Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-3
44 Az ideiglenes nemzetgyűlés 3. ülése kintetében hatályon kívül helyezte azzal az indokolással, hogy annak a jövőben való esetleges végrehajtása a demokrácia elvét sértené. E körrendelet óta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok mindennemű politikai sajtótermékei, kiadványai, falragaszai, röpcédulái, továbbá az egyházak hitbuzgalmi vonatkozású sajtótermékei, nyomtatványai, kiadványai a magyar hatóságok részéről előzetes ellenőrzés alá nem esnek. (Helyeslés.) AK Ellenőrző Bizottsággal szemben e nyomtatványokért a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok központi vezetősége, valamint az egyházak közvetlenül felelősek. , .': „,•,.„.* Ugyancsak a központi vezetőségek, illetőleg az egyházak közvetlenül felelősek az ellenőrző bizottsággal szemoen a kiadványokat kinyomtató nyomdákért. Ez időpont óta lényegileg csak a könyvkiadás tekintetében működik előzetes ellenőrzés. A kormányzat az egyesülési szabadság elvén állva, általában nem állít akadályt ^ú j egyesületek megalakítása elé. A megalakításhoz szükséges alakuló közgyűlés összehívásához előzetes engedélyt a kormány nem kíván. A megalakuló egyesületnek azonban kötelessége, hogy alapszabályait a belügyminiszternek láttamozás végett bemutassa. Fasiszta, népellenes és antidemokratikus egyesületeket azonban az ideiglenes nemzeti kormány nei» tűr meg. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Felosztotta a Magyarország területén lévő összes Hitler-barát vagy más fasiszta politikai, katonai jellegű szervezeteket, valamint az olyan egyesületeket, amelyek -az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát fejtettek ki. (Taps.) De ezen túlmenően a magyar belügyminiszter minden egyesület múltbeli magatartását és vezetőinek magatartását felülvizsgálja és működésüket csak abban az _ esetben engedélyezi, ha azok a múltban semmi olyan tevékenységet nem fejtettek ki, amely a demokrácia szempontjából nem kívánatos. A hitleri világnézet elleni küzdelem második területe a fasisztaszellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítése. A nemzeti kormánynak elhatározott szándéka, hogy meg kell semmisíteni a könyvnyomdák, könyvkiadó vállalatok, könyvkereskedők, köz- -és kölcsönkönyvtárak, iskolai könyvtárak, valamint magánszemélyek birtokában lévő minden fasisztaszellemű -, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékeit, tekintet nélkül arra, hogy az magyar vagy más nyelven jelent meg, (Taps a Ház minden oldalán.) Ennek az elhatározásnak érdekében országszerte az egész rendőrségi apparátus mozgósítását a belügyminiszter elrendelte és a fasiszta sajtótermékek rejtegetői ellen minden esetben közigazgatási eljárást tétetett folyamatba. Az ellenforradalmi Magyarország megtagadta a magyar néptől minden demokratikus élet alapvető feltételét, az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot. A demokratikus magyar kormányzat első programpontjai közé tartozott az általános, egyenlő, közvetlen, titkos választójog megvalósítása, (Taps a Ház minden oldalán.) Ez a javaslat a pártközi értekezlet megállapodása útján minisztertanácsi határozat alapján néhány napja létrejött renrtelet ér'felimi'iben, először a Nagy-Budapest területén tartandó községi választásoknál kerül alkalmazásra. (Taps.) v. 1945 szeptember 5-én, szerdán. i Ugyanezeken az alapelveken nyugszik az a törvényjavaslat is, amelyet a demokratikus magyar kormány a végleges országos nemzetgyűlési választások tárgyában az ideiglenes nemzetgyűlés eléjterjeszt és amelynek alapján az új nemzetgyűlési választások 60 napon belül megtarthatók. (Taps.) E javaslat megadja az aktív és passzív választójogot minden 20-ik életévét betöltött magyar áilarmpolgárnak és abból csak azokat zárja ki, akik a mag var nemzet és a demokrácia ellen elkövetett vétkeikkel magukat erre érdemtelenekké tették. (Helyeslés.) A választáson nemcs&í a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok vehetnek részt, hanem ettől függetlenül minden olyan párt, amelynek részvételi jogát vezetőinek ós célkitűzésének demokratikus szempontból való megvizsgálása alapján az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. (Csaplár Péter (szsz); Alaposan megnézni!) Az állami szerveknek a fasisztáktól való megtisztítására mindenekelőtt az igazoló eljárás szolgál. A helyüket elhagyott közigazgatási tisztviselőket, ha helyüket időközben alkalmasabbakkal betöltötték, az önkormányzat igazolás esetében sem fogadja vissza, hanem a bevált új erőket erősítik meg állásaikban, Ezek a többnyire laikus elemek különösen a községi és városi igazgatásban a megmaradt és megfelelően igazolt tisztviselőkkel igen sdk helyen fel tudták venni a harmonikus együttműködést és sok helyen ennek alapján el lehet mondani, hogy a magyar közigazgatás abban az irányban fejlődik, hogy szakszerű és demokratikus l tudjon lenni egyszerre. Nehezebben indult meg a vármegyei önkormányzati élet, egyrészt a közlekedési nehézségek miatt, másrészt a, vármegyei önkormányzati élet régtől fogva megfigyelhető elélettelenedése miatt. Ezzel kapcsolatban a folyamatban lévő közigazgatási reformok során kell eldönteni azt, hogy a területi önkormányzati élet újjáélesztésének, melyek a legcélszerűbb és a legtöbb sikerrel kecsegtető területi egységei. Bérpolitikánk célja az, hogy a munkavállalók részére megélhetésüket biztosító béreket állapítsunk meg. A bérszabályozásnak! ez az alapvető szempontja a munkabéreknek az el múlt félév alatt többszöri felemelését tette szükségessé, mert az árak emelkedtek. A bérek rögzítésével párhuzamosan azonban gondoskodni kell arról is, hogy a rendelkezésünkre álló közszükségleti cikkek hatósági árát megállapítsák és azt az árat be is tartsák, továbbá, hogy ezek a cikkek és pedig elsősorban az élelmiszerek az arra igényjogosultak között igazságosan osztassanak el, ez pedig azt követeli, hogy a munkásság ellátásáról az általánost meghaladó mértékben gondoskodjunk. A munkásvédelem tekintetében megemlítem az üzemi bizottságok, az iparfelügyelet, a tanoncügy és a szolgálati viszony egyes kérdéseinek szabálvozásával és a t munkaközvetítéssel kapcsolatban eddig történteket. Az új ipari szociálpolitika egyik legjelentősebb alkotása az üzemi bizottságok megvalósítása. Ez intézményesen biztosította a munkásságnak a szociális intézkedések végrehajtásának ellenőrzésében való részvételét és lehetőséget ad arra is, hogy a munkásság az üzemek vezetésébe betekintést kapj OU,
