Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-8
154 Jegyzetek. 7. A szónok közlése szerint : XII. Pius pápa. (8.) 8. A szónok Horthy Miklós kormányzó fegyverszüneti szózatának a rádióban történt felolvasására céloz. (8.) 9. A törvényes államfő, Horthy Miklós kormányzó által törvényesen utoljára kinevezett vitéz Lakatos Géza-kormány. (8.) 10. A német megszállás alatt feloszlatott demokratikus pártok, a független kisgazdapárt és a szociáldemokratapárt, továbbá a szintén feloszlatott parasztszövetség vezetői a föld alatt »Magyar Front« néven szervezték az ellenállási mozgalmat. Ehhez még 1944 nyarán csatlakozott a kezdetben »Béke-párt« néven működő Kommunisták Magyarországi Pártja is. A felszabadult országrészeken e három párt képviselői — kiegészülve a nemzeti parasztpárt képviselőivel — alakították meg a demokratikus pártok szövetségét »Magyar Nemzeti Függetlenségi Front« elnevezéssel, amelyhez kezdetben a polgári demokratapárt is odatartozott. (9.) 11. Nagy Ferenc, a független kisgazdapárt országos főtitkára, hat hónapig volt a német titkos rendőrség, a Gestapo foglya. (11.) 12. A »sváb okkupáció« kifejezés célzás a sváb származású katonatisztek nagyarányú térfoglalására a honvédség tisztikarában. A »csaszlaui és hamburgi invázió« kifejezés szintén erre utal. A szónok szerint Gömbös Gyula volt miniszterelnök és honvédelmi miniszter apai nagyapja hamburgi születésű ; Csaszlau csehországi várost pedig jelképesen említi az Idegenszármazású tisztek «i bevándorlási helyéül. (11.) 13. A független kisgazdapárt 1943 nyarán és Őszén Juttatta el memorandumait a kormányhoz. Ezeknek híre és tartalma a semleges külföldön, elsősorban Svájcon keresztül vált ismertté világszerte. (11.) 14. Nagyatádi Szabó István (*1863. ErdŐcsokony a, Somogy megye t 1924. Budapest), kisgazda. 1908-ban a független ségi fés 48-as párt általa kidolgozott program jávallettképviselő Nagyatádon 1918-ban a Hadik-kormányban tácganélküli kisgazdaminiszter. Tagja volt a Károlyi-kormánynak, majd a Berinkey kormánynak is, de 1919 március elején lemondott, mert nem helyeselte Búza Barna földmívelésügyi miniszternek a nagybirtokok szocializálására és termelőszövetkezetek alakítására irányuló akcióját. 1919-ben a Friedrich-kormányban földmívelésügyi, majd közélelmezési miniszter. Ez maradt SimonyiSemadam kormányában is. Teleki Pál kormányában ismét földmívelésügyi miniszter. 1922-ben a keresztény-keresztyén kisgazda-, földmíves- és polgári párt egyik vezetője gróf Bethlen Istvánnal együtt, akinek kormányában mint földmívelésügyi miniszter ő valósította meg az akkori földreformot. Gaal Gaszton (*1868 Székesfehérvár, fi932 Budapest) földbirtokos. 1906-ban a lengyeltóti kerület képviselője függetlenségi és 48-as programmal. 1920-ban kisgazdapárti programmal a nemzetgyűlés képviselője. 1921-ben a nemzetgyűlés elnöke. 1922-ben személyes összeszólalkozás miatt elnöki tisztéről lemondott, de még ugyanaznap ismét megválasztották. A második * • nemzetgyűlés ismét elnökévé választotta, de a földadöjaváslat miatt kilépett a kormánypártból és elnöki tisztéről leköszönt. 1926-ban mint az általa alapított agrárpárt elnökét, a lengyeltóti kerület képviselővé választotta. 1930 októberében a Békésen megalakult független kisgazdapárt tárgyalásokat folytat Gaallal, hogy agrárpártjával csatlakozzék a független kisgazdapárthoz. Ez meg is történt. 1932 január 10-én a kisgazdapárt Gaal Gasztont parlamenti vezérévé választotta. Az új választásokon a párt a képviselőház legnagyobb polgári ellenzéki pártja lett, Tildy Zoltán (*1889 Losonc). Református lelkész. 1916 és 1921 között a Nagyatádi-féle kisgazdapártot szervezte Somogy megyében. 1929-ben Nagy Ferenccel és másokkal együtt mozgalmat indított a független kisgazdapárt megalakítására és amikor 1930 október 12-én a békési nagygyűlésen megalakult a párt, egyik alelnöke lett. 1937-ben a szeghalmi kerület időközi választáson képviselővé választotta. 1939-ben a független kisgazdapárt közel száz egyéni jelöltje közül csak őt választották meg. Eckhardt Tibor Amerikába távozása után, 1941-től ő látta el a független kisgazdapárt pártvezéri tisztét. 1944-beh a német megszálláskor csak az utolsó pillanatban tudott a letartóztatás alól menekülni. Álnéven bujdosva látott hozzá az ellenállás szervezéséhez, megteremtette a kapcsolatot Szakasits Árpáddal, a szintén feloszlatott szociáldemokratapárt ugyancsak bujdosó főtitkárával. Kettőjük munkájának eredménye volt, hogy Vörös János honvéd vezérkari főnök segítségével 1944 októberében Horthy Miklós kormányzónál kihallgatáson jelentek meg és a kormányzót rábírták fegyverszünet kötésére. (12.) 15. A szónok arra céloz, hogy Gömbös Gyula apai nagyapja Hamburgban még gombkötő volt, (12.) 16. Cserepároknak nevezték gúnynéven az 1848-as idők után a magyarok a határőrvidéki idegenszármazású katonákat. A szónok szerint a magyar szóhasználat ugyanezzel a szóval illette 48 után az osztrák önkényuralom által idegenből, főként Morvaországból behozott és a magyar nép nyakára ültetett tisztviselőket és ivadékaikat is. (12.) 17. Ady Endre »Felszállott a páva« című 1908-lwin irt versének ötödik szakasza : »Vagry bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, Vagy ez a mi hitünk valóságra válik,* (12.) 18. A szónok közlése szerint : 1918 novemberében. (12.) 19. Ság vári Endre dr. a föld alatt a Béke-párt néven dolgozó kommunistapárt egyik fiatal vezetője és szervezője volt. 1944 júniusában egy megbeszélésen rajtaütöttek a detektívek s ekkor tűzharcban agyonlőtték. Schönherz Zoltán a kommunistapárt titkára volt. 1942-ben elfogták, de a legnagyobb kínzásokkal sem tudták rábírni, hogy elárulja társait. A Margit-körúti katonai törvényszék udvarán felakasztották. (13.) 20. Bajcsy-Zsilinszky Endre ekkor már a sopronkőhidai fogházban várta kivégzését, amely három nap múlva, 24-én, meg is történt. Tildy Zoltán és Szakasits Árpád álnéven Budapesten, Kéthly Anna pedig a Dunántúlon bujdosott. (13.) 21. Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 november 28-án Teheránban beszélték meg a háború