Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-353
Az országgyűlés képviselőházának 35!: Elnök: Határozatainkat vita nélkül hozzuk meg 1 . Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a lat címét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvényjavaislat címét és 1—8. §*ait, amelyeket a> Ház a bizottsági szövegezésben elfogad). Elnök: Á javaslattal ezzel részleteiben is végeztünk. Tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz tetszem át. jNTapirend szerint következik a családbafogadás cs a tartásról való- gonídösko.dás előmozdítása tárgyában készült törvényjavaslat részleteiben való megszavazása. Kérem az előadó urat, hogy a javaslaton a bizottság által eszközölt módosításokat ismertetni szíveskedjék. Mikó Imre előadó: T. Ház! A képviselőház igazságügyi bizottsága november hó 17-én tartott ülésében tárgyalás alá vette a családbafogadás és á tartásról való gondoskodás^ előmozdítása tárgyában benyújtott törvényjavaslatot, amelyet a képviselőház 1943. évi november hó 11. napján tartott 335."számú ülésében általánosságban már elfogadott. A részletes tárgyalás soráu a bizottság a törvényjavaslat szövegén többrendbeli módosítást látott szükségesnek, amelyeknek részletes ismertetését a következőkben van szerencsém előterjeszteni: A bizottság a törvényjavaslat címét a következőképpen szövegezte ^ meg: »Törvényjavaslat a esaládbafogadásról és a. tartásról való gondoskodás előmozdítása tárgyában.« E módosítás elfogadásában a bizottságot az a felfogás vezette, hogy előmozdítani csak. olyan jogintézményt lehet, amely jogunkban már ismeretes. A osaládbafogadás új jogintézmény és így helyesebb a, tartásról való gondoskodás fogalomkörétől elkülöníteni. A 2. §. (2) bekezdésének végére folytatólag a következő szöveg felvételét javasolta a bizottság: »Kivételes esetben az_ igazságügyminiszter három hónapnál korábban tett elismerő nyilatkozat alapján is engedélyt adhat a családi név átruházásához.« A móldbsíitás felvétele azért látszik szükségesnek, hogy a születendő gyermek atyja^a^ gyermek születését három hónappal megelőző idő előtt is átruházhassa családi névéit a gyermekre, például akkor, ha hadbavonul vagy más előrelátható akadály meggátolhatná abban, hogy ezt az intézkedést még a gyermek születése előtt megtehesse. A bizottság természetesen az igazságügyminiszter hozzájárulását kívánja ebben az esetben a névátruházáshoz biztosítani, mert csak 'így lehet a törvény esetleges kijátszásának elejét venni. A 4. §. hatodik sorában »az 1908 :XLL te. 2. §-ának« kifejezés után a bizottság az alábbi szöveg beiktatását javasolja: »14. pontjában meghatározott anyagkészlet tekintetében, valamint a«. Az 1908 :XLI. te. 2. §-ának 14., illetőleg a 62.600/1926. I. M. számú rendelet 4. §-ának 2. pontja értelmében az anyagkészletek 200 pengő értékig mentesek a foglalás alól. Bár ennek az értékhatárnak az emelése iránt az értékhatárok emelése tárgyában Elbocsátandó rendelkezések gondoskodni fognak, helytállónak látszik azonban már a törvényben rendelkezni aziránt, hogy a legnagyobb családdal bíró iparosokat, napszámosokat és kézműveseket anyagkészleteik tekintetében a fennálló végrehajtási mentesség kétszeresen illesse meg, ülése 1943 december 10-én, pénteken. 3 mint ahogy a törvényjavaslat szerint a nagy családdal bíró, egyéb végrehajtást szenvedőt is állatai és takarmánya tekintetében a mentesség kétszeresen illeti meg. Az 5. §. címében »javítónevelő-intézet« szavak helyett »nevelőintézet (javítónevelő-intézet)« szavak beiktatását javasolja a bizottság* Ugyancsak az 5. §. első. bekezdésének első sorában és második bekezdéslének második, illetőleg harmadik sorában előforduló »javítónevelŐ-intézet« kifejezés helyett »nevelőintézet« kifejezés beiktatását javasolja a bizottság. A javítónevelő-intézet, az ott foglalkoztatott személyek részére iparigazolvány megszerzéséhez alapul szolgáló bizonyítványokat is állít ki s a kialakult gyakorlat szerint ezeknek a személyeknek minél könnyebb elhelyezkedése céljából a bizonyítványokat mint m. kir. nevelőintézet állítja ki. Helyes volna ezt az elnevezést általánossá tenni s már a törvény szövegében is ezt az elnevezést használni. Kétség elkerülése végett azonban e §. címében zárójelben a javítónevelőintézet kifejezés is' meghagyandó volna. A 6. §-hoz. A §. első bekezdésének 1. pontjában, az első sorban előforduló »viszonyon« szót a bizottság törölte és helyébe a következő kifejezést iktatta be: »kapcsolaton vagy csáládbafogaídási jogviszonyon (1. §.)« stib. A családbafogadás kétoldalú szerződéssel létesült s az kötelmi yiszonyjLhoz létre a családbafogadó és a esaládbaf ogadott között. Ha tehát a családbafogadó szerződésbeli eltartási kötelezettségét nem teljesíti, helye van a szerződés felbontásának. Ettől eltekintve a családbafogadott kiskorú fokozottabb véldielme érdekében szükségesnek látszik az eltartáshoz fűződő igényét közérdekből még a családbafogadó büntetőjogi felelősségét megália/pító rendelkezéssel is fokozottabb védelemben részesíteni. Ugyancsak a 6. §. első bekezdésének 4. pontjában a bizottság »atyai hatalma vagy gyámsága alatt álló« szavak után »vagy családbafogadási szerződéssel családjába fogadott« szavakat vette fel. A családbafogadási szerződésből következik, hogy a családbafogadó köteles a kiskorú családbafogadiottat neveltetni. Ennek a kötelességnek elhanyagolása esetében a. családbafogadási szerződést meg is lehet szüntetni. A csalájdfbafogadott kiskorú fokozottabb védelme érdekében azonban közérdekből még büntetőjogi rendelkezéssel is szükségesnek látszik biztosítani a családibafogadott kiskorúnak neveltetéséhez fűződő igényt. A 9. ^-hoz. E <§>. szövegét a bizottság a következőképpen állapította meg: »A törvény hatályba lépésének napját az ígazságügyminiszter rendelettel állapítja meg; végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve az i gazságiügyminiszter gondoskodik.« . A törvény kihirdetése és a szükséges végrehajtási rendelkezések kibocsátása céljából megfelelő idő szükséges, azért a törvényjavaslat hatálybalépésének napját helytállónak: látszik az igazságügyminiszter által kibocsátandó rendelettel megállapítani. A törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatban a bizottság kifejezést afdl annak az óhajának is, hogy a gyámügy mielőbb újból kodifikáltassék és pedig elsősorban a gyámtörvény, ezt követően az ezzel kapcsolatos gyámügyi eljárás is újból szabályoztassék. Végül a bizottság azt az óhajtását is kife1*
