Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-344
242 Az országgyűlés képviselőházának 344. ülése 1943. november 25-én, csütörtökön. 30.000 pengőn, felüli jövedelem adóalapokat mutatja ki. E szerint az 1942. évben Budapesten 113 textilkereskedő és textilügynök adózott évi 30—50.000 pengő közötti adóalap után. 65 textilkereskedő és 5 ügynök évi 50—100.000 pengő közötti adóalap után, 33 textilkereskedő és 2^ügynök évi 100.000 és 250.000 pengő közötti adóalap utálni és 4 textilkereskedő évi 300.000 éa 450.000 pengő közötti adóalap után. Sajnos, a vidélki textilkereskedőkre vonatkozó adatokat é» a bud apes tiek1943. évi adózási adatait nem sikerült beszereznem; valószínű, bogy tíz Utóbbiaknál még sakkal magasabb adóalapokat találnánk. Amikor a szétosztásra, eladásra, iklerülő áru mennyiség© amúgyis, csekély, helytelen, hogy oly nagy ia textilkereskedő k száma« és kifogásolható az aj nagy haszoini, amellyel dolgoznak és azok a túlzott jövedelmek, amelyekre azi előbb felsorolt statisztikai, adatok szerint szert tesznek. A mezőgazdaság a közellátás szükségleteinek fedezése céljából beszolgáltatása kötelezettséggel megterhelhető, de jogos és igazságos az alz) agrárlkívánság, hogy ai falusi néprétegek minimális ruházkodási és egyéb szükségjeteinek biztosítására a másuk termelési ág, a gyáripar iis a hatóságilag megállapított mérsékelt mezőgazdasági áraknak megfelelő mérsékelt áron beszolgál tatási kötele zettiséggel rorvassék meg. (Helyeslés ) A mezőgazdaságnak gazdasági vasanyaggal és építési any aggal való ellátása nem tartozik a miniszter úr hatáisklöirébe, mégis ki kell térnem ezekre, mert a mezőgazdaság teljesítőképességét befolyásolják, ami visziont közeílátási szempontból mem közömbösA vasiütlálvánly rendszeresítése előtt a pa'tkóvais- és sínvasszükségletet ha nehezen 1 is, de mégis be tudták a gazdák szerezni. A 38.00O/Í943. Ip. M. számú rendelettel folyó évi szeptemlber hó 1-iével életbeléptetett új rendszer alapján eddig egyszer, szeptember utolsó napjaiban történt vasutalványkiosztás. r amikor is oly jelenték telem mennyiségű patkó- és keréksínviashoz jutottak a gazdák (Egy hang a s^élsöbalolddom: Ahhoz sem mindenhol!), hogy azzal tényleges szükségletüknek egy töredékét sero tudták fedezni. Az utalványokat az ipartestületek osztják el az egyes községek között és bán- a rendelet szerint az iparteslületeknék azi elosztás kérdésében meg kletîett volna hallgatniuk a törvényes mezőgazdasági érdekkép vils eleteket, ez a beérkezett panaszok szerint sehol sem történt meg; azonkívül 'több helyen azzal az indokolással 1 , hogy a szegődmé.nyes! kováesiparosok a minisztérium részérői külön fognak va s el látásiban részesülni, csak az. ipartestületi tagkovácsok részére adtak utalványt, a ; községeik, és gazdaságok szegődmenyes: kovácsai részére pedig nem; adtak. Sokkal helyesebb és megnyugtatóbb .lenne, ha ai vas- és minden egyéb jegy vagy utal-, ványrenidtszer útján beszerezhető iparcikknek a* mezőgazdaság részére váló szétosztásával nem az ipari, hanem a törvényes mezőgazdasági érdekképviselet bízatnék meg. (Úgy vam\f Xlgy van!) Akkor ezek >a «ikkek^ teljes bizonyossággal odajutnának,-, ahol' valóságos és múlhatatlanul 1 fedezendő mezőgazdasági szükségletet elégítenének ki. A közellátás eminens érdeke, hogy ai mezőgazdák vasszükséglete legalább a minimálisabb mértékben, de okvetlenül biztosítva legyen, mert. kellő patkó, keréksín és szekérvas nélkül a földeket megmunkálni, a terméktekíet betakarítani és azoknak a közellátás céljaira lefuvarozni nem lehetséges. Sajnos, az időm lejárt. Még igen sok, elmondandóm volna,. Azt az egyet kivárnom még megjegyezni, hogy örömmel értesültem a miniszter úrtól a bizottságban, hogy a ti szít viselők helyzetén beszerzési csoportok útján kíván segíteni. Én felkérem a miniszter urat, hogy ezt a segítséget az^ összes tisztviselői és közalkalmazotti kategóriákra terjessz© ki és necsak az éleLmicikkek terén, hanem a lát)béli és ruházat terén isi lásai el,őket, T. Képviselőház! ÖSizjinte elismeréssel vagyok aziránt a rendkjívül nehéz munka iránt, amelyet a közellátásügyi kormányzat kifejt és a miniszter úr iránti teljes bizalommal, a költségvetést elfogadom. (Éiéwk helyeslés és iaps a jobboldalom, à közévem és a baloldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásnai következik! a vezérszónokok köziül H Hála Róbert jegyző: Thassy Kristóf! Elnök: Thassv Kristóf képviselő urat il leli a szó. Thassy Kristóf: T Házi! A közellátásügyi minisztérium, költségvetését mind a magam, mind a pártom) nevében elfogadiotm, jól lehet ez' ai költségvetés nem elégíti ki teljesen azt a felfogást, amelyet ebben a tekintetben: pártommal együtt vallok. Ma azonban, amikor a legnagyobb összefogásra van szükség, — mint ahogyan a miniszterelnök úr is megmondotta — hogy kifelé megmutassuk a nemzet erejét és egységét, minden olyan ténykedést, amely ezt az, összefogást és ezáltal ai nemzet erejét gyengítené, kerülnünk kell. Azért a mai háborús viszonyok között nem akarjuk a kormány amúgyisi nehéz helyzetét még jobban megnehezíteni. Természetes, hogy e mellett mindazokat az észrevételeimet megteszem erre ai költségvetésre, amelyeket; lelkiismerieteimi szerint meg kell tennem azért, hogy esetleg jövőre egy jobb, e^-y megfelelőbb közellátási költségvetést kaphassunk. T. Ház! A közellátáísi minisztériuin költségvetése a tavalyi évhez képest 60%-os emelkedést mutat. Ez az emelkedés akkor, amikor az egész állami költségvetés emelkedése csak 45%, túlságosan magasnak mutatkozik. Ezt il nagy emelkedést az új besziolgáltatási rendszerrel összefüggő kiadások okozzák. Ez a rendszer emeli a személyi járandóságok rovatát több. mint hatmillió pengővel, azi új rendszer ellenőrzésével járó kiadásokat pedig több, mint- hétmillió pengővel, úgyhogy ennek a rendszernek a keresztülvitele pénzben több, mint 13 millió pengőt jelent. Nem tennék semmi észrevételt erre, ha tudnám, hogy eß, a rendszer be fog válni és hogy jövőre esetleg nem kell-e egy másik rendszerre áttérni. Sajnos, azonban a magam «részéről ebben nieim bízóim Nem bízom ebben a pon trendszierbem azért, mert ez, a pontrendszer a kataszteri tiszta jövedelmet veszi alapul és szerintem ez a kataszteri tiszta jövedelem sémi teljesen megfeleliő. Például, hogy egyebet ne mondjak, azok a községek, ahol újabban állapították meg a kataszteri tiszta jövedelmet, sokkal súlyosabb helyzetben vannak a pontbeszolgáltatásoknál, mint azok a községek, ahol a kataszteri tiszta jövedelmet újabban nem állapították meg és ahol még mindig a régi kataszteri tiszta jövedelmeket vették alapul. Mi leszi ott, ahol most van folyamatban az. új kataszterezés és ezzel kapcsolatban az új kataszteri tiszta jövedelmiek meg állapítása? Fel fogják-e ott emelni a, beszolgáltatandó pontok számát, vagy pedig marad
