Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

60 Az országgyűlés képviselőházának 355. gel, a magyar intelligenciával együtt (Ügy van! Ügy van!; jobbfelöl.) az egész, magyar 'dol­gozó nép, nem pedig csak & 'földműves réteg. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és bailoi­dalon és a\ középen.) T. Képviselőház! Szöllősi Jenő képviselő­társam további kritikájában a szociális hálaa­dást keveselte Magyarországon. Ezzel a kri­tikával vitába szállni voltaképpen nem lehet, mert vannak emberek, akiknek ar véleménye szerint Magyarországon a szociális haladás tál kevés és legalább is hasonló elmék, akik sze­rint túl sok. A felsőházban Szöllősi Jenő kép­viselőtársammal legalább egyenlő rangú elmék ezt a szociális haladást sokallják. Én egyikük­nek sem adok igazat. Én a szociális haladást Magyarországon nem; tartom ideálisnak, de viszont egy nemzet egész, politikájának célját nem kell csupán a szociális haladásnak leköt­nie. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Vannak nemzetpolitikai célok is, (Ügy van! Ügy van! jobbfdőt) vannak nagy nemzeti ideálok, ame­lyek művelésének idején igenis saját biztosabb és jobb jövőnk érdekében a nép kielégítésének és szociális haladásának tempóját mes: kell fé­keznünk. (Padányi Gulyás Jenő: Nagyon he­lyes!) A népet nemcsaik: majomszer etettél lehet szeretni. A népet szigorral, de vele magyarán és becsületesen szembenézve is kell szeretni. (Ügy van! Úgy van! — Taps a jobboldalom és a középen. — Börcs János: Igazságosan!) Ha a szociális haladás terén abszolút számokkal hasonlítjuk össze, mit javult az elmúlt 25 év alatt Magyarország közegészségügye, akkor én erre a szociális haladásra büszke vagyok. Ha összehasonlítjuk azzal, hogy más téren mit csi­náltunk, akkor Magyarország igen s-ok pozitív alkotás tekintetében képes a maga számará­nyához, európai fejlettségéhez mérten az egé­szen nagy nyugati népekkel versenyre kelni. (Ügy van! jdbbfelőU) A nemzetiségi kérdést is fejtegette igen t. képviselőtársam és bár egészen biztosan nem tudtam szavaiból kivenni, hogy mi volt eme fejtegetéseinek célja, azt mindenesetre megér­tettem, hogy a nemzetiségeknek adott jogokat nem tartja elegendőknek és számukra a jog­adás gesztusát nem tartja elég 1 komolynak a mi részünkről, (vitéz Patacsi Dénes: Köteles­ségekről beszélt!) T. Túloldal! A nemzetiségi kérdésnek nincs külön magyar megoldása. Semmit sem ér egy olyan nemzetiségi megol­dás, amely egyedül a magyar állam területre vonatkozik. Ha nekünk ezen az államterületen túl lakó magyar kisebbségeink maradnak l és azokra a hasonló megoldás nem .vonatkozik más államok részéről, (Ügy van! jo'b'bfejőlj én adjak jogot a románnak, amikor a román nem ad az én délerdélyi magyar testvéremnek 1 ? (Ügy van! Ügy van! jobbfélőt) Azonkívül mit ér a nemzetiségi megoldás •egy kis területen, ha annak jogosságát, helyes­ségét egész Európa nem ismeri el (Ügy van! Ügy van! jobbfeJőh) és ha mi nem vagyunk biztosítva arról, hogy^ ebbe a mi örökké fenn­álló nemzetiségi kérdésünkbe külföldi nagyha­talmak a saját ízlésük szeTint, sajátmaguk ál­tal megválasztott pillanatokban nem szólnak bele*? (Ügy van! Ügy van!) Előttem^ csak olyan nemzetiségi rendezés számít nemzetiségi rende­zésnek, amelyről tudom, hogy a magyar állam szuverenitása iarranézve fennáll s amelyről tu­dom, hogy abba többé a külföldi hatalmak ülése 1943 december 15-én, szerdán, nem szólnak bele, azt elismerik (Helyeslés.) és nem használják fel minden apró kis politikai vagy nemzeti válságunkat arra, hogy azzal itt jelentkezzenek (Helyeslés.) és ha egy hasonló nemzetiségi rendezés egész Európában elterjed s általános törvénnyé válik. (Helyeslés és taps.) Nekünk" különiböző nemzetiségeink vannak. Vaaiinialk elyanok, amelyek a magyar állam ha­tárain kívül nem élneik; vannak olyanok, ame­lyek a magyair állaimi határain kívül, velünk ellenséges viszonyban l'évő országokban élnek és vannak olyanok, amelyeik fajtájukban túl­nyojmió nagy részt ai magyar állam határain kívül élnefc és külföldön nagyhatalmat alkot­ónak. T. Uralmi, különböző az érzékenysége en­nek, a három nemzetiségi csoportnak; más az érzékenysége annak, 'amely mögött egy külföldi nagyihatalom áll és más m érzékenysége ammak, amely mögött nem áll senki. Vájjon az olyan jaejmizetiségek, amelyek mögött egy-egy külföldi világhatalom} áll, néhai — és most wetm. ma­gyar vonatkozásban beszélek — nem, protek­cionált népi kisebbségek (Tetszés a jobbolda­lon.), amelyeknek több joguk van, pniint a többségnek'? Erről 1 ne beszéljünk többet. Szöllősi Jenő képviselőtársam tiltakozott Kállay Miklós misniszteirelnöík úrnak azon sza­vai ellen, amelyekben ő öoriolanusokat emle­getett. A miniszterelnök úr megmondta» hogy ezt a^»Coriolainusok« kifejezést kikre érti. Erre Seöllősi Jenő képviselőtársam azt mondotta,, hogy 48. és 49. után is menekültek a< politikai büntetés elől magyairok külföldre (Czermaria Antal: Szabadsághősök! — Mozgás a szélsőba ­o dalon.) és e két volt képviselő számára em­beri megértést kért tőlünk, (vitéz Patacsi Dénes: A rendőrökkel a zsiványt összetévesz­tik! — Rátz Kálmáin: Szarva közt a tőgyét» — Zaj és mozgás a szélsőba oíéilon.) Talán_ nem leslzek szerénytelen, hia* fellhívom képviselő­társaim figyelimét airra a nem jelentéktelen kö­rülményre; hogy 48. és 49. után a magyar emi­gránsiok idegen csendőrök, idegen fogdmegek elől, idegen _ hatóságok, idegen uralom elől, (Ügy van! Ügy v\ n!), a Bach-korszak és a Schimerling-ikorszak^ elől menekültek ki kül­földre (Ügy van! Ügy van! jobbfeől.), az em­lített egyének pedig a magyar állam és a ma­gyar alkotmány álapján álló igazságszolgálta­tás és a szabad magyar hazában működő ható­ságok elől illantak külföldre. (Ügy van! Ügy ttom! jobbfelöl.) Ez az alapvető különbség a kettő között. És ha emiberi megértést tetszik kérni, a mi pártunk és általában a magyar társadalom nagyon hajlalmiosi az emberi meg­értésre. Alig vaui Európában . olyan társada­lom, amelyben az emberi megértés nagyobb és mélyebb volna, mint a mienkben. (Igaz! Ügy vén! jobbfelöl.) EJaben a Házban emheri meg­értést csak akkor szabad kérni« ha először va­laki megérti a magyar nemzeti lét örök maxi­máit. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Pándi Antal: De ezt csak odaát értik meg? — Zaj. — Elnök csenget.) Egyébként ha bárki is kíváncsi arra, hogy az illető Coriolanusok Magyarország álkimrendje ellen mdt vétettek, beszédem vé­gén el fogom, helyezni a Ház asztalán a m. kii'.' Kúria, ítéletét a Kovarcz-ügyben és egy emlé­keztetőt arról, hogy milyen, ügyekből kifolyólag és miért körözik m illető külföldre távozott volt képviselő egyéneket. (Rátz Kálmán: Cor­iolanuB megtért, Kovarez meg nem! — vitéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom