Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-4

Az ideiglenes nemzetgyűlés 4. ülése Î945 szeptember 6-án, esütörtokÖn. 6á fognak állni. (Taps a Ház minden oldalán.) A kormány eddig is súlyos milliókat áldozott az ipar talpraállítására. Ez helyes, azonban a kormány által nyújtott kölcsönök: nem lehetnek, nemzeti ajándékok és véget kell vetni annak a rendszernek!, hogy az üzemek csak úgy induljanak meg, ha a kormány előbb sokmilliós kölcsönt ad. (Ügy van! tlgy van! Taps a Ház minden oldalán.) Helytelen lenne és a népi demokrácia lényegével ellenkeznék, ha az ország anyagi erejét akkor, amikor a dolgozók nyomorognak, olyanok anyagi megerősítésére használnák fel» akik közüil igen sokan nem értenek egyet a népi demokráciával. (Úgy van! TJau van!) Márpedig mi, szakszervezetek, kijelentjük azt, — akár tetszik egyes igen előkelő állású és befolyású uraknak, akár nem — mi ezen a magyar földön népi demokráciát akarunk és fogunk megvalósítani. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán-) Meg kell említenem itt, a nemzetgyűlésen, mint a legilletékesebb helyen, az elhagyott üzemek sorsát. Megengedhetetlen jelenségek tapasztalhatók e téren és az ország tele van suttogással. Sokmilliós, sőt sokszázmilliós illetéktelen jövedelmekről tudnak, amelyekhez egyesek az elhagyott javak kimérése útján jutottak. Az elmenekült fasiszta, reakciós gyárosok az egész nemzetet károsították meg, ezért ittmaradt javaik ne egyesek illetéktelen meggazdagodásának legyenek forrásai (Élénk helyeslés és hosszantartó nagy taps a Ház minden oldalán.), hanem elsőisorban vegye át őket az állam, a közületek, vagy az erre a célra a munkásokból alakított ipari termelő szövetkezetek. (Élénk helyeslés és nagy taps a Ház minden oldalán.) A magyar ipari munkásság sok évtizedes küzdelme alatt nemcsak a maga jólétéért küzdött, hanem a mezőgazdasági népességéért is, ezért a földreform létrejöttét örömmel láttuk, annafc^ tudatában, hogy a népi demokratikus fejlődés legfőbb akadályát, a magyar nagybirtokot eltüntettük a fejlődés útjából. (Taps.) Mi, szakszervezetek, örömmel köszöntjük a két munkáspárt között létrejött együttműködést, melytől nemcsak a szakszervezetek további megerősödését, hanem a magyar demokrácia, megerősödését is várjuk, (laps a Kommunistapárton, a szakszervezeti képviselőknél és a szociáldemokratapárton.) A t kormány gazdasági politikájának hiányosságait az előttem szólók már iszóvátették. Én csak azokra az egészségtelen, meg nem engedhető jelenségekre akarok rámutatni, amelyek az egyes minisztériumok között fennállanak, arra az egészségtelen versengésre, amely igen sokszor akadálya annaki hogy egyes szükséges intézkedések idejében létrejöjjenek. Feltétlenül ki ^kell küszöbölni a minisztériumok közötti egészségtelen versengést. Az elnök úr tegnapi megnyitójában azt mondotta: csak annak van joga kritizálni, aki nekigyürkőzve dolgozik. Mi, szervezett munkások, igazán nekigyürkőzve dolgozunk az ország újjáépítésén (Taps-) és emellett még éhezünk is eleget. A mi kritikánk tehát jogos. De ha csak annak van joga kritizálni, aki űoífifozik, akkor annak kritikáját viszont mindienki nek meg kell szívlelnie és meg kell fogadnia. (Taps.) Végül kijelentem, hogy mi a kormány szociálpolitikájával egyetértünk, azt helyeseljük, csak azt kérjük, hogy szociálpolitikai intézményeink mai nagy lerongyoltságunkban még nagyobb anyagi támogatást kapjanak, hogy pótolni tudják a fasiszták fosztogatásait, rablásait, hogy teljesíteni tudják a reájuk háramló, mind fokozottabb feladatokat. Azt hiszem, mindenki természetesnek tartja, hogy mi, szervezett munkások súlyt vetünk árral, hogy .külpolitikánkban a szovjetmagyar barátság érvényesüljön elsősorban. (Nagy taps.) Ezt nemesak azért hangsúlyozzuk, mert a szovjet Vörös Hadsereg szabadított fel a fasiszta iga alól betanünket, nemcsak azért, mert nagy szükségünkben a Szovjetunió volt az, amely elsősorban, sietett »segítségünkre, hanem azért is, mert a magyar nemzet jövőjét csak a szomszédos, irántunk baráti nemzettel való együttműködésre építhetjük fel. (Nagy taps a kommunista és a szociáldemokrata párton.) ' Súlyt helyezünk arra is, hogy a körülöttünk élő népekkel is tovább mélyítsük a jóviszonyt. A magyar szervezett munkás büszke arra, hogy a szakszervezetek külföldi összeköttetései igen nagy mértékben járultak hozzá, hogy kiemelkedjünk abból a politikai elszigeteltségből, amelybe bennünket a fasizmus taszított. (Taps.) Azok a meleg baráti szálak és . kapcsolatok, amelyek bennünket összefűznek a román, a jugoszláv és az osztrák szakszervezetekkel, biztosítékai annak, hogy a népeink között fennálló jóviszony még jobban el fog mélyülni. Döntő lépést jelent e téren a közeljövőben Parisban megnyíló nemzetközi szakszervezeti világkongresszus, ahol a magyar szakszervezeteknek!, a magyar szervezett munkásságnak módja és lehetősége nyílik a magyar népért szót emelni, (Taps a Ház minden oldalán- — Egy hang a szociáldemokrata párton: Nem először a történelem folyamán!) Utoljára teszek említést, bár elsősorban kellett volna megemlékeznem róla, arról a küldöttségről, amelyet nagy szeretettel vár a magyar munkásság, a Szovjetunió, a szovjet szakszervezetek küldöttségéről. (Taps «_ kommtâr nista párton és a szakszervezeti képviselőknél.) Mi szakszervezetek minden erőnket az alkotó, a teremtő munkára fordítjuk és mindlen helyen, ahol képviselőink megjelennek, ennek ér dekében emelünk szót s az új magyar nemzetgyűlésben is ennek szellemélben kívánunk dolgozni. (Általános élénk éljenzés és taps. — A kommunista, a szociáldemokrata és a szakszervezeti képviselők felállva tapsolnak.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A külügyminiszter úr szólásra jelentkezett, mert külpolitikai nyilatkozatot kíván tenni. (Halljuk! Halljuk!) Gyöngyösi János külügyminiszter: T. Nemzetgyűlés! (Taps. — Halljuk! Halljuk!) A mi-. nisztterelnök úr beszámolójához felszólaló ösz szes képviselők, összes pártvezérek érintettek egy problémát, amely fájó sebe a magyar politikai életnek, de az egész magyarságnak is. Ügy érzem, t. Nemzetgyűlés, hogy a magyar kormány nem mehet el e probléma mellett anélkül, hogy azt leplezetlenül fel ne tárná a nemzetgyűlés előtt (Halljuk! Halljuk!) és ni rögzítené le a maga álláspontját ebben a kérdésben. (Halljuk! Halljuk!) De nem hagyhatja szó nélkül a magyar kormány azt sem, hogy az országon kívül több százezer magyart ma mindennap az a veszély fenyegeti hogy vándorbot, sőt koldustarisznya jut osztályrészéül,mint ahogyan már osztályrészéül is jutott, az országon belül pedig több tízezer szlovák magyar állampolgár nyugalmában és létében , van fenyegetve. (Úgy van! Ügy van!)