Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
110 Az országgyűlés képviselőházának 355. hozzám intézett interpellációjára adott írásbeli válaszomat további szíves eljárás végett van szerencsém Nagyméltóságoddal tisztelettel az alábbiakban közölni. A képviselő úr interpellációjában a művészkörökben megindult baloldali szervezkedésről tesz említést és ez ellen sürget megfelelő intézkedést. Az interpelláció indokolásában pedik kiterjeszkedik arra az összejövetelre, amelyet a Népszava című szociáldemokrata lap főszerkesztőjének, Szakasits Árpádnak a meghívására a Népszava szerkesztőségében folyó évi október 22-étn tartottak. Az összejövetel célja — a kibocsátott meghívók szerint — az volt, hogy a »szociáldemokrata művészek és a szellemi élet demokratikus felfo'gásri képviselői fokozottabb mértékben kapcsolódjanak be a munkásosztály küzdelmeibe, ezért a szociáldemokratanárt művészcsoportot kívánt alakítani-« Az> említett összejövetelen néhány színművész, rendező és igazgató is megjelent, de az eddig beérkezett jelentések szerint állítólag nem volt kÖ'ztük az állami színházak egyik tagja sem, A szociáldemokratapárt nyilván elérkezettnek látta az időt. hogy megnyerje a maga számára a művészeti életnek azokat a képviselőit, akikről úgy véli. hogy a párt világnézetével és politikai törekvéseivel rokonszenvezni tudnak, vagy akikről feltételezi, hogy olyan változásokban hisznek, amelyekből .a szociál dem okra tanárthoz való kapcsolat címén egyéni előnyöket lehet biztosítani. Művészi szempontból egyáltalán nem örvendetes jelenség, ha a művészek a napi politika mozgolódásainak eszközeivé válnak és a művészet tísztultabb világából leszállva, olyan törekvések szolgálatába lennek, amelyeknek végső célját ma,gnk sem látják tisztán és ampl^eknek ielentnsé/rc tekintetében a napi politika kérdéseitől jórészt távol -élő művészeket lehet talán a les-könnyebben megtéveszteni. A napi politikába vegyülő művészek rendszerint saját tehetségük, szorgalmuk vagy szerencséjük hiányain akarnak a politikai érvé nyesülés útján segíteni. A képviselő ÚT által felemlített esetben azonban jón p vü és, tehetséere>s művészek is szerepelnek, ami méltán kelthet megütközést, mert érvényesülésüknek ilyen úton képzelt alátámaszthatására semmi szükségük nincs és mert a napi politika a művészek teljesítőképességét aligha fokozza. Politikai szabadság ürügye alatt színész vagy színházi ember nem lépheti át azokat a korlátokat, amelyeket a nemzeti szellem és a keresztény erkölcs követelményei jellölnek meg. Ezeknek a követelményeknek érvényre juttatását és biztosítását a színésztől és színházi embertől a törvény kifejezetten megkívánja. Az Í938:X V. te. 2, §-a ugyanis éppen ezeknek a követelményeknek az oltalmára létesítette a színészek és színházi emberek számára a Kamarát. A nemzeti szellem és keresztény erkölcs e követelményeit természetesen fokozott gonddal és éber figyelemmel kell oltamaznom és ügyelni fogok arra, hogy minden olyan jelenséget vagy törekvést, amely akár a nemzeti szellem; akár a keresztény erkölcs követelményeit veszélyezteti, a színművészet terén kiküszöböljek. (Palló Imre: Itt van a Herczegdarab!) Kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy ülése 1943 december 15-én, szerdán. válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Szinyei Merse Jenő a k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszteri választ tudomásul venni! (Igetyi!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek a szóbeli interpeHlációk. Az első Incze Antal képviselő úr interpolá ciója a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Vámos János jf'gyző (oivassa): »Interpelláció a m. kir. vallás- ás közoktatásügyi miniszter úrhoz, a színházi és művészi körökben még minidig' folyó baloldali szervezkedés tárgyában: ' 1. Vanne tudomása a. miniszter úrnak arról;, hogy a baloldali szervezkedés színházi és művészi körökben tovább folyik? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a hatásköre alá eső területen ez ellen fellépni?- Incze Antal s. k. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ineze Ani'al: T. Ház! A legutóbbi alkalommal ebben a témakörben elmondott interpellációmra adott miniszteri választ magam is tudomásul vettem, főként azéirt, mert a miniszter úr minden rendelkezésre álló eszközzel maga is küzdeni óhajt a színházi fronton a keresztény és nemzeti szellem érintetlenségéért. Meg kell azonban mondanom azt, hogy az a vizsgálat, amelyet az általam felhozott szervezkedés ügyében lefolytatott, enyhén szólva, mondjuk, egy kicsit túlságosan egyszerű módon zajlott le. Nevezetesen ez a vizsgálat abból állott, hogy a hírbehozott színészeket megkérdezték, hogy ott méltóztatott-e lenni művész úr a Conti-utoában? Természetes, hogy a művész úr kijelentette, hogy ő nem méltóztatott ott lepni, vagy ha ott volt, — tudok például ilyen vallomást is —azt felelte: ott volt ugyan, de olyan érdekes szomszédnője volt, hogy se azt nem tudja, ki volt rajta kívül jelen, se azt nem tudja, hogy ki és mit beszélt a gyűlés en. (Derültség a itzêHsflbaloldalon.) Éppen a szociáldemokrata pártnak december elsejei szakszervezeti összie jövetele,', ameiKyeh, kapcsolatban, azt hiszem, lesz még mondanivalónk a t. Ház plénuma előtt (vitéz Imrédy Béla: Bizony!), igazolja újólag, hogy a szociáldemokrácia neím nyugszik és a szociáldemokrácia épp úgy ]e akarja vonni 1918 tanulságait, mint mi, csak ellenkező előjellel, Ök a saját szempontjukból akarnak tanulni a saját hibáikból és amikor velünk együtt azt mondják, hogy 1918 nem ismétlődik meg, itt pontosan 180 fokkal ellentétes az, amit gondolnak amögött az azonos szöveg mögött (Horváth Géza: December elseje emellett bizonyít!) Egyébként nyíltan meer is írták, hogy ők tudniillik azért nem en-, gedik, hogy 1918 még egyszer megtörténhessék, hogy mégegyszer ne lehessen az ő felfogásuk •szerint az ő kezükből kicsavarni az általuk egyszer már megszerzett hatalmat, (vitéz Jaross Andor: Alaposabban akarják^ csinálni!) ök 1918-at sokkal alaposabban akarják megcsinálni (Űg?/ van! Úgy van! a szélsőhaloldaloni) és iá leg• modernebb módszerek alkalmazásával. Meg va•gyök róla győződve, hegy például a katyni eljárás nemzetközileg is elismert szakszerű feldolgozásának ők minden tanulságát felhaszná 1 nák adott pillanatban. Ne vegyék tehát tőlünk szerepléskeresésnek vagy nyilvánosság-keresés-
