Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

Î36 Az országgyűlés képviselőházának 356. ülése 1943 december 16-án. csütörtökön gazdák ós érdem nélkül 1 földhözjuttatottak kerüljenek előtérbe. Hála aa Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület működésének, ez nem sikerült, mert <aiz Erdélyi Magyar Gazda­sági Egyesület, amely szinte a nagybirto­kosok egyesületié volt, felismerte^ az Er­délyben élő magyar kisgazdák sorsát és % a gazdákat egybetömörítette, mindem valamire való községben gazdakört szervezett, két-há­ram hete» tanfolyamokat tartott, vetőmag jut­tatásával!, csereakcióval igyekezett a magyar gazdáknak segítségére lenni. Itt, e helyről is köszönetet kell, hogy mondjak a földmí ve­lésügyi miniszter úrnak, aki a román meg­szállás alatt olyaű jól bevált két három hetes gazdasági tanfolyamokat, itt az egész, országra kiterjesztette. Azoktól a kisgazdáiktól é® egy­szerűbb emberektől; akik ezeket a tanfolyamo­kat látogatták és szaktudást sajátítottak el, méltán elvárhatjuk azt, hogy a földnek igaiZii munkáiéi lesznek, úgy gondozzák, hogy az egész országnak megélhetésit és kenyereit biz­tosítsanak; és elvárhatjuk azt^ is, hogy ha kell, felcserélve az ekét, a kaszát, a kapát . a fegyverrel, megvédjék ezt a földet minidéin, ellenségtől és őseink örökét át fogják adni gyermekeiknek, unokáiknak és az utókornak. (Felkiáltások: Ügy legyen!) T. Ház! Az 1941­es zsidótörvény alapja :i az én vidékemen is történtek már földhözjutta­tások, több szegény emheir kapott már föl­det, de azt látom, hogy ezek a szegény emberek anyagi alátámasztás híján, alig boldogulhat­nak. A szegénység nem szegyem, csak baj, mondja a magyar póldaheszéd. A szegény emberek nem tehetnek arról, hogy nincs va­gyonuk, de azt az ingatlant, amelyhez hozzá­jutottak, igyekeznének a maguk és család juík számára minden körülmények között meg­tartani. És most gondolok az) általam már több­ször hangoztatott hosszúlejáratú kölcsönre. A műit évtizedekben és az elmúlt évszázadban az akkori birtokosoknak vagy talán inkább az akkori osztrák kormányzatnak a nemtö­rődömsége, de &ok esetben céltudatos kisebb­ségi politikája; folytán, a román alapítású Albima Bank, amelyet tudtómmal, a budapesti pénzintézetek is támogattak, nagy összeget fordított arra a célra, hogy magyar kézből a föld román és zsidó kézbe kerüljön át. Most tehát, amikoir a magyar államvezetésnek a hadviselésen kívül egyik legnagyobb problé mája a nemzetiségi kérdés és amikor mi, erdélyi képviselők is azért vagyunk Erdélyi Párt, mert Észak-Erdély Dél-Erdély nélkül nem Erdély (Ügy van! Úgy van!), és a két Er­dély együttvéve alkothatja csak Magyaror­szág kiegészítő részét, ' tehát a z erdélyi kér­dés még nincs megoldva, (Ügy van! Ügy van!) méltán elvárhatjuk a magyar pénzintézetektől, hogy hosszúlejáratú kölcsön formájában se­gítsék ezeket a földhözjuttatottakat, hogy a magyar kézből kicsúszott föld újra visszakei rülhessen a magyar kezelkbei. (Helyeslés) Ennek lebonyolításánál a hitelszövetkeze­tekre gondolok. Ezek a hitelszövetkezetek, amelyek a falu gyökeréből nőttek ki sí amelyek a falu anyagi és erkölcsi életének ismerői, nagy mépszerűsés-nek örvendenek, hiszen a ro­mán megszállás idején is az úgynevezett kon­verziós kölcsönök nyújtásával támogatták a kisembereket, akik éppen ennek; folytán meg iy állták a helyüket; ezek a szövetkezetek tud­nák ezt a hosszúlejáratú kölcsönműveletet a leghelyesebben lebonyolítani és kérem a pénz­ügyi kormányzatot, hogy a földmivelésügyá minisztériumnak, illetőleg a hitelszövetkeze­teknek bocsásson, rendelkezésére bármilyen ösz­szegü pénzt, amikor arról van szó, hogy ezek a magyar földek ismét magyar érdekeket 'Szol­gáljanak, magyar családokat segítsemek. A szövetkezeteiknél tartva, meg; kell még emlékeznem a Hangya-szövetkezetekről is. Volt ugyan már ebben, a Házban olyan ellen­vetés, amely a Hangya-szövetkezet működéséi' helytelenítette, pedig éni állítom, hogy ez «a nép összefogásából származó szövetkezeti in­tézmény a múltban is nagv segítségére, volt és ézidőszerint is nagy segítségére' van, a fo­gyasztó társadalomnak. Hiszen ezek a szövet­kezetek az elmúlt evőkben, amikor még sza­badkeresked&lem volt, sok kis községből szo­rították ki à zsidókat, « nagyobb községekben pedig az egymással összefogó zsidókkal szem­űén, akik tartották az árakat, azokat letörték, «őt, amit leginkább lehet a szövetkezetek érde­méül betudni, az, hogy éppen a Hangy,a~szö­vetkezPtek neveltek a mai kereskedelmii átállí­tás számára keresztény magyar kereskedőket, akiknek működésére ezidőszerint igazam nagy szükség is van. T. Ház! A földkérdésről szólva meg kell mondanoim, hogy a kétéves gazdasági iskolák működését csak úgy tartom teljesen tökéletes­nek, ha az iskoláknak földet is adunk, hogy azont a beiratkozott tanulók nemcsak elméleti, hanem gyakorlati oktatást isi ' kaphassanak. Látom, milyem szép eredményeket; érnek el. a téli gazdasági iskolákban, lelkiismeretes veze­tők, igazgatók, mint például a mi új, székely­hídi iskolánknál dr. Csorbái József igazgató, aki fáradságot miem kímélve, szinte nap-nap után látogatja a tanulókat gazdaságaikban (FelMdMások a középen: Ez a.\ helyes!). Menv­nyivel más lenne azonban,, lia egy ilyen isko­lagazdaság állania, (mintaképpen, nemcsak a ta­nulók, hanem az egész vidék gazdatársa dalmia előtt. T. Ház! Most áttérek a jövő nemzedék kér­désére, a gyermekekre. Molnár Lajos t. kép­viselőtársam multíkor elmondott beszédében igazán megrázó módon nyilatkozott^ az orszá­gunkban sajnosaim divat o,zló egykéről éls egy­séről. Pl mellett a kérdés mellett nam mehe­tünk el részvétlenül. Ha ugyanis' visszatekin­tünk a múltra, igen szomorú magállapításokiat tehetünk. Például az 1870—71-es mérnet-fra,n­cia háború utáni a franciák maguk is beismer­ték, hogy azt a. háborút nem a francia katonák. veszítették el, hanem a francia nemzet erkölcsi süllyedése és a francia anyák divatos meddő­sége. Mi magyarok 'nemzetiségekkel vagyunk körülvéve, tehát rendkívül fontos a magyar faj szaporodása», A nagyvagyonú, de családtag­Ián embereiket jobban meg kellene 7I adóztatni a családos emberek javára. . (He" y eúes ) A nagycsaládú emberek boldogulását elő kellene segíteni, az egykéző é?t a,z egyiséző családok vagyoniét pedis- az illetők elhalálozásiar utáni fokozottabb örökösödési illeték, állami része­sedés vagy más címem kellene igénybevenaii és abból a családos embereket . támogatni. (Igaz! Úgy va\ni a\ baJlílldalon.) Hiába beszsé­lüink ugyanis .steentistváni nagy Magyaror­szágról, ha ezt a területet) a nemzetiségek nagy tömege veszi birtokba a magyarság lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom