Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-362

230 Àz országgyűlés képviselőházának 362. ülése 1944 január 25-én, kedden. gyűlölködő kiélezését, mert tudatáb!a>n volt amnak, hogy^ ez csak az egye tenues magyar érdekeknek árthat. így érthetjuk meg, hogy amikor — még iá« 'első világháború ellőtt — a parlamenti harcok éles, obstrukciós fordulatot vetíek, amit ő helytelenített, féü'rieálíllt., lettniondott pártja elnöki tisztjéről. A hatalmat egyébként is soha nem keireste, az uralomvágy szenvedélye távol állt tőle. Hivatottsága s kivételes nagy műveltsége négis ilsméteiten a vallási- és. közoktatásügyi miniszteri székibe emiélte. ' Gróf Zichy János úgy ebben a minőségében, írniat a katolikus társadalom különféle intézményeinek veizetŐ helyén, de külöinlböző művészeti és kultúrintézmények élén, is önzetlenül, fáradhatatlan odaadással, nagy kiöteíességtudással, igazi ügyszeretettel] telj eisí tette kötelességét s ahol munkakört vállalt., ott magának mindenütt mlaradandó emléket is állított. Eleitpályáján, politikai felfogásán törés mem esett; eszméibez, elveihez & önmagához mindvégig hű ir.iaradt. Még nemrégen itt a Házban hallottuk felszólalását s most is fülünkbe csengenek szavai: »Vannak a nemzet életéiben döntő pillanatok — mondotta — amikor felül kell .emelkedni a pártszempontokon és még ha ez pártszenipontból áldozatot jelent is, a nemzet pillanatnyi életfeladataira- kell az erőt' gyűjteni. Mentsük tehát .a nemzetet s azután, keljünk versenyre abban a tekintetben., — mi vagy # azok, akik utánunk' következnek — hogy mely utakon tudjuk tökéleitesebben a nemzet sorsát előbbrevinni.« E szavak mindennél szebben jellemzik hazafiságát, önzetLenségét, emelkedett lelkületét és bölcsességét. Követendő figyelmeztetés ez halállá után is sokak számára. Elhunyt . képvisel őtársumk ' ravatalaira kegyeletünk jelléül elhelyeztük a Ház koszorúját s a végtisztességen úgy az elnökség, mint a Ház tagjai képviselve voltak. A gyászoló család ellőtt kifejeztem ai Ház részvétét. Indítványozom, hogy kegyel etünknek azzal is kifejezést adjunk, hogy gróf Zichy Jánoi*-. emlékét miai ülésünk jegyzőkönyvében megörökítjük. . A Ház elnök indítványát magáévá teszi.. Jelentem a t. Háznak., hogy Vájna Gábor képviselő

1 lír az újvidéki ügyben kiadott hivatalos kommünikéhez, fűzött siajtó-konrmentáliás miatt napirend előtti felszólalásira kért engedélyt. Ezt a képviselő úrnak nem adtam meg és mért a képviselő úr kérelmiéhez ragaszkodik, kérdem iá t Házat, megadja-e az engedélyt a képviselő úrnak a napirend előtti felszólalásra? (Igen! — Nem!) Akik megadják., szíves>k ed jenek f elállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az engedélyt nem adja meg. T. Ház! Jelentem a t. Háznak, hogy ai gróf Zichy János képviselőtársunk elhunytával megüresedett képviselői helyre, a soron következő pótképviselő behívása iránt a belügyminiszter urat megkerestem. A. Ház a bejelentést tudoimásul veszi. Napirendünk első pontja az 1931 : XXVI. tc.-ben a minisztériumnak adott és utóbb ki terjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat, 2. §-a tekintetében a két Ház között felmerült ellentét) kiegyenlítése tárgyában a felsőház és .a képviselőház együttes bizottságai jelentése fölött való döntés. Határozatunkat vita nélkül kell meghoz•nunk. Kérdemi, méltóztatnak-e az együttes bizottságnak & képviselőház korábbi határozatával megegyező törlési javaslatát a 2. §-ra vonatkozóan magukévá tenni? (Iganí) A Ház a bizottság javaslatát elfogadja, vagyisi a szóbanforgó törvényjavaslat 2. §-át törli. Ennek 'következtében természetesen, a 3. és 4. §-ok számozása 2., illetve 3. §-ra módosul. Az ily módon létrejött törvényt további alkotmányos eljárási céljából a miniszterelnök úrnak fogom megküldeni s a felsőházat iménti határozatunkról értesíteni fogom. Napirendünk; következő pontjai a csatádbafogadásról és a tartásról való gondoskodás előmozdításai tárgyában készült törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott módosítások megszavazása. Felkenem az előadó urai hogy a változtatásokat ismertetni szíveskedjék. Huszovsizky Lajos e^öaüó: T. Képviselőház! Az országgyűlés felsőháza a cslaládbafogadásról és a tartásról való gondoskodás elő'imOzdításia tárgyában benyújtott, törvényjavaslat szövegét két esetben kívánja módosítani. Az 1. § (4) bekezdésének szövegét akiként, kívánja kiegészíteni, hogy a családba befogadó szerződés érvényességéhez ne csak a gyámhatóság- jóváhagyása, hanem a családbafoigadó házastársának hozzájárulása is szükséges legyen. Önként következik és a házastársaik' klözött fennálló benső kapcsolat alapján is feltehető, hogy a házastársak egymás hozzájárulása nélkül olyan kötellmi jogügyletet, anielly mindkettőjük életére közvetlen 'befolyással bir, nem kötnek. A törvényjavaslat eredeti szövegezése ezért abból az elgondolásból indult ki:, hogy nem okvetlenül szükséges külön rendelkezés ahhok, hogy a családba befogadó' szerződés érvényességéhez, a másik házastárs hozzájárulása szükséges legyen, mert a családi élet bensőséges természete ezt feleslegessé teszi. A törvényjavaslat rendelkezéseit azonban nem. érinti az,

.lia a felsőház által javtasolt módosítási a tör vén v ja vaslat _ szövegébe felvétetik. Annak következtében pedig, hogy a törvényjavaslatnak a családba befogadó szerződés kötésére vonatkozó rendelkezései olyan j'Oigiinitézíményt; hívnak életre, amelynek alapján tett jogügyleti rendelkezés .más kötelmi jogi rendelkezésektől eltérően közvetlenül érinti a családba befogadó házastárs családi életét, a kiegészítő javaslatét elfoghulhatónak tartom és kéreimi .a t Képviselőházat,, hogy a felsőház által megállapított szöveget elfogadni méltóztassék. Ehhez képest a törvényjavaslat 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép. (Olvassa): »A családba befogadó szerződés érvényességéhez a csarádbafoigadóval együtt élő- házastársnak a hozzájárulás^ és, a gyámhatóságnak a jóváhagyása szükséges«. Második módosításában az országgyűlés felsőháza a törvényijavasílat 2. .§-ának utolsó b'ekezidését kívánja mellőzni. A 2. § utolsó bekezdése arra vonatkozóan, foglal magában rendelkezésit, hogy az igaz,>ágügymiinis,zter a házasságon kívül született gyermek atyja családi nevének átruházásához a jóváhagyást ^csak akikor tagadhatja meg, ha _a névátruháziás a közrend érdekeivel ellenkezik. Az eredeti szövegben az az elgondolás, érvéniyeiaült, hogy az igazisiágügyminiszternek a családi név átruhá' zasához szükséges jóváhagyása közrendi okok-