Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-7
Az ideiglenes nemzetgyűlés 7. ülése 1945 szeptember 12-én, szerdán. 125 hatálybaléptéig ilyen okból az elkobzási eljárás megindult.« A 9. pont taxátív felsorolásának végére, a 25. felsorolás végére^ a »Zsidókutató Intézet« szavak után zárjelet javaslok. Ennek elmaradása sajtóhiba volt és kimaradt. A zárjel után, ahol a szöveg úgy következik-: »vagy az 1919. Júniusi Bajtársak Szövetségében tisztséget viselt, és pedig a Baross Szövetségben, Honszeretet és Levente Egyesületben csak az, aki országos vagy megyei vezető tisztséget töltött be«, tehát a »vezető« szó beiktatását .javaslom. Több módosításom nincs. Elnök: Az előadói módosításokkal kapcsolatban dr. Molnár Kálmán képviselő iír jelentkezett szólásra. Molnár Kálmán (pk): T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat II. fejezetéhez három rövid módosító indítványt terjesztek elő. (Felkiáltások: Hango&abban!) A 4. §-nál a következő (4) bekezdés felvételét javasolom : »Nincs választójoga annak, aki atyai vagy gyámi hatalom alatt áll.« (Kéthly Anna (szd): Akkor mi lesz a húszévesekkel 1 ? — Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ë módosításokkal kapcsolatban bátor vagyok hivatkozni arra, hogy a magánjogi korhatár nincs összhangzásba hozva a közjogi korhatárral. Magánjogi törvényeink értelmében az, aki gyámi vagjr atyai hatalpm alatt áll, saját ügyei önálló intézésere nem képes. Én tehát nem tudom elképzelni, hogy aki saját ügyei önálló intézésére nem képes, az az ország ügyeinek intézésére képes legyen. (Ellentmondások a baloldalon. — Rákosi Mátyás (kp$: Például, na k-uwua.) 184ö-as törvényhozásunk, mely a húszéves alacsony korhatárt megállapította, összhangzásba hozta a magánjogi és a közjogi nagykorúságot, amennyiben ugyanezt a kivételt állapította meg, mondván, hogy nincsen választójoga annak, aki gyámság alatt áll, vagy atyai hatalom alatt áll. Második módosító javaslatom az 6. §. (6) pontjára vonatkozik. Tisztelettel kérem ennek a (6) poncnak kihagyását Az 5. §. (6) pontja kimondja, hogy »a, választó jogból iki van zárva, aki e törvény hatálybaléptekor rendőrim lósagi őrizetben (internálva) van.« Ä rendőrhatósági őrizetbevétel, szerény véleményem szerint, oly preventív intézkedés, amelyhez nem lehet hozzáfűzni a politikai jogoktól való megfosztást. (Rákosi Mátyás (kp): Miért nem? — Ellentmondások, zaj és mozgás a szociáldemokrata és kommunista padsorokban. — Szakasits György (szd): Szavazókörzeteket állítsunk fel az internálótáborokban?) Harmadik módosító javaslatom a 4. szakaszra vonatkozik, ahol azt mondja, hogy nemzetgyűlési választójoga van annak, stb., stb »aki 1945 szeptember 1-én Magyarország 1937 december 31-iki határán belül lakott.« Ezt a szót: »lakott« kérem helyettesíteni e szavakkal: »van állandó lakása.« Ez sriem egyszerű stiláris módosítás, ennek nagyon nagy jelentősége van. (Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Az összes fasisztáknak és sváboknak van állandó lakása! — Kossa István (szsa): Persze, az öszszes németországi fasiszták haza jönnének es most szavaznának!) Az én megítélésem szerint méltánytalan volna a választójogból kizárni a magyar állampolgárok ezreit és tízezreit azon a címen, hogy 1945 szeptember 1-én nem laktak Magyarország területén, holott nekik ott állandó lakásuk volt. Ezt a szót tehát: »lakott«, kérem helyettesíteni eme szavakkal: »van állandó lakása.« E*nök: SzóLásra jelentkezett? Kiss Károly jegyző: Justus Pál! Justus Pál (szd): T. Nemzetgyűlés! A szociáldemokrata párt nevében és a magam nevében kénytelen vagyok az előttem szólt t % képviselőtársam által beterjesztett mind a három módosítás ellen állás^ foglalni. Súlyos (hibának tartanám, ha a választójogi törvény ama, minden oldalon elismert nagy vívmányát, hogy végre szavazni engedik a fiatal korosztályokat, oly módon korlátoznék vagy devalválnék, mint ahogy az előttem szólt t. képviselőtársam kívánja. A húszéves korhatár azt jelenti, hogy az atyai vagy gyámi hatalom alatt .álló kiskorúak tekintélyes része is szavazzon. Ezt akarjuk nemcsak azért, — mint az általános vitában is elmondták — mert érettnek tartjuk a Bzavazásra azt, aki érett volt a katonáskodásra és különösen azokat a dolgozó fiatalokat, akik már esztendőkkel korábban érettek a munkára» — sokszor a számukra túlságosan is nehéz munkára — hanem azért is, mert nem értjük, voltaképpen mit kíván előttem szólott t. képviselőtársam, hogy kiküszöböljük a magánjogi és a poilitikai, ta választójogi törvény közötti eltérést, vagy azt kellene tennünk; hogy felemeljük a korhatárt, ami ellen a leghatározottabban tiltakozunk, vagy azt, hogy leszállítjuk a magánjogi korhatárt, amire pedig ennek a nemzetgyűlésnek aligha iesz most ideje. Éppen ezért kérem, hogy ezt a paragrafust a nemzetgyűlés változatlan szöveggel fogadja el. Ami az internáltakat illeti, szerény néze^ tem szerint Magyarországon jóval (kevesebben vannak internálva» mint ahánynak internálva tenni kellen©. (Űgy v<m! — Taps a kommuni ttt párton.) Miután ez így van, miután az^ internálás preventív eszközével, amely végeredményben a demokráciaellenes elemek felügyelet és ellenőrzés alatt tartását célozza, a kormányzat eddig nagyon mérsékelt, sokszor túlságosan szerény keretek között élt» semmi okot nem látunk arra, hogy ezt a kizáró okot a törvényjavaslatból kihagyjuk. Végül az állandó lakhellyel rendelkezők kérdésében ne tessék elfelejteni, hogy azok, akik hadifogolyként vagy deportáltakkent vannak távol a törvényjavaslat által megjelölt időpontban, túlnyomó többségükben nem rendelkeznek állandó lakással. Ezek^ számára tehát az előttem szólott t. képviselőtársam által javasolt változtatás semmiféle garanciát nem jelentene arra nézve, hogy választójogukat biztosítjuk, ellenben állandó lakással rendelkezhetnek és bizonyára rendelkeznek is nagy számban olyanok, akiknek a választáson való részvétele, sőt a magyarországi t köz- és magánéletben való részvétele sem kívánatos, azok ugyanis, akik politikai okokból menekültek el ebből az országból. Nem hiszem, hogy az előttem szólott képviselőtársam intenciója az volt, hogy ezeknek választójogát mentse meg, ha pedig nem az volt, akkor szíveskedjék figyelembe venni azt» (hogy a következő mondatban a törvényjavaslat kimondja: »Ez utóbbi kellék alól a minisztérium a belügyminisztérium előterjesztésére felmentést adhat.» Olyan esetben tehát, amikor valaki önhibáján kívül veszítené el a választójogot csak azért, mert szeptember 1-én nem lakott itt, megvan a mód a jogorvoslásra. Nem mondhatunk azonban le arról, i
