással, hogy a képviselőket nem egy­órás felszólalási idő, hanem csupán 30 perces felszólalási idő illeti meg, amit kérelemre 30 perccel -meg; lehet hosszabbítani; a részletes tárgyalásnál ugyancsak 15 perees felszólalási idö" illeti meg, amit 15 perccel ineg lehet hosz­szabbítani. _. . •,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom