Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-353

Az országgyűlés képviselőházának 353. kezeseket tartalmazó I- része ia 3. |-ban kifejezetten módot nyújt megfelelő kihágási szankciók megállapítására, amiből esetleg a contrario olyan következtetésre lehetne jutni, mintha a közszolgáltatások felemelését, illetőleg új megállapítását tárgyaló II. rész alapján tett rendelkezésekkel kapcsolatban az előbb említetthez hasonló kifejezett felhatalmazás hiányában nem volna meg a lehetőséig büntetőjogi szankciónak rendelettel való megállapítására. A törvényjavaslat 2. §-a a jövedéki kihágások megállapításának lehetősége mellett a megállapítható büntetés szempontjából bizonyos összhangot kíván teremteni az 19-31: XXVI. te. 3. |-ában foglalt rendelkezéssel, mégpedig egyrészt abban a vonatkozásban, hogy a minisztériumot szabadságvesztésbüntetés megállapítására is felhatalmazza, másrészt atekintetben, hogy a szabadságvesztésbüntetés megállapítható legmagasabb miértékét itt is kiélt hónapban határozza meg. A jövedéki kihágások tekintetében az anyagi büntetőjogi szabályok eltérést tartalmaznak a közönséges büntetőjogi szabályoktól annyiban, hogy a jövedéki kihágásokért megállapítható szabad ságvesztésbüntetés fogház és nem elzárás. Ezért a törvényjavaslat a minisztériumot fogházbüntetés megállapítására hata'mazza fel. A fogházbüntetés megállapítására vonatkozó felhatalmazás egyiéfoként azért szükséges, mert bár az úgynevezett súlyos jövedéki kihágások büntetése a vonatkozó anyagi büntetőjogi szabályok szerint nemcsalk pénzbüntetés, hanem szabadságvesztés — fogház, — büntetés is lehet, nincs azonban olyan szabály, amely lehetővé tenné, hogy fognázibüntetést rendelettel is líneg lehessen állapítani. Ennélfogva ilyen büntetés megállapítására törvényen kívül csak abban az esetben van lehetőség, ha külön erre irányuló felhatalmazással a törvény ad módot fogházbiintetésnek rendelettel való statuálására. Tertméiszetesen a minisztériumi rendeletben pénzbüntetés és a jövedéki büntetőjog rendelkezései szerint alkalmazható mellékbüntetések megállapításának is helye van — az idevonatkozó különleges szabályok szerint, — azonban ezekről külön rendelkezni, illetőleg ezek megállapítására külön felhatalmazást adni nem szükséges. T. Ház! Ha pártpolitikamentesen, az ország általános érdekei szempontjából vizsgáljuk a javaslatot, kénytelenek vagyunk arra a megállapításra jutni, hogy ma minden kormánynak, amely érzi felelősségének súlyát, amely biztos kézzel akarja biztosítani az ország sorsát s a rábízott munkát, kötelességét becsületesen és lelkiismeretesen akarja végezni, feltétlenül szükséige van a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban biztosított felhatalmazásra. A fentiek alapján javaslom a t. Háznak, hogy a törvényjavaslatot méltóztassék: elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül% Szabó Gyula jegyző: Kunder Antal! Elnök; Kunder Antal képviselő urat illeti a szó. Kunder Antal: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Rendkívül sajnálom, hosrv mai ülésünk napirendjére csupán az 1931 :X

VI. tc.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvéínyjavaslat tárgyalása tűzetett ki és nem ülése 1943 december 10-én, pénteken. 5 együttesen ezzel a 42-es bizottság jelentése is. Mivel nem hiszem, hogy módom lesz majd napirendre tűzéskor a 42-es bizottság jelentéséhez külön is hozzászólni, méltóztassanak megengedni, hogy ahhoz elmondandó megjegyzéseimet most mondhassam el. Ezt a jelentést a 42-es bizottság tagjai egy albizottság értékes előkészítő munkálata alapján egyhangúlag fogadták el és ennek az egyhangúságnak szerettünk volna mi itt, a Ház plénumában is kifejezést adni. Az tehát, hogy a törvényjavaslat ellen iratkoztunk fel, nem jelenti azt, hogy a jelentés elfogadása ellen volnánk, sőt kifejezetten javasoljuk, hogy a Ház a, jelentést fogadga el, illetőleg az annak megfelelő határozatokat hozza meg. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a 42 tagií bizottság tagjainaik mentelmi joga az országgyűlés feloszlatása esetén is biztosítva legyen. A bizottságnak, ugyanis ilyenkor is működnie kell, tagjai pedig csak úgy folytathatják működésüket, ha törvényhozói immunitásuk vitán felül megilleti őket. A jelentésben foglalt többi kérdés közül néhányra felesleges is kitérnem: önmaguktól értetődő és szükséges megállapításokat tartalmaznak, amelyeket a Ház nyugodtan magáévá tehet. Egy kérdés van. amelyről néhány szóban imélgis meg kell emiékéznem és ez a 42-es országos bizottság és a 36-os honvédelmi bizottság hatáskörének összhangba hozatala. A most szóbanforgó felhataknazá

s legutóbbi tárgyalásakor

1 vitéz Imrédy Béla képviselőtársam erről a kérdésről hosszasabban szólott és példákkal is igazolta, mennyire: fontos volna, hogy az összekuszálódott hatáskörök valami módon szétválasztassanak és harmóniába hozassanak, mert míg a 36-os bizottság nagyon fontos gazdasági rendelkezéseket tárgyal, addig a 42Q

s bizottság keVésbbé jelentős gazdasági kétrdések tárgyalásával foglalkozik. Most is tudnánk .

r a hatáskörök összekuszálása tekintetében példákkal szolgálni. A 42 tagú bizottság jelentésének 4. pontjában egy nagyon fontos kérdésre hívja fel^ a figyelmet, nevezetesen' arra, hogy a bizottság feladatának ellátása megkíván egy • általános és kimerítő tájékoztatást mindarról, ami gazdasági téren történik, különösen pedig arról, amit a kormány gazdasági téren a rendleletalkotás terén művel. Éppen ezért nyomatékosan 'kívánnám alátáímasztani azt a kérésiét, hogy a gazdasági és hitelügyi vonatkozású, illetőleg állampénzügyi természetű rendeletek még akkor is bemutattassanak a 42 tagú országos bizottságnak, amikor azok a honvédelmi törvényben foglalt felhatalmazás alapján kerülnek kibocsátásra. Ezzel kapcsolatban merül fél még egy szempont. A honvédelmi törvény elvileg utólagos bemutatást ír elő, míg a 42-es bizottságnak elvileg előzetesen mut a tandók be a rendelettervezetek; szükség esetén az utóbbinál is lehet utólagos bemutatás a kormány részéről, ez ugyan nem volna olyan mértékben kívánatos, mint ahogyan ezzel a kormány a legutóbbi időben élt. Ezt a kélt rendelkezést össze lehetm? hangolni olyan módón, hogy a 36-os bizottságnak is lehetőleg' előzetesen mutattassanak be a rendeletek és ne utólag, amikor a legokosabb hozzászólás is kárbavész; össze lehetne kapcsolni okosan és célravezetőén olyan módon ezt az eljárást, hogy a két bizottság együttesen