Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-1
18 Ast ideiglenes nemzetgyűlés 1. ülése mert végre megoldódik a földkérdés, évezredes pernek kell befejeződnie azzal, hogy földhöz jut a magyar nép. Mi kommunista!':, változatlanul azon az állásponton vagyuur., hogy a munkásság és a kistölaü parasztság megkapja azt a darab földet, amelyen szorgalmas munkával családjának emberi megélhetését biztosíthatja. Az első világháború alatt is földet ígértek a népnek, de végeredményben csak reform volt föld nélkül. (Ügy van!) Kiosztottak ugyan mintegy másfélmillió katasztrális hold főidet, de annak nagyrésze községi földek kiegészítésére, iskolák céljaira, vitézi telkek céljaira (Egy hang: Főleg azokra!) és egyéb célokra lett felhasználva, a népnek alig jutott valami. Aj trianoni Magyarországon a rendelkezésre álló 16.5 millió katasztrális hold szántóföldnek több mint negyede maradt meg ezer holdon felüli nagybirtoknak, ami mintegy ezer nagybirtokos birtokáhan volt. Még a földreform végrehajtása után is 222.200 katasztrális hold föld maradt herceg Eszterházy Pál birtokában, 60.000 holdja maradt gróf Eszterházy Tamásnak, sőt a nyilas gróf Féstetich Sándor 40.000 katasztrális holdat mondhatott magáénak. Nyilvánvaló tehát, hogy a magyar nép joggal érezhette magát becsapottnak. Mi kommunisták, komolyan törekszünk a (földkérdés igazságos rendezésére. Azt akarjuk, hogy földhöz jussanak a földnélküli munkások és kisparasztok. Egyébként is Magyarország mai birtokos jellege egyedülálló Európában. Más országokban évtizedekkel, sőt évszázaddal ezelőtt rendezték a földbirtok kérdését. Nemzeti érdek is fűződik ahhoz, hogy a földkérdést végleg megoldjuk. A történelem viharos századaiban nem egyszer megtörtént, hogy a vezető rétegek megfeledkeztek magyarságukról, de a földtúró, földből élő magyar paraszt változatlanul megmaradt magyarnak. (Ügy van!) Művelte a földet, ápolta a nemzeti hagyományokat és átmentette a magyarságot a mai nemzedék számára. t A földkérdés megnyugtató megoldását csak magának a földművelő népességnek szé r leskörű bevonásával lehet megvalósítani. (Ügy van!) De a földkérdés megoldása egyúttal a demokrácia alátámasztását is jelenti. Mert mit ér az a demokrácia, amely létét megfelelő szociális alap nélkül akarja biztosítani 1 ? Igazságos földreform nélkül a magyar parasztság újra becsapottnak érezné magát és elfordulna a demokráciától. A magyar demokrácia sorsa szorosan összefügg a földkérdés megoldásával. Aki ma ellenzi a földreformot, az ellenzi a demokráciát is. (Ügy van!) Ez a nemzetgyűlés, amely valóban a. magyar nép akaratát fejezi ki, — hiszem és tudom — nem lesz hűtlen a magyar néphez és pontot tesz egy ezeréves per végére s megöl dia a földreformot. Csak a demokratikus földreform lehet alapja a demokratikus és független Magyarországnak. (Taps és éljenzés.) Flnök: Szólásra következik? Vörös Vince jegyző: S. Szabó Ferenc, a Nemzeti Parasztpárt kiküldöttje. Elnök: S. Szabó Ferenc nemzetgyűlési tag urat illeti a szól • j ' S. Szabó Ferenc (pp): Mélyen tisztelt Nemzetgyűlési A magyar parasztság kérdése soha nem nehezedett olyan súllyal a nemzetre, J 1944 december 21-én, csütörtökön. mint éppen ma. A halló fülek számára már régóta itt dübörög ez a kérdés a magyar gazdasági élet kapuján, de az önzéssel vattázott fülek süketek ^»ítak ezekkel a kérdésekkel szemben és elutasították ezeket maguktól. Ezzel a nemzetellenes magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzet ide jutott. A sajátosan és önzőén értelmezett, sch-val kimondott hazafiasságuk milliókat pusztított el és a magyar nemzeti vagyonnak jelentékeny részét követelték áldozatul. Sajátos tragédiája a sorsnak, hogy a parasztság kérdését most a mai nehéz időben kell megoldanunk, ahelyett, hogy megoldottuk volna akkor, amikor egyéb problémánk nem volt. Miután a Nemzeti Paraszt Párt a múltban felmérte, felvetette a ! parasztság kérdéseit, í jelenben egy olyan politikai párttal, pártkerettel, pártmunkával és pártszervezettel kíván a magyar parasztságnak, a népnek segítségére lenni, amely alapelveit éppen a mai viszonyokra helyezi, a mai viszonyok alapján fogalmazta meg. Tisztában vagyunk a nehézségekkel, nem kergetünk ködös álmokat, de a hitünk, felkészültségünk és akaratunk segít bennünket és hisszük, hogy ezzel le fogjuk győzni, meg fogjuk oldani a kérdéseket. Sokrétű az a munka, amely a magyar pa rasztságra vár. A politikai élet terén, a szellemi élet terén, a társadalmi kérdésekben egyaránt súlyos feladatok várnak ránk, de talán legsúlyosabbak azok, amelyeket a gazdasági élet területén kell mielőbb megoldanunk. A legsúlyosabb kérdés mindenesetre az itt olyan sokat hangoztatott földkérdés. Nem lehet vitás, hogy a magyar föld kérdését végre gyökeresen és véglegesen rendezni kell. A niagyai újjászületésnek első kérdése a magyar földreform tökéletes és maradéktalan megoldása. A részletkérdések jelenleg nem vitathatók, egy azonban bizonyos: csak a felmerülő szempontok megfelelő érték-sorrendbe való állításával kaphatunk olyan szemszöget, amelyből majd ezt a kérdést helyesen és vita nélkül megoldhatjuk. A nagybirtokoknak el kell tűnniök és a magyar föld kisbirtokok formájában kell hogy tovább szolgálja a magyar gazdasági életet és * ezeknek a kisbirtokoknak a tulajdonjogát telekkönyvben a magyar kisgazdák nevén és jogán kell biztosítani. A földkérdéssel párhuzamosan pártunk a mezőgazdasági termelés üzemi kérdéseit is át kívánja szervezni. A mezőgazdasági termelés üzemi formái elavultak. Ezek az elavult üzemi formák majdnem csődbe vitték a magyar gazdasági életet és majdnem csődbe rántották a magyar paraszti életformát. A mezőgazdaság üzemi átszervezésének iránya kizárólag a minőségi termelés felé való át alakítás lehet. Nem vitás, hogy a magyar föld nem a többtermelés^ hanem a minőségi termelés szolgálatában kell.'hoffy álljon, mert a rendelkezésre álló 16 millió katasztrális hold, ha még olyan sokat termelne is, ha a mai VÍSZOT nyokhoz képest 2—3-szorosára emelkedne is a hozam, nem biztosíthatna olyan életszínvonalat, amilyÄ a jövőben biztosítani kívánunk a parasztságnak. A romok, amelyek ma- elénk tárulnak, súlyos felelősséggel töltenek el bennünket. Ha azonban arra gondolunk, és ha meggondoljuk, hogy ezek az értékek, amelyek előttünk elpusztultán hevernek, hogyan születtek, akkor meg kell állapítsuk* hogy ezeket a magyar munka
