Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1943 december 15-éUi szerdán* _ 95 .tulajdóraképpen, nincs meg a maga. igazi értelme. (Szöllősi Jenő: Szakadékot konstruál nak!) A 42-.es bizottságot Létesítő törvény 1931-beli vitája tele volt frázisokkal. »Az ország végveszélyben van!« — mondták itt a képviselők. Tessék elhinni, nagyon edzettek már ezek a Mák Nem as kell, bogy mi besaéjljünk arról- hogy vég veszélyben van a nemzet, hanem tessék .elindulni olyan irányban, amelyben valamennyien együtt tudunk menetelni a jobb, a boldogabb magyar jövő felé. (Élénk helyeslés és taps a szelsőbalolda'mi, — A. szónokot többen üdvöziik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Hokky Károly! Elnök: Hokky Károly képviselő urat illeti A szó. Hokky Károly: T. Ház! Én nagyon csodálkozom az előttem szólott képviselő úr retteneteisi felháborodásán. (Palló Imre: Nem lehet ezien csodáik ózni!) Nem is tudom, miért hecceli bele magát. (Maróthy Károly: Ugyan kérem! — vitéz Jaross Andor: A miniszterelnök úr heccelt!) Elnök: Csendet kérek. Hokky Károly: Az ő joviális egyéniségét egészen másként ismerem, (Palló Imre: Ez igaz!) mint oly annak, aki igyekszik felizgatni egész pártját, még azt a nyugodt Börcs barátunkat és képviselőtársunkat is. (Derültség fobbfelov* — Andréka Ödön: Akkor teszi, lia nagy indoka van rá! — Egy hang a szélsőbal-^ oldalán: Ez méltó felháborodás!) Einök: Csendet kérek! Hokky Károly: Csodálkozom például azon is, hogy nagyon helyesen megállapította, körülbelül száz mérnök hiányzik az államnál és hogy miért.... (Palló Imre: Ötszáz!) Nem, csak száz. Ha úgy értette, hogy ötszáz, akkor téve dett. Ezt állítom és bizonyítani fogom. Csak száz ménnök hiányzik, de aiz erdőbirtokoknál még minidig sokkal helyesebb az állaani. gazdálkodás mint az erdöb ir tok oisis ágnak vagy más egyéb szervezeteknek a gazdálkodása. Ez-t Piukovieh volt főszolgabíró úr (Egy hang jobbfelől: Csak szolgabíró! — Piukovieh József: Pardon! Ma is tiszteletbeli főszolgabíró vagyok! — Egy hang a sze.sobalolda~.on : Megint mellé fogott!) nagyon jól tudja, mert iiiszan a gyakorlatiból kell ismernie. Ez nem lehet vitás, ezt nyugodtan odaállíthatjuk bármely szakember megbírálása és véleménye elé. Ami pedig a szőlők szövetkezeti úton való művelését illeti, én igen nagy híve vagyok a szörvetkezetekinek, de képviselőtársam dunántúli ember s éppen ezért megkérem, nevezzen meg nekem egy jól működő szőiőszövetkzeteteit, ahol a szőlőt intenzívebben müvelik meg, mint például egy intelligens ötboldas — mondjuk — tisztviselő vagy általában egy intelligens ember, aki tudja, hogy a szőlőt hogyan kell megművelni. (Piukovieh József: Az egész szolnoki városháza kivoinult Tolcsvára! Hát ez lehetetlenség!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, tessék a párbeszédekkel felhagyni. Hokky Károly: Ém csak azt szerettem volna, ha Piukovieh képviselőtársam megmutatta volna nekünk, hogyan gondolja ő ezt a szövetkezeti alapon való szőlőtermelést, mert én szíveden benne volnék ebbem és örülnék«, ha egyetlen gyakorlati példát látnék, amelyből arra lehetne következtetni, hogy van olyan szövetkezeti szőlőművelés, amely a célt el tudja érni. Mást vonatkozásban, azonban még fogok erről a kérdésről beszélni. Ami pedig a házhelyeket illeti, méltóztassanak megengedni, ilyen rövid idő alatt olyan mértékbeni vinni Ikereisztül a^ házhedyakeiót, mint ahogyan Piukovieh képviselő úr kívánja, nem lehet. (Andréka Ödön: Dehogy nem lehet! — Szöllősi Jenő: De akkor no legyen »bámula tos« az eredmény.) Azt hiszem, Pálffv képviseí10 társam mondta, hogy a magyarságnak valami sajátságos jellemvonása az. hogy nem cselekszik gyors ütemben. Mások már régen megvalósították a terveket, amikor a magyarság megvalósítja. Van ennek előnye is, hátránya is, (Szöllősi Jenő: Ez nem a magyarság hibája, ez N a kormányrendszer hibája!) de én állítom, hogy fennmaradásunknak talán egyik fontos tényezője volt ' az, hogy. nem gyors ütemben esolekedtünlk és nem mindent újítást vettünk át, amint a szomszédos népek esetleg azit már megcsinálták, A káros következmény az új eszmék csecsemőkorábara mindig jelentkezik. (Botár István: Nem lehet mindent erre ráhúzni!) Más kárán tanul az okos és mi sok esetben tanultunk ebben a tekintetben más kárán.) (Botár István: Láttuk mi a román földreformot, ahol azonnal megcsinálták és senki £'em vette ki az idegenek kezéből, ott vannak azoknál! — Mester Miklós: Ma is a románok kezében van!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Hokky Károly: Erre, kedves képviselőtárs «am, el lehet mondani, amit egy suszterinas mondott, akinek szemére vetette a gazdája, hogy Isten hét nap alatt megteremtette a világot, mire a suszterinas így. felelt: Olyan is a'J (Dwüttség.) Hát ha arra el lehetett mondani, erre sokkal inkább lehet, (vitéz Jaross Andor: A románoknak használt! — Botár István: Engedje meg képviselő úr, mi már jobban ismerjük a románokat!) Elnök: Kérem Botár képviselő urat, maradjon csendben. Hokky Károly: Én csak két kérdést- szeretnék felvetni: Az egyik a kiiring kérdése csensz!ovák-magyiar viszonylatban, illetve a kiegyenlítési hivatal munkája, amelyet kissé lassúnak kell tartanunk. Ennek a munkának az ütemét — ha mód és lehetőség van rá — talán egy kicsit meg kellem© gyorsítani. (Szöiősi Jenő: Az nem magyar hagyománya) Vannak esetek, amikor a kisemberek a mai helyzetnek igen káros következményeit kénytelenek elviselni. Királyházán: például vannak vasutasok, akik valamelyik cseh banktól kölcsönt < vettek fel, hogy házat építsenek. Némelyik kifizette már az 1939. évi államfordulat előtt, s mégis levonták a fizetéséből azokat az összegeket» amelyeket részletenként kellett a banknak fi; zetniök. Voltak mások, aki most fizették ki ügyvédi nyomásra, de voltak olyanok is, akik egy általaim 'nem törődtek a dologgal. Mégift mindegyiknél következetesen! levonták (ezeket az összegeket. Én azt kérem» hogy amenyiben van rá mód és lehetőség, ezen a helyzeten föltétlenül javítsanak, (Szöllősi Jenő: Államfeinaitartó lassúság!) Egy másik konkrét' esetben, például egy tanító építtetett házat és erre egy cseh bank-' tói bizonyos összegű kölcsönt vett fel. Közbeni az. ukránok áthelyezték más helyre, & ház értéke az ő szempontjából elveszett, ránézve
