Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
Az országgyűlés képviselőházának 341. ipar gyakorlata lehet«. Ennek a független iparnak a gyakorlata már 1100-tól kezdődik, amikor az Árpádok korában híres magyar céheik voltak. Szádetzky Lajos történteilmi munkája alapján az első iparos eéhszabályzat, amely ránk írásban maradt a kassai szűcsök ipiar-céhszabályzata volt 1307-ben. Közvetlen utána Károly Éóbert nagy királyunk hozta meg az első iparremdezési törvényt 1342-bemi, amely bele is került törvénytárunkba. Ettől a 601 évvel ezelőtt meghozott törvénytől kezdve egészen mostanáig az 1931 : XXI. iparfejlesztési törvényig óriási mádon változott, fluctuât nec mergitur, hullámzott, de el nem merült a magyar ipar. Fenn volt a, zenitem, aztán ismét lement a XIX. század végén és ennek a századnak elején' újra hatalmasam, előreszökkent. Hogy adatokkal is tudjam eat bizonyítani, a bruttó nemzeti jövedelemből 1913-ban 23% esett az iparra, 1940-ben pedig 42%. Ha most figyelembe vesszük a mostani összköltségvetés 6Î47 milliós tételét, annak az ipari tárca és a hozzájai kapcsolt üzemek 5"84%-át teszik ki. Ez az összeg az ipar niaigy jelentőségéhez képest aránylag csekély, de mégisi, miután a multévi költségvetés/ben ez a tétel a költiségvetésmeik 5'48%-a volt, annál egyharmad százaléfckaii n&*gyobb. A költségvetés kiadási oldala úgy alakul, hogy az iparügyi minisztérium kiadása 36,907.000 pengő, a vitéz Horthy István Vas-, Acél- és Gépgyárak költségvetésének kiadási tétele 252*5 millió. Az ércbányák kiadása, amely most külön tételként szerepel, 58 millió, a kőszébányáé 11'5 millió, ez összesen 359,162.000 pengő. Ezzel szembem a bevétel körülbelül egyensúlyban vam, vagy alig valamivel kisebb, mint a kiadás, úgyhogy az ipari igazgatással kapcsolatban a magyar államnak anyagi gundjai nincsenek, mert a bevételiek és ;ai kdadáhok egymással egyensúlyban vannak, sőt különböző vállalkozásoknál feleslegek is mutatkoznak, így a Mávag.-nál 15,900.000 pengő marat 1 a beruházások után; feleslegként, az ércbányáknál 7,312.000 pengő felesleg jelentkezik, a kőszénbányánál pedig 1,419.000 pengő, amelyek mind lényegesen magasabb számadat tóikat mutatnak az elmúlt esztendeieknél. Az ipari költségvetés 8 címre és 3 üzemre oszlik Ezen ai 11 pilléren nyugszik az egész magyar iparpolitika. A központi igazgatásban az I. címben helyet fogai a magyar jogalkotás. Itt méltóztassék megengedni, hogy ismerjtessem a magyar mérnöki kar előterjesztését 1 , amely részen odairányul, hogy a már előterjesztett, már készen lévő törvényjavaslatok életbeléptetését 1 kérje, részben pedig olyanokat, amelyeket az absizioluti szükség indokol. Éveken keresztül foglalkoztunk a kötelező mérnökklamarai törvénnyel, amely teljesen készen van. szükségét külön) ímegindolni nem kívánom, hiszen "tiötblb évem keresztül indokoltami abszolút szükségességét. Ennek a mérnökkamairai törvénynek egyik! szakasza kívánja fehataimazni az iparügyi minisztert, hogy a mérnöki nyugdíjintézet minél előbbi feOaillítiáisához hozzáfogjon. Ugyia/nes&k haladéktalanul tervbe kell venni egy tervpályázati szabályzat kiadását, hogy az a sok bizonytalanság, ami ezen a téren vam, határozott irányvonalat kapj ont Feltétlenül szükséges az építésügyi kódex összeállítása, amely által a főváros az építésügyi szaJbályzaltok összefoglalásával már nagy munkát végzett, azonülése 1943. november Ê$-én, hétfőn ban ezt országosan is rendezni ke% Ugyancsak nagy feladata van a városrendezési törvény végrehajtási utasításának kiadásánál, ami föltétlenül szükségessé teszi azt, hogy ezt a kérdést is továbbmozdítsuk holtpontjáról. A mérnöki díjszabás rendezése is nagy kérelme a mérnöki rendnek, mert hiszen eizen a téren is óriási módon hátramiaradtunk. Elsőisorban az iparügyi mdnisztérium töirrvényelőkészitő osztályára tartoznak) ezek a kérdések és miután aránylag csekély személyzettel dolgozik, nagyon kívánatos voűna, hogy a törványelőíkészítő osztály a személyzetében is növekedjék. » Az átméri etgazdálkodás kérdéssorozata az, amely a magyar közgazdaságot és a magyar mérnöki rendet erősen foglalkoztatja. A mezőgazdaságra vonatkozólag megvan már az egymilliárdos tervünk. Az ipar sem, maradhat enélikü!l s> merít a mostani időkre következő átmenet föltétlenül megkívánja, hogy ezt az egymilliárdos! tervet idejében beállítsuk az elkövetkezendő költségvetéseinkbe. Ugyancsak rendkívül fontos volna, hogy műszaki igazgatásunk rendeztessék. Szétfolyik különböző tárcák keretében; ezt össze kellene fogni egységesem és egységesen a műszaki kérdések vezetését a vidéken is. Ezért feltétlenül szükségesnek . látnók a; járási és hitesmérnöki intézmények felállítását, amely utóbbinak egyébként már a törvényes alapja is megvan, csak a végrehajtása: nem történt miég meg. Természetiszeírűen korszerű iparitörvényre is szükség volna; sajnos, a mostani háborús idők nemi alkalmasaik arra, hogy az 1937. évii XXI. t.-c. helyébe, amely 1941. decemberében! lejárt és azóta esztlendőnkint meghosszabbításra kerül, új, nagyszabású törvényt hozzunk, azonban kétségfeïen, hogy ez alz egy milliárdos ipari költségvetés is szükségessé teszi azt, hogy ezt megelőzően meglegyen a megfelelő korszerű ipartörvényünik. Szükség vam azonkívül a jogalkotásunkban arra, hogy a munkaügyi igazgatási egységessé legyen. Az ipar felügy elet, a munkaügyi felügyelet és a munkaközvetítés szerveinek egy kézbe fogása raconáUsiabbá, biztosabbá teszi ennek a kérdésnek kivitelét ma, amikor igen nagy mérnökhiánnya! küzdünk 1 és ennek ellenéire a drága mérnöki munka és mérnöki erő sokszor nincs száz százalékosan kihasználva. (Űyy van! a szélsebálolda om.) Ugyaneak szük-ővéges volna, a m unkakö vetítés államosításának létrehozása és életbeléptetése, továbbá egy munkaügyi kódex összefogása, amelynek alapján mindezek a munkálatok megtörténhetnek. Régi kérése és vágya az iparosságnak az iparosnyugdíj; erre a kérdésre egypár szóval visszafogok térni. A rendeletalkotás terén & következő történt ebben az elmúlt esztendőben: 24 minisztériumi kormányrendelet és 59 iparügyi miniszteri rendeleti látott napvilágot, összesen tehát 83, amelyek közül az anyagazdálkodás körében 50 rendelet, a munkaügyi rendelkezések körében 11 rendelet, az ipari közigazgatás körében 7 rendelet, egyéb tárgykörökben pedig 15 rendelet jelent meg. Ezek közül jelentős az ásványolaj és földgázgazdasági tamáos felállításáról szóló 2430/1943. M. E. számú, az egyes vegyészeti képzettségű személyek nyilvántartása és az egyes műszaki képzettségű személyek nyilvántartása végett szükséges adatszol-
