Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-8
Magyarázó jegyzetek. (A jegyzetek végén tévő számok az oldalszámra utalnak.) 1. Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. magyar hadsereg parancsnoka — aki 1944 október 15-én Horthy Miklós kormányzónak a rádióban {elolvasott fegyverszüneti kiáltványa hallatára törzskarával azonnal átment a szovjet csapatokhoz — Szuszejkov szovjet vezérezredes és Puskin szovjet rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter kíséretében 1944 december közepén megérkezett Debrecenbe. Közölte a város vezető féríiaival : a Szovjetunió kormánya hozzájárult ahhoz, hogy Debrecenben ideiglenes nemzetgyűlés hivassék össze, amely ideiglenes magyar kormányt válasszon. Az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítésére bizottságot alakítottak és ennek elnökéül dr. Vásáry István független kisgazdapárti képviselőt, Debrecen város hosszú éveken át volt polgármesterét kérték fel. Az előkészítőbizottság állapította meg, hogy a Vörös Hadsereg által már felszabadított, körülbelül 33—38 város közül melyik hány képviselőt küldjön az ideiglenes nemzetgyűlésbe. A képviselőket a helyi nemzeti bizottságok jelölték ki, és népgyűléseken Választották meg. A nemzeti bizottságok a kommunistapárt, a szóciáldemokratapárt, a független kisgazdapárt és a nemzeti parasztpárt helyi vezetőiből, képviselőiből alakultak. Néhány kerületben a magukat részben független, részben radikális, részben polgári demokratáknak nevezőkből később kialakult polgári demokratapárt csatlakozott hozzájuk ötödik pártként. A pártoknak ez az összefogása tulajdonképpen Szegeden született meg, ahol Balogh István szeged-alsótanyai plébános a független kisgazdapárt, Révai József a kommunistapárt, dr. Valentiny Ágoston és Takács Ferenc a szociáldemokratapárt és dr. Erdei Ferenc a nemzeti parasztpárt képviseletében közös programban egyeztek meg és a német megszállás alatti ellenállási mozgalom »Magyar Frontijából megalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Szegedről azért költözött át . ez a gyülekezet Debrecenbe, hogy az új magyar államiság kibontakozását a Szegedhez fűződd hagyományok (a 25 éves ellenforradalom »szegedi gondolat«-a) ne terheljék. Ezzel szemben Debrecen, mint a függetlenségi eszme ősi városa (1849-es Habsburg trónfosztás), sokkal jobb auspiciumokkal alkalmasabbnak látszott erre a feladatra. A nemzetgyűlés összetilése sürgős volt, mert a magyar népet, amelynek többsége a tör* ténelem során mindig ellene volt a németosztrák ehvyomóknak, az a veszély fenyegette, hogy a Szálasi-kormány végsőkig való kitartása miatt Németországgal egyidőben kötnek fegyverszünetet Magyarországgal is. A magyarság érdekeit felismerő demokrata politikusoknak és pártoknak a Szovjetunió kormánya győztes IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS NAPLÓJA. hatalomtól nem várt készséggel sietett segítségére akkor, amikor a minden hírszolgálati és közlekedési eszköz nélkül álló politikusoknak rendelkezésére bocsátotta a Vörös Hadsereg teherautóit, hogy a felszabadult országrészek legtávolabbi városaiból is — Szegedről éppen úgy, mint Miskolcról vagy Pécsről — Debrecenbe vihessék a helyi nemzeti bizottságok által az ideiglenes nemzetgyűlésbe küldött követeket. A falvak népének legnagyobb része ennek ellenére is képviselet nélkül maradt tulajdonképpen, mert hiszen a rendkívüli közlekedési nehézségek és az egész felszabadult országrész hadtápterületi jellege miatt a majdnem kétezer felszabadult községhez nem lehetett hozzáférni. Az ideiglenes nemzetgyűlés első ülését tulajdonképpen a reggeli órákra tervezték, de az elhúzódó megbeszélések miatt csak délután fél háromkor nyitotta meg az ülést dr. Vásáry István, az előkészítőbizottság elnöke. (6). 2. Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1849 április 14-én szintén e helyen játszódott le az évszázados magyar önvédelmi harc egyik nagyszerű jelenete, amikor Kossuth Lajos indítványozta a Habsburg— Lotharingen háznak a magyar tróntól való megfosztatását. A trónfosztás kimondása azonban nem a kollégium oratóriumában, hanem a református nagytemplom dfsznélküli falai között játszódott le. Kossuth elhatározásának hírére ugyanis »annyi nép tódult az ülésterembe, hogy ott mozogni is alig lehetett, mire Drágos János képviselő azt indítványozta, tartsa a képviselőház eut az ülését a református nagytemplomban. Az elnök, Almássy Pál, erre a Ház egyhangú határozata folytán áttette az ülést a református nagytemplomba*. — (Az idézet Kossuth Ferenc jegyzete Kossuth Lajos iratainak 12 kötetes 1905. kiadásában.) (6.) 3. A szónok Bajcsy-Zsilinszky Endrére céloz, aki azonban ekkor a fronton túl még élt. A nyilasok három nap múlva, december 24-én végezték ki golyó által Sopronkőhidán. (6.) 4. L. a »Függelék«-ben felsorolt ideiglenes nemzetgyűlési képviselőket. (6.) 5. Lőcsei Zsedényi Béla dr. oki. ügyvéd, a pécsi Erzsébet tudományegyetem c. nyilvános rendkívüli tanára, a tiszai evangélikus egyházkerület miskolci jogakadémiáján a közjog, a politika és a nemzetközi jog tanára, a tiszai evangélikus egyházkertilet világi főjegyzője. (7.) 6. Az Ésaiás-idézet Károli Gáspár fordítása szerint helyesen a következő : »... a halál árnyékának főidében fény ragyog fel fölöttök.« (Ó-testamentum. Ésaiás könyve 9. 2. rész, 2. vers.) (7.) ^0
