Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-4

ö2 Àz ideiglenes nemzeigyülés 4. ülése úgy, mint polgárok, soha elfelejteni nem fog­juk. Ugyanezt a nagylelkű magatartást tanú­sítja velünk, legyőzöttekkel szemben, a két an­golszász nagyhatalom is. (Taps.) Ha ily körülmények között, amikor a győz­tes nagyhatalmak elvárják tőlünk, hogy meg­tanuljunk öntudatos, szabad és független demo­kratikus életet élni, ez a nép mégsem tudna magára találni, akkor nem volna méltó arra, hogy helye legyen a szabadságszerető népek dí­szes társaságában. Mi azonban hisszük és vall­juk- hogy ebben a népben megvan mind a te­hetség, mind az elszántság arra, hogy együtt­haladjon a demokratikus népek társaságával és résztvegyen értékes és dolgos, új világot építő terveiben. Az a földrajzi teher, amely a németség Kie­let felé terjeszkedése kapcsán mindig földre szegezte ezt a nemzetet, a győztes hatalmak jó­voltából vállunkról levétetett. Most készen áll az út és készen áll a nép, hogy az új demokra­tikus Magyarországot felépítsük. Ez az új de­mokratikus Magyarország nyitott kaput és. nyitott tenyeret kínál a körülötte élő összes népeknek, kínálja a szívét s csak egyet kér tőlük: ugyanolyan sorsa legyen külföldön az ott élő magyaroknak, mint amilyen sorsot mi biztosítani tudunk az itt élő, hozzájuk tartozó fajtestvéreknek. (Élénk helyeslés és taps.) A mi szívünk is vérző fájdalommal döbben fel, vala­hányszor magyar testvéreink üldözéséről vagy kitelepítéséiről hallunk más országokból 54 hírei­ket és a magunk részéről nem értjük ennek a tervnek lényegét, nem tudunk elképzelni olyan Európát, amely ismét drótsövényekkel zárja körül az országhatárokat. Ha pedig drótsövé­nyekkel nem veszik körül az országokat, akkor ezek az egymásra utalt népek kénytelen-kellet­len, de megértésből s gazdasági szükségszerű­ségből előbb-utóbb ismét összeszivárognak, és akkor mi értelme volt az egész népcserének? A magunk nevében, a Polgári Demokrata Pánt nevében, azzal a kéréssel fordulunk a többi pártokkal egyetértésben a kormányhoz, hogy ebben a kérdésben is öntudatos, de józan és mérsékelt politikát folytasson. Most pedig abban a reménységben, hogy az új és a demokratikus Magyarország alap- [ vetéséhez a mi pártunk is ^ hozzájárulhat a maga tehetségéhez mérten, pártom nevében el- j fogadom a miniszterelnök úr beszámolóját és a kormányra és az országra egyaránt Isten áldását kérem. (Általános taps minden oldalon.) Elnök: A szó Kossa István képviselő urat illeti. Kossa István (szsz): T. Nemzetgyűlés! (Taps a kommunista és a szociáldemokrata Í )árt, valamint a szakszervezeti képviselők olda­án.) Több mint 800.000 magyar szervezett mun­kás nevében emelek szót a nemzetgyűlés színe előtt' amikor hozzá kívánok szólni a miniszterel­nök úr beszámoló jához. Az elmúlt reakciós rend­szer mindent elkövetett, hogy a magyar dolgo­zókat kivesse az alkotmány sáncaiból. Mindent elkövettek, nehogy a dolgozók a parlamentben képviselethez jussanak, mert féltek attól, hogy a parlament szócsövén át világgá kiálthatjuk szenvedéseinket és a Horthy-fasizmus gazsá­gait. (Egy hang a szociáldemokrata párt olda­láról: Ügy van!) A megváltozott helyzetben, amikor itt ül a magyar parlamentben a magyar dolgozó tár­sadalom minden rétege, mi parlamenti mun­kánkat is az országépítés jegyében akarjuk 1945 szeptember è-ân, c$utörtökbn. folytatni. Teremtő, alkotó javaslatainkkal aka­runk hozzájárulni a demokratikus rend meg­szilárdításához. Vitathatatlanul mi, dolgozók hozzuk a legtöbb áldozatot, a gazdasági válság bennünket sújt a legjobban és mégis- türelem­mel vagyunk, merít hiszünk abban, nogy a k* •* many méltányolja magatartásunkat és mindent elkövet a dolgozók életszínvonalának emelésé­ért. Hisszük, hogy a kormány továbbra is a magyar nép kormánya lesz és működésében mindig az fogja vezetni, hogy intézkedései a magyar dolgozók érdekeit szolgálják. Ebbeli törekvéseiben a kormányt mi teljes erőnkkel támogatni fogjuk. Azok az intézkedések, ame­lyeket a kormány az ipari munkások jogainak biztosítása és a gazdasági demokrácia érdeké­ben tett, igen nagy megelégedést váltottak ki az ipari dolgozók között, mégis azt kell kér­nünk, hogy ezek az intézkedések lehetőleg ne legyenek félintézkedések, mint amilyen pél­dául a szakszervezeti munkaközvetítés volt, amelyből kizárták a mezőgazdasági és az értel­miségi dolgozókat (Taps a kommunista és a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti kép­viselők oldalán.) w Ami kifogásolni valónk van, azok között elsősorban meg kell említenem azt, hogy a meg­hozott helyes rendelkezéseket a közigazgatás­ban meglapuló, a demokratikus renddel egyet nem értő elemek elszabotálják vagy tudatosan kiforgatják s ezzel a tömegeket a demokrácia ellen ingerlik. Ezért, mi a kormány egyik leg­fontosabb kötelességének tartjuk, hogy a köz­igazgatást tisztítsa meg a reakciós, oda nem való elemektől. (Taps a szociáldemokrata és a kommunista párt, valamint a szakszervezeti képviselők oldalán.) Ezek helyére be kell vonni a munkásság és a parasztság legelőrehala dot­tabb elemeit, akik a szükséges jártasságot rö­vid irfőn belül meg tudiák szerezni. Itt kell rámutatnunk arra, hogy a szak­szervezeti tanács felvetette a munkás- és pa­raszttovábbképzés gondolatát és arra kérte a kultuszkormányt, hogy vegye ezt a kérdést a kezébe, mert ez nem a szakszervezetek feladata, hanem általános nemzeti, demokratikus feladat. Ügy látjuk, ezen a téren a kultuszkormánynak még sürgős és sok tennivalója van. Egyes reakciós köröknek nem tetszik az az erőfeszítés, amelyet a dolgozók az újjáépítés érdekében kifejtenek, különösen pedig nem tetszik az a szándék^ hogy mi becsületesen akarjuk teljesíteni a jóvátételi kötelezettsége­ket. Ezért mindent elkövetnek, hogy gazdasági életünket zavarják. Egyes munkáskategóriá­kat túlfizetnek, hogy ezzel is akadály azzák a munkabérek megszilárdulását, meglévő tőké­jükkel nem vesznek részt a termelésben, ha­nem készáruval spekulálnak (Rákosi Mátyás (kp): ügy van!), rémhíreket terjesztenek külö­nösen a vidéken és egyes ipari centrumokban aazal, hogy nem indítják meg a termelést pél" dául azon a címen, hogy nincs szén, de ugyan­akkor egyetlenegy lépést sem tesznek, hogy sze­net szerezzenek. Mindez, azért történik, hogy mentől nagyobb gazdasági nehézségeket okozza­nak és így a kormánytól mentől nagyobb en­gedményeket csikarjanak ki. Mindez szemünk előtt játszódik le és azt látjuk, hogy megtorlás nem, vagy csak igenenyihe mértékben történik. Azért nyomatékosan felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy bátor, határozott csele­kedetekkel vessen veget ezeknek a visszaélé­seknek és a magyar szakszervezetek ebben a kérdésben teljes erejükkel a kormány mögé

Next

/
Oldalképek
Tartalom