Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

Az országgyűlés képviselőházának 356. ülése 1943. évi december hó 16-án, csütörtökön, TasnádL Nagy András, vitéz Törs Tibor és Krúdy Ferenc elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. —• A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá, az államháztartás egyensúlyának biztosítá-áról alkotott 1931: XXVI. t.-c.-ben a minisztériumnak ad tt és utóbb kiterjesztett felhatalmazás tivábbi meght ss abbításáml szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Bodnár Sándf r, Mosonyi Kálmán, Tornyos György, Füssy Kálmán, Halmai János, Börcs János, Palló Imre, Csoór Lajos, Rátz Kálmán, Papp Mihály, vitéz Imrédy Béla, Radocsay László iga^ságügyminiszter és Kállay Miklós miniszterelnök. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannah: Kállay Miklós, Antal István, báró Bánffy Dániel, vitéz Lukács Béla, Radocsay László, Reményi-Schneller Lajos, Szinyei Merse Jenő, Zsindely Ferenc. (Az «Lést kezdődik délelőtt 10 óra 8 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vámos János ia jiaivaslatolk mlelfeitt fél szoljaiék jegyzésére Árvay Árpád, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Boezonádi Szabó Imre jegyző urakat kérem feli. A t. Há

z tudomására, hozom, hogy az állandó ösiSBeférheitlenségi bizottság Csorba Já nos képviselő úr ügyében a

z első tárgyalási határnapot 1944. január hó 13-ára tűzte ki. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatóim a t. Háznak Özvegy Bíró József né és fia Bíró József mátrabaliai lákioisokuak Szöllősi Jenő képviselő úr által benyújtott és ellen jegy zieitt kérelmét elárverezett in gatlanajknak visszajuttatása tárgyában. A kérvényt előzetes tárgyalás és jeletntés tétel céljából kiadja a Ház a kér vényi bizottságnak. Napirend szerint következik az 1931:XXVí. te.-beni a minisztériumnak adott és: utóbb kiterjesztett felhatalmazás, további meghosszabbításáról; swlö törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom,: 809. sz.) Szóláslra következik'? Vámos János jegyző: Bodnár Sándor! Elnök: Bodnár Sándor képviselő urat iÜ«ti a szó. Bodnár Sándor: T. Képviselőház! A több, minit egy hónapig tartó költségvetési vitában lietárgyaltatott úgyszólván minden az ország életében szerepet játszó kérdés és hogy mégis KÉPVISELŐHÁZI N1A.PLŐ XIX. felszólalok, annak oka.az- hogy vámnak kérdéseik, amelyek mindig időszerűek, s amelyeknek feltárása és megvitatása az ország érdekében, a belső front nyugalmának megóvása érdekében mindenkor szükséges. És mint vidéken, falun élő kfisgazdaember, elsősorban földmíve légügyi kérdésekkel kívánok foglalkozni. Mint faltusi kisgazda, aki nemcsak dolgoztatom, hanem magam is művelem a földemet, aki a falun iakó gazdatársaimmal együttélek. gyakorlati kérdésekben kívánok itt felszólalni. Sok szó esett már itt a Háziban a földjuttatásról. Én magam is annak a híve vagyok, és már több beszédemben hangsúlyoztam is, hogy az országban minél több érdé mes magyar családot kell földhöz j uttatás révén a magyar állaim fundamentumává tenni. Most, amikor a zsidótörvények alapján a földhözjuttatások már megkezdődtök és folynak, nagyon vigyáznunk kell arra. hogy a földet kinek a kezére juttatjuk, mert én, aki a falu népével együttélek, látom azt* hogy a földhözjuttatottak nagyobbik fele éhezve és nélkülözve is igyekszik a földjét mun kálni és mítndent elkövetni, hogy azt megtarthassa, a másik része azonban iszaktudás hiánya miatt, részben hanyagságból- restségből nem munkálja eléggé a földjét, anyagi alátámasztása nincs és így pár év leforgása alatt a föld terméketlenné válik. Ez szegénynyé teszi a juttatottat is, de nagy akadályokat gördít a közellátás elé is. (Ügy van! Ügy vom!) T. Ház! Mi, erdélyrészi kisgazdák, a román megszállási idején arra voltunk ítélve a román hatóság ok tlól), hogy minden törekvésünk, minden munkánki ellenére is háltiténbe szoruljunk és az akkori uralmon lévő román 21