Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

Î36 Az országgyűlés képviselőházának 356. ülése 1943 december 16-án. csütörtökön gazdák ós érdem nélkül

1 földhözjuttatottak kerüljenek előtérbe. Hála aa Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület működésének, ez nem sikerült, mert <aiz Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, amely szinte a nagybirtokosok egyesületié volt, felismerte^ az Erdélyben élő magyar kisgazdák sorsát és % a gazdákat egybetömörítette, mindem valamire való községben gazdakört szervezett, két-háram hete» tanfolyamokat tartott, vetőmag juttatásával!, csereakcióval igyekezett a magyar gazdáknak segítségére lenni. Itt, e helyről is köszönetet kell, hogy mondjak a földmí velésügyi miniszter úrnak, aki a román megszállás alatt olyaű jól bevált két három hetes gazdasági tanfolyamokat, itt az egész, országra kiterjesztette. Azoktól a kisgazdáiktól é® egyszerűbb emberektől; akik ezeket a tanfolyamokat látogatták és szaktudást sajátítottak el, méltán elvárhatjuk azt, hogy a földnek igaiZii munkáiéi lesznek, úgy gondozzák, hogy az egész országnak megélhetésit és kenyereit biztosítsanak; és elvárhatjuk azt^ is, hogy ha kell, felcserélve az ekét, a kaszát, a kapát . a fegyverrel, megvédjék ezt a földet minidéin, ellenségtől és őseink örökét át fogják adni gyermekeiknek, unokáiknak és az utókornak. (Felkiáltások: Ügy legyen!) T. Ház! Az 1941es zsidótörvény alapja :i az én vidékemen is történtek már földhözjuttatások, több szegény emheir kapott már földet, de azt látom, hogy ezek a szegény emberek anyagi alátámasztás híján, alig boldogulhatnak. A szegénység nem szegyem, csak baj, mondja a magyar póldaheszéd. A szegény emberek nem tehetnek arról, hogy nincs vagyonuk, de azt az ingatlant, amelyhez hozzájutottak, igyekeznének a maguk és család juík számára minden körülmények között megtartani. És most gondolok az) általam már többször hangoztatott hosszúlejáratú kölcsönre. A műit évtizedekben és az elmúlt évszázadban az akkori birtokosoknak vagy talán inkább az akkori osztrák kormányzatnak a nemtörődömsége, de &ok esetben céltudatos kisebbségi politikája; folytán, a román alapítású Albima Bank, amelyet tudtómmal, a budapesti pénzintézetek is támogattak, nagy összeget fordított arra a célra, hogy magyar kézből a föld román és zsidó kézbe kerüljön át. Most tehát, amikoir a magyar államvezetésnek a hadviselésen kívül egyik legnagyobb problé mája a nemzetiségi kérdés és amikor mi, erdélyi képviselők is azért vagyunk Erdélyi Párt, mert Észak-Erdély Dél-Erdély nélkül nem Erdély (Ügy van! Úgy van!), és a két Erdély együttvéve alkothatja csak Magyarország kiegészítő részét, ' tehát a

z erdélyi kérdés még nincs megoldva, (Ügy van! Ügy van!) méltán elvárhatjuk a magyar pénzintézetektől, hogy hosszúlejáratú kölcsön formájában segítsék ezeket a földhözjuttatottakat, hogy a magyar kézből kicsúszott föld újra visszakei rülhessen a magyar kezelkbei. (Helyeslés) Ennek lebonyolításánál a hitelszövetkezetekre gondolok. Ezek a hitelszövetkezetek, amelyek a falu gyökeréből nőttek ki sí amelyek a falu anyagi és erkölcsi életének ismerői, nagy mépszerűsés-nek örvendenek, hiszen a román megszállás idején is az úgynevezett konverziós kölcsönök nyújtásával támogatták a kisembereket, akik éppen ennek; folytán meg iy állták a helyüket; ezek a szövetkezetek tudnák ezt a hosszúlejáratú kölcsönműveletet a leghelyesebben lebonyolítani és kérem a pénzügyi kormányzatot, hogy a földmivelésügyá minisztériumnak, illetőleg a hitelszövetkezeteknek bocsásson, rendelkezésére bármilyen öszszegü pénzt, amikor arról van szó, hogy ezek a magyar földek ismét magyar érdekeket 'Szolgáljanak, magyar családokat segítsemek. A szövetkezeteiknél tartva, meg; kell még emlékeznem a Hangya-szövetkezetekről is. Volt ugyan már ebben, a Házban olyan ellenvetés, amely a Hangya-szövetkezet működéséi' helytelenítette, pedig éni állítom, hogy ez «a nép összefogásából származó szövetkezeti intézmény a múltban is nagv segítségére, volt és ézidőszerint is nagy segítségére' van, a fogyasztó társadalomnak. Hiszen ezek a szövetkezetek az elmúlt evőkben, amikor még szabadkeresked&lem volt, sok kis községből szorították ki à zsidókat, « nagyobb községekben pedig az egymással összefogó zsidókkal szeműén, akik tartották az árakat, azokat letörték, «őt, amit leginkább lehet a szövetkezetek érdeméül betudni, az, hogy éppen a Hangy,a~szövetkezPtek neveltek a mai kereskedelmii átállítás számára keresztény magyar kereskedőket, akiknek működésére ezidőszerint igazam nagy szükség is van. T. Ház! A földkérdésről szólva meg kell mondanoim, hogy a kétéves gazdasági iskolák működését csak úgy tartom teljesen tökéletesnek, ha az iskoláknak földet is adunk, hogy azont a beiratkozott tanulók nemcsak elméleti, hanem gyakorlati oktatást isi ' kaphassanak. Látom, milyem szép eredményeket; érnek el. a téli gazdasági iskolákban, lelkiismeretes vezetők, igazgatók, mint például a mi új, székelyhídi iskolánknál dr. Csorbái József igazgató, aki fáradságot miem kímélve, szinte nap-nap után látogatja a tanulókat gazdaságaikban (FelMdMások a középen: Ez a.\ helyes!). Menvnyivel más lenne azonban,, lia egy ilyen iskolagazdaság állania, (mintaképpen, nemcsak a tanulók, hanem az egész vidék gazdatársa dalmia előtt. T. Ház! Most áttérek a jövő nemzedék kérdésére, a gyermekekre. Molnár Lajos t. képviselőtársam multíkor elmondott beszédében igazán megrázó módon nyilatkozott^ az országunkban sajnosaim divat o,zló egykéről éls egyséről. Pl mellett a kérdés mellett nam mehetünk el részvétlenül. Ha ugyanis' visszatekintünk a múltra, igen szomorú magállapításokiat tehetünk. Például az 1870—71-es mérnet-fra,ncia háború utáni a franciák maguk is beismerték, hogy azt a. háborút nem a francia katonák. veszítették el, hanem a francia nemzet erkölcsi süllyedése és a francia anyák divatos meddősége. Mi magyarok 'nemzetiségekkel vagyunk körülvéve, tehát rendkívül fontos a magyar faj szaporodása», A nagyvagyonú, de családtagIán embereiket jobban meg kellene

7I adóztatni a családos emberek javára. . (He" y eúes ) A nagycsaládú emberek boldogulását elő kellene segíteni, az egykéző é?t a,z egyiséző családok vagyoniét pedis- az illetők elhalálozásiar utáni fokozottabb örökösödési illeték, állami részesedés vagy más címem kellene igénybevenaii és abból a családos embereket . támogatni. (Igaz! Úgy va\ni a\ baJlílldalon.) Hiába beszsélüink ugyanis .steentistváni nagy Magyarországról, ha ezt a területet) a nemzetiségek nagy tömege veszi birtokba a magyarság lé-