Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-3

£2 Az ïdèïglen es nemzetgyűlés 3. M % temen, továbbá egy-egy-orosz lektorátus a sze~ geui es a budapesti egyetemen. •i - Tárgyalás: alatt áli : főiskolai tanárcsere a Szovjetunióval. A kuituszkormányzat kérte, hogy a Szov­jetunió ininamarább küldje Magyarországra azokat a szakembereket, akik a két ország tu­dományos, iroualmi és művészeti cseréjét gya­korlati szempontból Magyarországon tanulmá­nyoznatnak. Ugyanígy kérttik, aujon a Szov­jetuniói módot arra, hogy három négy magyar szakember lehetőleg mielőbb a Szovjetunióba 'útazhassék. jtyagyar és szovjet tudományos könyvek, kiadványok, folyóiratok cseréire a magyar kultuszminisztérium kezdeményezésére ma­gyar-szovjet bibliográfiai központ felállítása folyamatban van. . Angliában folytatandó tanulmányok cél­jaira 10 magyar ösztöndíjat írtunk ki. :...: Az Egyesült Államokban folytatandó ta­nulmányok céljaira szintén 10 ösztöndíjat ír­tunk ki. 15 magyar ösztöndíjat írtunk ki Francia­országban folytatandó tanulmányok céljaira. Magyar^Francia Társaság és Magyar-Francia Orvostársaság alakult. Egyéb nyugati demokratikus államokkal kulturális kapcsolatok felvételére tárgyalások folynak. Áltaiaban az az irányelv, hogy mind Kelet, mind Nyugat felé mennél szélesebb ala­pokon fconyolíttassék le a szellemi csere. (He­tyeslés Ü dfimokratapâr ton.) Valamennyi iskolatípus valamennyi osztá­lyában a vallás, és közktatásügyi miniszter »Mindennapi kérdések« címén bevezetett egy órát, ahol a demokratikus közösségi élet, poli­tikai világszemlélet alapelveivel és a sajtósza­badságnak a demokratikus életben való jelen­tőségével ismertetik meg közvetlen megbeszé­lések formájában a nevelők a magyar ifjúsá­got. Az ilyen politikai átképzésre az egyetemek és a főiskolák is nagy gondot fordítanak, és az egyetemi ifjúság számára az új szellemnek megfelelő egyesületek keletkeztek. A magyar köznevelés terén „a következő fpntosabb újítások, változások történtek: ' r A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elkészítette a magyar köznevelés korszerű újjá­szervezésének tervezetét. A javaslat a demo­kratikus magyar élet követelményeit és a dol­gozó rétegek érdekeit tartja szem előtt. E reformtervezetből az 1945/46. tanévre vo­natkozóan a vallás- és közoktatásügyi minisz­térium átmenetileg is életbeléptette mindazokat a rendelkezéseket, amelyek már most megvaló­síthatók, így megnyitotta a nyolcosztályos ál­talános iskolát, a gimnázium reális irányú ta­gozatát. Valamennyi fokon szabályozta a tár­sadalmi ismeretek tanítását, valamint előtérbe helyezte a művészeti nevelés eddig elhanyagolt tárgyainak, az éneknek és a zenének a taní­tását. A fővárosban, valamint a vidéki kultúr­központokban a nevelők számára hosszabb­rövidebb átképző tanfolyamot rendeztek, hogy a nevelők a demokratikus nevelés és világ­szemlélet követelményeivel behatóan megismer­kedjenek. Az Országos Köznevelési Tanács a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetével egyet­értésben felülvizsgálta az összes használatban lévő tankönyveket. A használhatatlanokat a forgalomból kivonta és újakkal pótolta. A fasiszta szellemű, antidemokratikus vagy e-Í945~ -szeptember ö-én, szerdánk szovjetellenes sajtótermékeket a vallás- és-köz­oktatásügyi minisztérium fennhatósága alatt álló hivatali, iskolai, egyesüléti stb. könyvtá­rakból kivonta. Előkészítés és szabályozás alatt áll a mun­kásság és a parasztság kiváló tagjainak közép" iskolai és főiskolai kiképzése, hogy szellemi vezetőrétegünk felfrissítése végbemehessen. Állásukba visszahelyezte a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter mindazokat, ' akiket 1918 óta faji vagy politikai okok miatt a közszol­gálatból elbocsátottak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazoló bizottságok működésének megkezdése előtt felfüggesztette állásuktól mindazokat az alkalmazottakat, akikről régi hivatali magatar­tásuk alapján feltehető volt, hogy a demokra­tikus közigazgatás szervezetébe nem tudnak teljes mértékben beilleszkedni. A miniszter 198 alkalmazottat hivatali állásától — összes illet­ményeinek egyidejű beszüntetése mellett — azonnali hatállyal felfüggesztett, A hadműveletek elvonulása után a vallás­és közoktatásügyi tárca alkalmazottai minde­nütt maguk fogtak hozzá, hogy eltakarítsák a háborúnak azokat a romjait, amelyeket külö­nösebb szakképzettség nélkül el lehetett taka­rítani. A kormány 264.5 millióval járult hozzá a kulturális intézmények helyreállításához. A folytatólagos munkák előkészítése gyors ütemben halad és a kormány ehhez mérten gondoskodik a további hitelekről. Az előbbie­ken felül a felsőoktatási intézmények legszük­ségesebb helyreállítási munkálatai kereken fél* milliárd pengő, a főiskolai diákjóléti intézmé­nyek pedig kereken 50 millió pengő költséggel járnak. Ha az épületeket ilymódon használha­tóvá tettük, akkor kívánok gondoskodni az el­pusztult vagy meghibásodott berendezés ós fel­szerelés pótlásáról, illetőleg kijavításáról, mert ezeknek csak a rendbehozott épületek tudnak a további pusztulás elől kellő menedéket nyúj­tani. A harci cselekmények befejezése után a bécsi döntés előtti Magyarország 7740 kilomé­ter hosszú vasúthálózatából 2525 kilométer ron­gálódott meg. amiből eddig már 1762 kilomé­tert helyreállítottunk. 171 darab 20 méternél nagyobb nyílású vasúti híd közül 149 darab vált használhatatlanná és ebből 104-et már helyreállítottunk. 1944-ben az Államvasutaknak 3000 darab mozdonya, 4800 személykocsija és 55.400 teherkocsija volt. Ebből mindössze 410 használható mozdony, 150 személy- és 4000 te­herkocsi maradt. Az Államvasutak 370 darab mozdonyt, 540 darab személy- és 4700 darab teherkocsit, magánvállalatok pedig 915 darab teherkocsit állítottak helyre. A magyar Állam­vasutak forgalmi teljesítménye januárban az 1934. évi átlagos havi teljesítménynek csak 4%-át» tehervomatoknál 19%-át li'irte el. Ezt a számot azóta személyszállításnál négyszeresére, tehervonatoknál kétszeresére sikerült növelni. A 130 magyar vasútvonalból 95-ön már rend­szeres forgalom van, 16-on csak részben van és mindössze 19-en szünetel egyelőre. Közlekedési intézményeink közül legsúlyo­sabb helyzetbe a hajózás került. Hajóink egy részét elsüllyesztették, egy része az Al-Dunán rekedt, a zömét nedisr nyugatra vitték. A leg­szükségesebb hajóközlekedés kielégítésére min­den eszközt mozgósítottunk, aminek az ered­ményei szerény keretek között máris mutat­koznak. Az ország gépjáróműparkjának újjáépítésé

Next

/
Oldalképek
Tartalom