Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
60 Az országgyűlés képviselőházának 355. gel, a magyar intelligenciával együtt (Ügy van! Ügy van!; jobbfelöl.) az egész, magyar 'dolgozó nép, nem pedig csak & 'földműves réteg. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és bailoidalon és a\ középen.) T. Képviselőház! Szöllősi Jenő képviselőtársam további kritikájában a szociális hálaadást keveselte Magyarországon. Ezzel a kritikával vitába szállni voltaképpen nem lehet, mert vannak emberek, akiknek ar véleménye szerint Magyarországon a szociális haladás tál kevés és legalább is hasonló elmék, akik szerint túl sok. A felsőházban Szöllősi Jenő képviselőtársammal legalább egyenlő rangú elmék ezt a szociális haladást sokallják. Én egyiküknek sem adok igazat. Én a szociális haladást Magyarországon nem; tartom ideálisnak, de viszont egy nemzet egész, politikájának célját nem kell csupán a szociális haladásnak lekötnie. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Vannak nemzetpolitikai célok is, (Ügy van! Ügy van! jobbfdőt) vannak nagy nemzeti ideálok, amelyek művelésének idején igenis saját biztosabb és jobb jövőnk érdekében a nép kielégítésének és szociális haladásának tempóját mes: kell fékeznünk. (Padányi Gulyás Jenő: Nagyon helyes!) A népet nemcsaik: majomszer etettél lehet szeretni. A népet szigorral, de vele magyarán és becsületesen szembenézve is kell szeretni. (Ügy van! Úgy van! — Taps a jobboldalom és a középen. — Börcs János: Igazságosan!) Ha a szociális haladás terén abszolút számokkal hasonlítjuk össze, mit javult az elmúlt 25 év alatt Magyarország közegészségügye, akkor én erre a szociális haladásra büszke vagyok. Ha összehasonlítjuk azzal, hogy más téren mit csináltunk, akkor Magyarország igen s-ok pozitív alkotás tekintetében képes a maga számarányához, európai fejlettségéhez mérten az egészen nagy nyugati népekkel versenyre kelni. (Ügy van! jdbbfelőU) A nemzetiségi kérdést is fejtegette igen t. képviselőtársam és bár egészen biztosan nem tudtam szavaiból kivenni, hogy mi volt eme fejtegetéseinek célja, azt mindenesetre megértettem, hogy a nemzetiségeknek adott jogokat nem tartja elegendőknek és számukra a jogadás gesztusát nem tartja elég 1 komolynak a mi részünkről, (vitéz Patacsi Dénes: Kötelességekről beszélt!) T. Túloldal! A nemzetiségi kérdésnek nincs külön magyar megoldása. Semmit sem ér egy olyan nemzetiségi megoldás, amely egyedül a magyar állam területre vonatkozik. Ha nekünk ezen az államterületen túl lakó magyar kisebbségeink maradnak l és azokra a hasonló megoldás nem .vonatkozik más államok részéről, (Ügy van! jo'b'bfejőlj én adjak jogot a románnak, amikor a román nem ad az én délerdélyi magyar testvéremnek 1 ? (Ügy van! Ügy van! jobbfélőt) Azonkívül mit ér a nemzetiségi megoldás •egy kis területen, ha annak jogosságát, helyességét egész Európa nem ismeri el (Ügy van! Ügy van! jobbfeJőh) és ha mi nem vagyunk biztosítva arról, hogy^ ebbe a mi örökké fennálló nemzetiségi kérdésünkbe külföldi nagyhatalmak a saját ízlésük szeTint, sajátmaguk által megválasztott pillanatokban nem szólnak bele*? (Ügy van! Ügy van!) Előttem^ csak olyan nemzetiségi rendezés számít nemzetiségi rendezésnek, amelyről tudom, hogy a magyar állam szuverenitása iarranézve fennáll s amelyről tudom, hogy abba többé a külföldi hatalmak ülése 1943 december 15-én, szerdán, nem szólnak bele, azt elismerik (Helyeslés.) és nem használják fel minden apró kis politikai vagy nemzeti válságunkat arra, hogy azzal itt jelentkezzenek (Helyeslés.) és ha egy hasonló nemzetiségi rendezés egész Európában elterjed s általános törvénnyé válik. (Helyeslés és taps.) Nekünk" különiböző nemzetiségeink vannak. Vaaiinialk elyanok, amelyek a magyar állam határain kívül nem élneik; vannak olyanok, amelyek a magyair állaimi határain kívül, velünk ellenséges viszonyban l'évő országokban élnek és vannak olyanok, amelyeik fajtájukban túlnyojmió nagy részt ai magyar állam határain kívül élnefc és külföldön nagyhatalmat alkotónak. T. Uralmi, különböző az érzékenysége ennek, a három nemzetiségi csoportnak; más az érzékenysége annak, 'amely mögött egy külföldi nagyihatalom áll és más m érzékenysége ammak, amely mögött nem áll senki. Vájjon az olyan jaejmizetiségek, amelyek mögött egy-egy külföldi világhatalom} áll, néhai — és most wetm. magyar vonatkozásban beszélek — nem, protekcionált népi kisebbségek (Tetszés a jobboldalon.), amelyeknek több joguk van, pniint a többségnek'? Erről 1 ne beszéljünk többet. Szöllősi Jenő képviselőtársam tiltakozott Kállay Miklós misniszteirelnöík úrnak azon szavai ellen, amelyekben ő öoriolanusokat emlegetett. A miniszterelnök úr megmondta» hogy ezt a^»Coriolainusok« kifejezést kikre érti. Erre Seöllősi Jenő képviselőtársam azt mondotta,, hogy 48. és 49. után is menekültek a< politikai büntetés elől magyairok külföldre (Czermaria Antal: Szabadsághősök! — Mozgás a szélsőba o dalon.) és e két volt képviselő számára emberi megértést kért tőlünk, (vitéz Patacsi Dénes: A rendőrökkel a zsiványt összetévesztik! — Rátz Kálmáin: Szarva közt a tőgyét» — Zaj és mozgás a szélsőba oíéilon.) Talán_ nem leslzek szerénytelen, hia* fellhívom képviselőtársaim figyelimét airra a nem jelentéktelen körülményre; hogy 48. és 49. után a magyar emigránsiok idegen csendőrök, idegen fogdmegek elől, idegen _ hatóságok, idegen uralom elől, (Ügy van! Ügy v\ n!), a Bach-korszak és a Schimerling-ikorszak^ elől menekültek ki külföldre (Ügy van! Ügy van! jobbfeől.), az említett egyének pedig a magyar állam és a magyar alkotmány álapján álló igazságszolgáltatás és a szabad magyar hazában működő hatóságok elől illantak külföldre. (Ügy van! Ügy ttom! jobbfelöl.) Ez az alapvető különbség a kettő között. És ha emiberi megértést tetszik kérni, a mi pártunk és általában a magyar társadalom nagyon hajlalmiosi az emberi megértésre. Alig vaui Európában . olyan társadalom, amelyben az emberi megértés nagyobb és mélyebb volna, mint a mienkben. (Igaz! Ügy vén! jobbfelöl.) EJaben a Házban emheri megértést csak akkor szabad kérni« ha először valaki megérti a magyar nemzeti lét örök maximáit. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Pándi Antal: De ezt csak odaát értik meg? — Zaj. — Elnök csenget.) Egyébként ha bárki is kíváncsi arra, hogy az illető Coriolanusok Magyarország álkimrendje ellen mdt vétettek, beszédem végén el fogom, helyezni a Ház asztalán a m. kii'.' Kúria, ítéletét a Kovarcz-ügyben és egy emlékeztetőt arról, hogy milyen, ügyekből kifolyólag és miért körözik m illető külföldre távozott volt képviselő egyéneket. (Rátz Kálmán: CoriolanuB megtért, Kovarez meg nem! — vitéz
