Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

Az országgyűlés képviselőházának 344. esak a rési rendszer 1 ? Nem hinném, hogy egy ilyen felemelés túlságosan megnyugtatnia az a,m!úgyis nyugtalan kedélyeket. T. Ház! A kisieimlbereik a beszolgáltatásnak csak nagyon nehezen tudnak eleget tenni, de ezi nem is csoda, hiszen (annakidején, amikor a gaizdáfe az idei esztendőre már elkészültek, amikor az idei termés 1 magját elvetették, akkor ezt a pontrendszert még csak terVbevették, ezt a rendeletet akkor még merni adták ki és így ni gazdák neun foéseülhettek' arra, hogy ennek a pontrendszernek minden tekint étiben eleget tudjanak tenni. Ennek . a pontrendszernek legsúlyosabb prob-émája a zsírpontok beszolgáltatása. Ott, áih'Oil az ola josmagvakat rentábilisan lehet ter­melni, e tekintetben nines baj, nincsen nehéz­ség, de ott. ahol aizi olajosmiasrvak termelése • nem elégíti ki a követelményeket, mimit például aiz én gyenge talajú kerületemben, ott bizony nagy gondot okoz a gazdának, hogyan tudjon eleget tenni & zsírbeszolgáltatásnak. Az idei , évben nálunk az olajosmagvak termelése egy­általában nem sikerült, a hoMankénti hozam semmáésetre »etö haladta meg a 200-^-250 kilót. Ha azon a területen, .amelyen olajosmagvat kellet* term Almiak, árnát zabot va-fv ten^rit tenneHhettünk volna, mindenesetre sokkal köny nyebb helyzetben lennénk a zsírbeszolgáltatás terén 1 , míg így prémium helyett valószínűleg büntetésben: lesz résizünk. Kérerm a miniszter urat, revideálják az idevonatkozó rendeleteket és esak ott termeltesseneifc otajoismia^vakat, ahol azok termelése rentábilisnaJk látszik, mert azt hiszem, hogy. eiz minid mező gazdasági szem­pontból, mind netmizetgazdasági szempontból sokkal megfelelőbb. Még egy pillanatra visszatérek ai pontrend­szerre és szeretnék megemlíteni egy körül­ményt, ameíly tulajdonképpen csak a jövő esz­tendőre lesz aktuális. A be szolgáltatási kötele­zettségnek minden: tekintetben eleget tett frazda prémiumot kap. Ezt a prémiumot az adóható­ságok akkor, amikor az idei jövedelmeket meg­állapították, a jövedelem szempontjából' tulaj­donképpen mlár az idén 1 számításba vették. Jö­vőre, almikor a gazdák összegszerűleg megkap­ják ezt a prémiumot!, valószínűleg öszegszeríí­leg megint figyelembe fogják venni ezt a jöve­delmet, úgyhogy ki leszünk téve a kétszeres adóztatásnak. Ha. most még hozzászámítjuk azt. hogy az adóztatás a jövedelemiadónáli prog­resszív, ez annyit jelent, hogy amit a: közellá­tásügyi miniszter úr n gazdáknak ad, azt a pénzügyminiszter úr elveszi. (Börcs János: Ha meg csak azt venné el, ami vain!) Tisztelettel kérem, bocsássanak! ki egy erre vonatkozó ren­deletet, hogy ezi ia prémium a jövedelemadó szempontjából nemi számít, vagy csak bizonyos minimális kis százalékban számít be*. Rá kívánok még mutlatni egynéhány, a gaz­dialköiziönség szeimpontiából sérelmes rendelke­zésre- Helytelen' intézkedésnek tartom azt, hogy az idén a csépi esnél az első gabonát a »másod­gabonával együtt kellett elszámolni. Hogy eb­ben az intézkedésben mi volt a ráció, azt nem; tudom, csak azt tudom, hogy előállott az a helyzet, hogy végeredményben a gazdának nincs annyi első gabonája, mint amennyit a cséjplési eredmény kimutat. A vetőmagot ugyanis ki kellett rostál­nia s azt hozzávághatta a másodgabonához, amielv tulajdonképpeni termett meki, ,a. pontok beszolgáltatásnál azonban- sémi ez az első ga­bona, sem a másodgiaiboma nem számít, ezt a ülése 1943. november 25-én, csütörtökön. 243 Futura nem veszi át. Neki tehát az első gabo­nát be kell szolgáltatni a pontokra, a másodga­bonát pedig megőröltetheti, de azáltal, hogy a má«oid!gabonát őrölteti meg, lisztben kap keve­sebbet, mint amennyi a fejkvóta szerint őt megilleti. Kendes körülmények között a, gazda a másodgabonát a baromfival vagy egyéb álla­tokkal szokta felétetni- Most ez kiesik és ez az oka annak, hogy, nincs elegendő tej és hogy ke­vés a tojás. T. Ház! A tejellátás rendes megoldása a, közellátás egyik főfeladata kell, hogv legyen. f E helyett mit látunk? Ebben ; a kérdésben a közellátásügyi és a földmívelésügyi minis zté­Hum között nincs meg az egyetértés. Amióta egy kézben van a tej ellátás, azóta nincs tej. Különösen Pesten nagyon rossz a helyzet. A gazdák beszállítják a jó tejet, a pesti üzemek azután a tejet két és fél százalékra lefokozzák, lefölözik és csak azután bocsátják közfogyasz­tásra. A vidléki tejüzemek kötelesek a tej legnagyobb részét a pesti országos kereske­dőknek felszállítani, ami által a központi ér­tékesítés ; miatt jövedelmükben nagyfokú ki­esés mutatkozik. Ugyancsak nincs rend a tojáséilátás te­rén sem. A fővárosban a jegyeket ugyan! ki­adják, arról azonban nem gondoskodnak, hogy azokat be is lehessen váltani. Tudomásomra jutott, hogy az egyik' helyőrségi kórházban^ a súlyosan beteg katonáknak nem tudtak tojást adni, mert nem kaptak rá kiutalást. T. Ház! Nálunk a gazdák a felajánlott ga­bonát nem tudják leszállítani, mert nem kap­nak rá diszpozíciót. A magtárak tele vannak. a gabonát azokban nem lehet rendesen tár rolni, nem lehet kezelni, szállítás nem tör­ténik, a gazdák ki vannak téve annak, hogy az összezsúfoltan tárolt gabona megromlik— és akkor ki lesz a felelős? Elvégre a gazda nem lehet a Futurának mindig raktárosa és az ,?_ hely másra is kell a gazdának^ Helytelen intézkedésnek tartom azt, hogy ha valamely molnár közellátási bűncselek­ményt követ el, akkor a molnárral együtt a malmot is becsukják. Nincs kifogásom az ellen, hogy a vétkező molnár büntetését elvegye, azonban ne zárják be a malmot is, mert ez ismét esak a gazdáknak teher, mivel akkor távolabbi malomban kell őrölnivalójukat meg­őröltetni, sőt előáll az az eset is, hogy a gaz­dáknak a bezárt malomban lévő gabonáját. vagy lisztjét nem tudják visszaadni. T*. Ház! A marhabeszolgáltatással kapcso­latban elő kell adnom, hogy a vármegyénkben most veszik negyedszer igénybe a marhákat. Ez az én számításom szerint 18^-20 százalékot jelent. Nagyon; soknak tartom, mert több, mint az évi szaporulat. Helytelen az igénybe­vétel módja is. A közellátási minisztérium megállapítja, hogy melyik vármegye meny­nyit tartozik beszolgáltatni. Ha szimptiku­sabb a vármegye, ha jobban és szebben tud könyörögni a. főispán, akkor kevesebbet. A vármegyék kivetik a járásokra, a járások a jegyzoségekre é« végeredményben a szegény jegyző viseli az igénybevételért a tulajdono­sokkal! szebmen az.ódiumot. Nem volna-ecélsze­rűbb, ha a kijelölt kereskedők kereskednének; ie, ha az állatokat felvásárolnák és rekvirálás osak akkor történnék, ha a felvásárolt állatok nem volnának elegendőkl Ma az a helyzet^ hogy mindenki nagyon 1 szívesen eladja állatját, *~ mert nines elegendő takarmány. Természete­33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom