Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-3

Az ideiglenes nemzetgyűlés 3. Mese' kedvező mederben halad-; Ezideig kereken 8000 gépjárómű üzembentartására adott, engedélyt a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 8373 hidunk közül 1404-et robbantottak fel. Még súlyosabb a helyzet, ha azt vesszük, hogy kereken 67 kilométer hosszúságú hídállomá­nyunknak 24 kilométernyi szakasza, azaz 36%-a esett áldozatul a rombolásoknak. A legsúlyo­sabb károk a Duna és Tisza hídjait érték. Csu­pán Budapesten elpusztult 5 hidunk, 2200 mé­ter hosszúságban és ez majdnem fele az összes 1 Duna-hidaknak. A felrobbantott hidak helyre­állítási, illetve újjáépítési munkája és a híd­roncsok eltávolítása a lehetőség keretein belül azonnal megindult és pontos naptári terv sze­rint folyik. Megemlítjük itt a budapesti Kos­suth-téri híd építését, a Margit-híd újjáépíté­sét, két budapesti pontonhíd építését, a Ferenc József-híd helyreállítását. Tisza-híd jaink kö­zül a tokaji és szolnoki híd helyreállításáról, a szegedi pontonhíd építéséről és számos vi­déki nagyobb híd helyreállítási munkájáról kell beszámolnunk. Ez évben kereken 1-8 mil­liárd pengőt fordítottunk hidak újjáépítésére, helyreállítására és a roncskiemelésekre. Súlyosan megrongált közutaink közül a be­ton- és bitumenes burkolatok helyreállítása az egész országban megindult és e munka külö­nösen a dunántúli utakon már lényegesen elő­rehaladt. A makadámkőpályák hiányainak pótlása is folyamatban van. A felszabadulás előtt az egész országban 160.000 távbeszélőállomas volt üzemben. Táv­író és távbeszélő légvezetékeink 75%-a ment tönkre. A posta közlekedési- és szállító­eszközei állományában a háború 90%-os kárt okozott. Féléves szakadatlan erőfeszítéssel ed­dig 20.COO telefonállomást sikerült üzembe he­lyezni. Helyreállították a légvezetékes távol­sági hálózat felét, a távíróhálózat 31%-át és a légvezetéken énült vidéki helyi hálózatok egyharmadát. A budapesti előfizetői kábelháló­zat 60%-a már ismét üzemképes. Jelenleg Bu­dapesten már 8 automataközpont működik és az állomások száma napról-napra növekszik. Szeptember hó első felében elkészül az. ideig: lenes interurbán-központ, éV| így a távolsági forgalom is megindulhat Budapestről. -Eddig' 12 Budanestről kiinduló fontos távíróösszeköt­tetést sikerült helyreállítani. A felszabadító Vörös Hadsereg megtalálta és visszaadta a magyar kormánynak a volt Budapest II. rádió­adót. Ennek üzembehelyezése rövidesen meg­történik. A magyar posta az első bécsi döntést meg­előző időben 2460 kincstári és postamesteri hi­vatallal és ügynökséggel rendelkezett. Az ost­rom után csak az ország keleti részein és a pécsi postaigazgatóság területén működött né­hány hivatal. Ma már 2783 postaszerv műkö­dik, tehát 323 hivatallal több, mint 1938-ban. (Tfff)S.) A levélforgalom ebben a hónapban 15 millió havi átlagot ér el. A levélforgalom a bécsi döntés előtti időben havi 52 millió voU. A fejlődés iránva azt mutatia. hogy az év vé­gére elérjük a 30 milliós havi átlagot, Ma már a posta valamennyi békebeli szolgálata mű­ködik. A kereskedelemügyi minisztérium a belke­reskedelem terén — többek között a textil-, bőr-, tüzelőanyag-, gyümölcs-, mag- és bor­szakmákban — áruforgalmi irodákat létesített, meffsz^rvp^te a kiskereskedői­hi+el akciót és ál­lami ^'-f-plVz Juttatta P7, p^-nnH-iroreskfi^ 01 ™^. Újjászervezte a kereskedelmi szakokta­1945 szeptember 5-éty, szerdán. 43 tást, üzemi bizottságokát állított fel a keres­kedelmi vállalatoknál és igen sok rendelettel szabályozta az induló kereskedelmi életet. Legfontosabb működése azonban Magyar­ország külföldi i kapcsolatainak felvételére irányult. E téren nemzetközi viszonylatban is hatalmas lépést jelentett az árucsereforgalmi és fizetési egyezmény megkötése a Szovjet­unióval. Ezenkívül ideiglenes árucsereforgal­mi megállapodást létesített a kormány — mint már említettem — Romániával és Cseh­szlovákiával, A dolgozó rétegek életszínvona­lának emelése nemcsak a munkabérek és a fi­zetések emelése útján biztosítható, hanem ezen túlmenő átfogó intézkedésekre van szük­ség, a munkabéremeléssel elérni kívánt cél tárgyi alátámasztásának biztosítása céljából, Ennek legfőbb eszköze az úgynevezett reál­bérjövedelem biztosítása, aminek lényege egy­részről megfelelő ellátási politika útján a ren­delkezésre álló készleteknek a dolgozó réte­gekhez történő eljuttatása, másrészről olyan árak kialakulásának biztosítása, amelyek a munkabérszint figyelembevételével a dolgozók részére a legszükségesebb jószágok beszerzé­sét lehetővé teszi. Ennek «lépése érdekében á kormány a munkabérrendező intézkedéseken túlmenően megállapította a legfontosabb- me­zőgazdasági termények és termékek árát, fo­lyamatba tette azokat az intézkedéseket, ame­lyekkel a megfelelő bánya- és gyáripari átala­kulás érdekében legfontosabb ipari alapanya­gokat és közszükségleti cikkeket előzetes ár­megállapítások kötik, az egyéb termékekre pedig rugalmas, a mindenkori költségténye­zőknek megfelelő áralakulás kereteit szabta meg. A beszolgáltatás progresszív alapon tör­ténik, miután a rossz termés miatt a beszol­gáltatás ní>m fedezi a Nagy-F^danos^, ip«Ti és bányavidékek, valamint a jóvátételi szállítá­sok mennyiségét, ezeket iparcikkek ellenében szerezzük meg a gazdáktól, ami e hó elején ténylegesen meg is indult a szövetkezeteken keresztül. A társadalombiztosító intézetek önkor­mánvzatot kaptak. demoVTjvtiVng VP7; atés alá kerültek, a társadalombiztosítás terheit kizá­rólag a munkaadók viselik. A mezőgazdasági munkásságot bevontuk az OTT-ba. így kiter­jesztettük reá a betegségbiztosítást s egyálta­lában az ipari munkásságot megillető szolgál­tatásokat. Az öregségi, baleseti járadékokat, bányanyugbért, magántisztviselői nyugdíja­kat felemeltük. Az ideiglenes nemzeti kormány megalaku­lása óta a sajtószabadság A 1 vív í^aoián áill Szá­mot kellett vetni« még két léwvesres körül­ménnyel. AT; egyik a fegyverszüneti egyez­tnénv 16. cikke, a má>sí!k; a napírhiány,, Tlven előzmények alánján jelent meg az ideiglenes nemzeti kormánv 390/1045. M. E. számú rendelete, amely szerint sajtóterméke­ket — ideéH^e knnv^kef idő«z"Ví Ionokat stb. — kinyomtatni csak akkor szabad, ha an­nak kinyomtatására a miniszterelnökség saj­toltáivá, vagy pedig a Raitóosztál^ által ki­jelölt hatóság vagy személy* engedélyt ad. 1945 ïïi''' 1 ^ fi-p­" «*w í'íaicrilprrvo.g nemzeti' kor­mány rendeletet adott ki, amely ennek a most ismertetett előzetes ellenőrzésnek végrehajtá­sát a Magyar Nemzeti Füerp-etlenségi Frontba töTYiKrült demokratikus pártok és az egvházak sajtótermékei, nyomtatványai, kiadványai te­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom