Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

138 Az országgyűlés képviselőházának 356. gőt. (Hamm Ferenc: Ez igaz!) Azt hiszem, ez a kilométerenkinti díjmegállapítás ezelőtt ötven vagy talán nyolcvan évvel szüieitatt meg, most már nem állja meg a helyiéi, és ezért arra ké­rem az illetékes miniszter urat, a honvédelmi vagy talán a, pénzügyminiszter urait, hogy ezt a gazdákra nézve ósdi és sérelmes rendeletet a mai állapotnak megfelelően módosítsa. (Helyes­lés. — Bíró István: Mégpedig sürgősen!) T. Ház! Szintén 1 a gazdákat ériintő sérelem az, hogy 'azokat a lovakat, amelyeket a ka­tonaság igénybe vesz, a rendes piaeji árnál jóval alacsonyabb áron veszi át. Én már jár­taim ebben az ügybein. az illetéke« lóosztálymál, ahol azt a felvilágosítást kaptam, hogy ezeket a lóárakat már július elsejétől fogva harminc százalékkal felemelték. Ennek ellenére azon­ban még a mai napig sem ezeket: a harminc százalékkal magasabb' árakat f.zetik. Az: is szinte érthetetlen, előttem, hogy ezek a honvéd­ség által igényibevett lovak, amo.yekei: mon­dom, még alacsony áron, is vettek át, a Jur­csek-ífele pontrendszerbe nincsenek beszámítva. T, Ház! Legutóbb elmondott beszédemben az idő rövidsége miatt nem tudtam mindemre kitérni. Ezért itt foglalkozni kívánok még néhány közellátási kérdéssel 1 is, (HaJljuk! Hal­juk!) például a tűzifa- és a lábbelikérdésseíl. (Biró István: Két súlyos kérdés!) Nagyon jól tudom, mert látom, hogy a városok tűzifa­ellátása sincs kellően biztosítva. Kérek húsz perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdeni a t. Házat, mélióztataak-e megadni a húsz, perc meghosszabbítást 1 ? (Igen!) A Ház a húsz perc meghosszabbítást megadja. Bodnár Sándor: Mondom, látom,, hogv a városok ellátása; nincs kellően biztosítva, mégis állíthatom, hogy a falu ellátása ennél még sokkai 1 rosszabb.. Vannak nagy, öt-hatezer Lelkes községek-, amelyeknek nincs erdejük és amelyekbei nemcsak hónapokon, át, hanem egészi_ éven át egyetlenegy vagon tűzifa sem érkezik, és így a vidék> ; lakosság kénytelen értékes termő gyümölcsfáit kivágni, hogy a tüzelőt pótolja. Ma már így is az a helyzet, például ott az érmeJéki bortermő vidéken., hogy nemi tudjuk a gyümölescefrénketí és a törkölyt kifőzni pálinkává tüzifahiány miatt. T. Ház! A más \k kérdés; a lábbelikérdés. Nehéz proibléima ez, tudami nagyon jól, de utazásaim közben többször 'beszéltem már kis és magyoblb bőrkereskedőkke'1, akik azt állítják, hogy annyi bőr van raktáron, készletben, hogy az új nyersbőröket szinte neim» tudják már felvenni. Ha ezi iigaz, amit valószínűnek tartok, (Moídás.) tudoui nagyoin jól, hogy ezeket « készleteket a honvédség részére tartalékolják, de ma már a falu ellátása lábbeli dolgában a legrosszabb, úgyhogy neim! kapunk munkást, nem kapunk cselédet és> az a gazda a saját munkáját sémi .tudja, hidegben, hóban elvégezni, nem tudja a jószágát gondozni lábbelihiány miiatt. Kérném tehát a, közellátásügyi m'fniszter urat, hogy a honvédelmi miniszter úrral egyet­értve a falu lábbeliellátásán, a lehetőség szerint igyekezzék Javítani. (FelkiálMsok a béPkdz'é­pen: Sürgőben!) T. Ház! Mi, erdélyi képviselők, látjuk és tudjuk azt, hogy a mai helyzetben a legtöbb bajt. a legtöbb sérelmet a háború okozza, Több, mint három évi ittlétünk óta figyelem­mól kísérjük a magyar közigazgatást, a ma­gyar 'kormányzat intézkedéseit és me-gálla­ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. pítottuk aztj hogy a trianoni elesettségből a magyar kormányzat igyekezett és igyekszik az országot talpraálilí ami. Nagyon! r sok jó, életbevágó és a nemzet felemelkedését szol­gáló intézkedésit intéztek már el és ilyenek ma is vannak folyamatban Tudjuk nagyon jól, hoigy mindent egyszerre nem is r lehet megvalósítani, de vannak olyan kérdések is, amelyeket már mat, a mai háborús hely zeitben is meg kell valósítani. (Ügy van! Ugy van!) Az országban sok értékes építőmunka folyik. Látjuk a kormányzatnak a mai idők­bein különösen felelősségteljes munkáját és mi az általunk meglátott és kifogásolt, sür­gősen orvoslanidó hibák feltárásai mellett igyekszünk a kormányt minden munkájában támogatni. Ilyen sorsdöntő időkben bántó kritikának, széthúzásnak; pártoskodásnak semmi he'ye nincs. (Igaz! !Űgy van! a balközépen és a kö­zépen. — Börcs János: Éljen az egység!) Sőt mindem komolyan gandolkozó embernek köte­lessége ma összefogva a magyar előrehala­dás célját munkálni Istennek hála, van egy bölcs kormányzónk, vitéz hadvezérünk (Éljen­zés és taps.) ós annak munkája nyomán erős, szervezett hadseregünk. És most nekünk itt a belső fronton az a köi.élességünk, hogy & felelősségre hivatottak, a felelősség terhét, vállukon hordozó vezetőemberek állják meg a helyüket minden körülmények között, meni úgy. mint 1918-ban, hogy az a helyzet solha többé ne következzék be, a nemzetben pedig legyen meg a vezetők iránti feltétlem bizalom. (Ügy van! Helyeslés a ba {középen.) T. Ház! Ennek a bizalomnak jegyében az Erdélyi Párt és a magam nevében a felhatal­mazást megszavazom. (Hegyes és a jobbolda­lon és a középen. — A szónokot üdvöz ik.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Moisonvi Kálmán. Elnök: Mosomyi Kálmán képviselő urat illeti a szó. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat két paragra­fusból áll. Az első generális felhatalmazást ad a kormány részére a» 1931. évi XXVI. te. ben foglalt; felhatalmazás meghosszabbításával, a második paragrafus azonban egy teljesen új - és mondhatnám hosszú évszázadok óta isme­retlen intézményt vezet he, az adósok, börtö­nét. Méltóztassék megengedni, hogy evvel a 2. §-sal foglailkozzam elsősorban, amely úgv tu­dom, legalábbis amíg ón. jelen voltam a tár­gyalások során, nem került szőnyegre. A 2. §. azt mondja (Olvassa): »A miniszté rium az 1931:XXVI. te. 4. §-a alapján a köz­szolgáltatások mértékét felemelő vagy új köz­szolgáltatást előrendelő rendeletének megsze­gését jövedéki kihágássá nyilváníthatja és an­m.k bünteie'iséül a (közszolgáltatás megrövidí­tése vagy veszélyeztetése esetére legfeljebb két hónapig terjedhető fogházbüntetést isi meg­állapíthat«. Az indokolás hivatkozik arra, hogy az 1931. évi törvénybeni is kapott a korjmány felhatal­mazást, hogy rendeletit©! fogház büntetést álla­pítson meg, tehát ezt a régi, 1931. .évi felhatal­mazást akarja összhangba hozni iái jelen íörvéuv 2. §-ával. A.z 1931. évi törvény valóban kimondja azt, hogy a minisztériumi a rendeletek megszegését

Next

/
Oldalképek
Tartalom