Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-7
126 Az ideiglenes nemzetgyűlés 7. ülé hogy valamilyen demokratikus hatóság megvizsgálja, milyen okból nem lakott ^ az illető szeptember 1-én az országban. Erről azt hiszem, nem lehet lemondani. Javaslom tehát, hogy ettől a szövegmódosítástól is tekintsen el az ideiglenes nemzetgyűlés. Összefoglalóan a második fejezettel kapcsolatban még csak azt akarom mondani, hogy éppen ebben a fejezetben jut legtisztábban és legvilágosabban kifejezésre a törvényjavaslat demokratikus jellege és az a három szempont, amelyből mi szociáldemokraták ezt a javaslatot feltétlenül jónak és változatlanul elfogadandónak tartjuk. Ez a demokratikus jellege a választójognak és — többen elmondották ebben a Házban — nincs még egy párt, amelynek annyi oka volna ragaszkodni a demokráciát biztosító legkisebb részlethez is, mint a szociáldemokrata pártnak, nemcsak azért, mert évtizedeken át harcolt érte. hanem azért is, mert nagyon sok választáson tapasztalta saját bőrén, mit jelent a nem demokratikus választás. Végül meg kell mondanom, hogy nekünk szociáldemokratáknak az volt és ma is az az álláspontunk, — amit egyébként Tildy Zoltán képviselő úr is hangsúlyozott — hogy a demokrácia ellenségei számára nincsen szükség, illetve nem lehlet demokratikus jogokat adni. (Egy hang a szociáldemokrata oldalon: Csak internálás!) Nincs demokratikus jog annak számára, aki a demokratikus jog segítségévei akarja az első alkalmas pillanatban hátbadöfni a demokráciát. És mivel megtanultuk a magyar és az európai ellenforradalmak történetéből, milyen veszélyt jelent a jogkiterjesztés azokra, akik ezekkel a jogokkal csak viszszaélnek, de nem ismerik el magukra^ézve kötelezőnek a demokrácia jogrendjét, ezért mi nagyon jól tudjuk azt is, hogy Magyarországon a tragikus fejezet nem a múlt év október 15-én és nem is március 19-én kezdődött, hanem 1919 augusztus 2-án. (Taps. — Erőss János (kg): 1920-ig vissza!) És ha mi ennek a politikai konzekvenciáit egészen kíméletlenül le akarjuk vonni, akkor egészen odáig kellene mennünk, hogy azt követeinők, hogy a II. fejezet 5. §^ának 9. pontjában felsorolt egyesületek és alakulatok mellett megnéznék a Magyar Élet Pártja vezetőinek a felelősségét is és őket is ki kellene zárnunk a választójogból. Eat nem teszszük csak azért... (Kovács Imre (pp) : Benne v a n a javaslatban!) Mi a Magyar Elet Pártiának a helyi vezetőire is gondolunk. (Közbeszólások a kisgazdák oldaláról: Minden tisztséget viselőre vonatkozik!) Ezenkívül a Magyar Élet Pártja jogelődeire is gondolunk» szóval nemcsak az e néven működő pártra, hanem az egykori Egységes Pártnak a felelősségére is, (Bihari Nagy Lajos (kg): Igaza van, bele kell venni! — Gaal Olivér (kg): Vegyük bele! — Marosán György (szsz): Ott kezdődött el a játék a Betihlen~féle egységes pártban!) S ha eltekintünk ettől, csak azért tesszük, mert aránylag jelentéktelen számról van szó, és eltekintünk ettől azért is, mert a kis funkcionáriusokat,- akik jórészben valóban inkább megtévesztettek, mint megtévesztők voltak, — bár sok esetben elég nehéz a határt pontosan megvonni — valóban át kell nevelni. Mert, igen t. Nemzetgyűlés, a fasizmus és az ellenforradalom mérge egy negyedszázad alatt általános fertőzést okozott ebben az országban és ennek a méregnek hatásait csak íe 19Í5 szeptember 12-én, szerdán. egy nagyon hosszú és következetes^ nevelő munkával lehet végképpen és maradéktalanul eltüntetni. Véleményünk szerint tehát ezt a problémát nem pusztán jogi módon, nem törvényekkel és rendeletekkel vagy egyéb kizárásos módszerekkel kell megoldani, hanem az átneveléssel és ezért hiányoltuk mi olyan elkeseredetten, hogy olyan nagyon kevés, mondhatnám semmi sem történt a köznevelés és a közoktatás területén. (Taps a szociáldemokraták oldulán.) Legyünk őszinték és mondjuk meg, hogy a 25 esztendős ellenforradalmi rendszernek a maga uralmát biztosító'főéredmenye az volt. hogy az egész népnek a gerincét, görbítette meg és leszoktatta arról, hogy a saját fejével gondolkodjék és saját lábán járjon. Ha azonban mi ezen változtatni akarunk, akkor igenis módot kell adni arra, hogy a saját fejével gondolkodjék és elkezdjen végre a saját lábán járni. Ezért voltunk mi olyan szerények a kizárási okok megállapításánál, mert azt tartjuk, hogy csak egyetlen módon lehet a demokratikus 'jogokkal való élésre megtanítani ezt a nemzetet, ha minél szélesebb rétegnek megadjuk a lehetőséget, hogy a demokratikus jogokat és közülük az elsőt, a választójogot valóban gyakorolja is. Elég volt abból az elvből és nem akarunk formailag sem annak az elvnek folytatói lenni, amely szerint ilyen vagy olyan okból a népnek ez vagy az a rétege éretlen és nem méltó a választójogra. Valóban maradéktalanul bízunk a dolgozó tömegek érettségében és politikai józanságában, bízunk abban, hogy ez a nép most, amikor először nyüatkozhatik meg szabadon, a demokrácia mellett fog állást foglalni. Ezért kérem pártom nevében a II. feje zetnek az előadói módosítással történő elfogadását (Helyeslés és taps a szociáldemokrata párton és a szakszervezeti képviselők csoportiánál.) Elnök: Szólásra következik? Hegyesi János jegyző: Leitner Jenő! Elnök: Leitner Jenő képviselő urat illeti a szó. Leitner Jenő (pd): T. Nemzetgyűlés! A 4. §-hoz a következő módosításokat terjesztem elő. Először: a szavazást kötelezővé kell tenni, (Mozgás és ellentmondások a kommunista párton.) másodszor: a szeptember» elsejei határidőt ne vonatkoztassuk a most visszatérő hadifoglyokra, a politikai vagy faji okokból elhurcoltakra és kényszerkitelepítettekre, harmadszor: ugyanezt a kategóriát vegyük tekintetbe a (3) bekezdésnél is. T. Nemzetgyűlés! Hazánkban a szabadságért már sokat harcoltak. Most is folyik a harc a szabadságért, a lelkek szabadságáért, az eszmék megtisztításáért és a demokratikus elvek igazságos és maradéktalan keresztülviteléért. A harcot jelenti ez egyben a reakció ellen, amely az újjáépítés elé akadályokat akar gördíteni. Most adódik igazán az első alkalom arra, hogy népünk szabadon és igazán választhasson, mert nem kell a fegyveres hatalom erőszakos ténykedéseire tekintettel lennünk, megszűnt a csendőrszuronyok fenyegető hatása, aminthogy most nyilt meg az első alkalom arra is, hogy szabad hazában szabadon, mint szabad emberek szólhassunk. A választások kétségkívül a demokrácia legteljesebb és legnagyobb értékű megerősödését kell, hogy előidézzék, ámde ez csak akkor
