Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-356
176 Az országgyűlés képviselőházának 356. is elítéli azokat, akik zúgolódnak, hogy a« emberek befedhessék fejük fölött a hajlékukat. Igen t. Ház! A felhatalmazás:'/ törvényjavaslattal kapcsolatosam méltóztassék megengedni, hogy belekapcsolódDamí tegnap egy hete mondott interpellációmba és arra kelrjeni a kormányt, hogy az általa hozott; 970/1943. M. E. számú rendeletet olyaln módon igekezzék megváltoztatni, víagy kiigazítani, hogy a visszacsatolt! területen élő magyaroknak kára aibból ne legyein. Tudom nagyon jól, hogy a kormány a déli és erdélyií vidékre adresszálta. ezit a rendeletet, azonban sajnos, az elsők között volt éppen Nágykapos, amelytől — mint in'tietrpeUáei'ó'mibiain- elmondottam — a szabadkézből ezelőtt két évvel megvásárolt premontrei rendi erdő'birtokát elvették azért, mert akkor a csehek nem mentették fel a kötelezettség alól. Tekintettel arra, hogy bármennyire jóindulattal vagyok egye® miniszter urak személye iránt, de azt látom, hogy a legutóbb meghozott felhatalmazási törvényt a kormány nemi úgy használta fel, mint ahogyan arra sok esetben szükség volt és a rendeletekéit nem úgy gyártottal, hogy azokbóli a magyarságnak mindenütt! haszna lehessen, pártom névéiben a felhatalmazási törvényjavaslatot el nem! fogadható ml. (Éljenzés és tapi a\ széhőba úMáton.) E nök: Szólásra következik 1 ? Vámos János jegyző: vitéz Imrédy Béla! Elnök: vitéz. Imrédy Béla képviselő urat illeti a szó. vitéz Imrédy Béla: T. Képviselőház! {Halljuk! Halfánk!) Nem volt szándékoim eredetileg felszólalni e törvény javaslátnál és ezért úgy ér'ziem, hogy tla>r'tozoimi a t. Háznak annak megvilágításával, hogy miért szólalok fel mégis ebiben az előrehaladott óráiban is, miért igyekszelmi álláspontomat ehhez a törvényjavaslathoz kifej teni. Meg\míondoim őszintén, ennek három ok|a van, hogy annak a tárgynak alkotmányjogi fonlfoi&sága, amelyet most 'tárgyalunk, eddig — úgy érzem — neimi diomborodott Iki kellőképpen* A másik ok azi híogy legrégibb tagja vagyok a 42-es bizottságnak! és egyben tagja vágyóik a 36 ois; ibizioittságnak; a másik országos bízott Ságnak isi, tehát 1 a két bizottság összefüggését saját tapasztalatiból még túdoimi világítani. A harmadik olki pedig az, hogy 1 legutóbbi ^ felszól alásolm és a inliniilsztierelnölk! úr válasza órtia elhangzott egy-két olyan beszéd — nem; ebibieim a t tereimben, hanem ennek az épületnek a másik végén, — (amelyre úgy érzem 1 , hogy reflektálni innen a Házból kell, s történt egy-két^ olyan escimény is. amelynek a Ház plénuma előtt való megvilágítása szintén nem fess felesleges Elnézésit kérek a t. Háztól, ha fejtegetései/m menetébe bekapcsolom azt a jelentést is^ amelyet a 42-es bizottság terjesztett >a; Ház elé. és aimelynelki tárgyalása napirendünk' következő pontjakéit vami kitűzve. Elnézést kérek azért, mert a két téma, annyira öéssseffigar. hogy az együttes tárgyalás* azt hisze'mi, sóikkal' könynyebibi ési gyümölcsözőbb. Éppen ezért, minthogy a témáim; meglehetősen sokoldalúak, azt kell kiérnem mindjárt eleve, hogy méltóztassék niekemi félórai meghioisszabbítást adni. hogv «mlegszakítás nélkül folytathassam, beszédemet. Elnök: Méltóztatik a, kért nmegfaoeMiabbításfc megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítási megadja. vitéz Imrédy Bélai: T. Ház! Legelőször is ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. szeretném leszögezni azt, hogy a . felhatalmazásra szükség via,n. Szükség van a 36-o.si és a 42-es bizottság működésére is. Ezekben a niehéz időikiben, atm'eiiyeket mostan élünk, amikor a kormányra a gyors cselekvés kötelezettsége hárul, meg kell adni a kiormányinakl azokat az eszközökéit), amelyek képessé teszik a gyors cselekvésre. De amit vizsgálnunk kell és ami összes felszólalóink beszédéből is kiitűnt, az, hogy vájjon a hizlalómnak: az a foka, amiely szükséges egy felha'talmiazás megadásához, beninünik megvan-e, igein^ vagy nem? Előre^ bocsátóim! mindjárt azt is, hogy imável nincs meg bennünk a bizalomnak az a, foka, amely ehhez szükséges«, azért és csakis, azért szólalunk fel a javaslat ellen, T. Ház! Először is szeretném kidomborítani annak a javaslatnak fontosságát, amelyet tárgyalunk. Egyéniileg ést elvileg híve vagyok an>nak, hogy a felhatalmazások a kormány részére megadassanak. Ismétlem, változott a világ: mindenütt r az összes államokban, a végrehajtó hatalom súlya növekszik a szoros értelemben vett törvényhozói hatalommal fezemben és leninek következtében a törvényhozás kénytelen bizonyos agendáit, bizonyos jogait átruházni a kormányra. Ez szerte ezeni a világon így van. De fel kell hívnom a figyelmet mégis arra, hogy amikor egy felhatalmazást megadunk, ahhoz a bizalomnak igen nagy foka szükséges. A felhatalmazások nem kedvelői résizéröl egy nagyon szellemes) érvet hallottam egyszer, amely úgy szól, hogy a parlament feladata törvényt alkotni, nem pedig törvényhozót alkotni. Mi pedig a jelen esetben nemcsak törvényt alkp-' tunk, hanem törvényhozót is alkotunk és, pedig a kormány ^ személyében alkotjuk meg ezt a törvényhozót. Mert nagy tévedés azt hinni, hogy a Ház jogait akár a 42-es, akár a 36-os bizott&ág gyakorolná. Ez a két bizottság nem akadályozhatja meg a kormány elgondolt tervezeteinek törvényeriejű jogszabállyá ' válását. (Ügy van! a szélsőbaloldalon,) csak hozzászólhat, azonban a kormány akkor is életbeléptetheti a rendeleteket, .— illetve a 36-os< bizottságnál már életbe is léptette — ha a bizottságok nem tartják azokat jónak és nem teszik! magukévá. (Úgy van! a szé sőbalolddon.) A bizottságok tehát csak tanácsadók. Van egy másik joguk, a felvilágosítás kérési joguk, amely nagyon kiterjedt és azonkívül egy harmadik joguk, az, hogy indítványozhatják a két Háznak a kormány felelő'SSégrevonását. T. Ház! A kormányra hárul tehát a cselekvésinek a joga és felelőssége is. Enniek követikleztében mi nem a bizottságra, hanem a kormányra ruházzuk át a mii törvényhozói jogunkat, éppen ezért a bizalmi kérdés — 'merem állítani — vani olyani fontos, mint az úgynevezett appropriáci ós javaslat esetében mie.ga.dott felhalta!imiazás, nneirt az egy adott: anyagi keretben teszi lehetőivé, természetesen rendkívül széles keretben, a kormány részére az ügyek vitelét, ellen bein ez a felhatalmazás a kormányt jogalko; iásra hatalmazza fel és pedig tör vény erejű jogalkotásra, T. Ház! A bizottság jelentése első és negyedik pontjaiban két olyan kérdést veit fel, amelyen közül az egyik kizárólag törvényhozási útra tartozik, a másik törvényhozási útra is tartozik. Az első szakasszal kapcsolatban, amelyben ál bizottság azt javasolja, hogy póttagokat is válasstzanaii a 42-es bizottságba, az előadó úr bejelentette már, hogy a bizottsági
