Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

Az országgyűlés képviselőházának 341. g4jtaitási szabályozó 870/1943., továbbá fej köz­szállíta^i szerződéseik egységárainak megvál­toztatásáról szóló rendelet, végül a Délvidéken a Mérnöki Kamarába felvételeknél működő igazolóbizottságokról kiadott 54.600. számú idei rendelet. Ab hoz, hogy az előbbiekben vázolt anyag­hoz megfelelő iparpolitikai szükséges, méltóz­tassék megengedni, hogy Farkasfalvy Sán­dornak, a Statisztikai Hivatal kiváló főtiszt­viselőjének a. Magyar Statisztikai Szemlében megjelenő egypár adatára hivatkozzam. A gyáripari termelés volamene az összes termié^ léstöbblet értéke 1938-ban 3 milliárd, 1939-ben 3767 millió, 1940-ben 4518 millió, 1941-ben 5607 millió, 1942-ben 7044 millió volt. Ha ennél ai leg­utóbbi tételnél az áremelést kiküszöböljük, ak­kor ebből a 7 milliárdos tételből 4656 millió pengős tételt kapunk, és ha még ebből is le­vonjuk a nyersanyagok és segédanyagok érté­két, tehát a tiszta termelési többletértékre va­gyunk kíváncsiak, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy még így is 2 milliárd mariad, mint termelési többletérték, amelyet a magyar gyáripar munkával termel. A gyaronkénti tételek termelési volumenje gyáranként 881.000 pengőről 855.000 pengőre csökkentek ebiben az évben;. Valamivel csökkent az üzemi idő is és egy mukás termelési értéke egy munkaóráról 443 pengőről 4'24 pengőre csökkent. Énnek az oka az anyag- és munkás­hiányon kívül a visszacsatolt területek gyár­iparának más strukturális szempontjai, mint volt a train omi gyáriparinak. Az átlagos napi kereset egy mumkásnál az 1941/42. esztendőben 5 66 pengőről 7 02 pengőre emelkedett.. Ez, azon­ban^ névleges emelkedés, mert ha ezt az emel­kedést a drágulás kiküszöbölésével a létfenn­tartási index alapján számítjuk, akikor mind össze 435-ről 4'64-re történiik az emelkedés, azaz 29 filléres abszolút emelkedést találunk, ami riem elegendő ennek a kérdésnek ilyetén való megoldására.. A magyar iparpolitika ma, az anyaigszüik­ség jegyében működik és ezért a ma problémá­jaként fel tétlenül el fogunk jutni az ipari kon­centrációhoz, amelyben két probléma merül fel: ,a munkaerők elhelyezése és a, vállalatok kártalanítása. Ennek a problémafoilyamatnak logikus következménye lesz a® ipari kényszer­szövetségek, kényszerkartelek megalakítása. Az iparpolitikában vannak időfeletti, prcgrammpontok is, ezek között az első és leg­több a racionális termelés bevezetése, amihez szükséges a szabványosítás gyorsítása, a gyár­tási típusok egyszerűsítése és a gyárak közötti szétosztása. Nevezetesen ma az a helyzet, hogy harmincféle gyár gyártja ugyanazt az anya­got. Ez tehát nyilvánvalóan abszurdum. Min­den gyárnak külön egy dolgot kell gyártania és azt azután tökéletesítse. Idetartozik a, ta­pasztalatok kicserélésének. megszervezése, vé­gül pedig a korszerű elszámolás, budgettary­controll bevezetése. Gyár vállalataink •• vezesse­nek o]yan politikát,.hogy előre elkészítik költ­ségvetésüket és azt az év végén a zárószám­a dáiSSfi 1 összehasonlítják. . A magyar iparpolitikának második alapja az anyaggazdálkodás. Itt ki kell emelnem a. legfontosabbat, a z építőipart. A lakásteirmelés Budapesten >V 1939-ben 2000 lakásszaporulatot mutat. 1940-ba n ' 4100*. 1941-ben 5000, 1942-ben 6000 és 1943-ban, tehát, ebben az évben is el fo­ülése 1943. november 22-én, hétfőn 8 gunk érni egy 6000-es lakás termelést. Ha azon­ban figyelembe vesszük* hogy ugyaniakkor Bu­dapesten : a házasságkötések száma 12.000, akkor nyilvánvaló, hogy mi az oka ennek az óriási lakáshiánynak, amely részben Budapesten ta­pasztalható, ha pedig az országos viszonylatban nézzük a házasságkötéseket, ami 116.750-et tett ki, akkor nyilvánvaló, hogy ez a lakáskiány, ez az építkezési hiány az egész országban min.dig erős ebb lesz. dacára annak, hogy az Onesa* 1942-ben vidéken 3600 új házat épített, 1943-bain pedig 4000 házait. Ugyancsak az építőipart fog­lalják le az új földmívestelepítések, az ipari vállalatok: munkáslakásainak építkezései, az­után elsősorban természetesen a kiaitomai épít­kezések és a 'középítkezések. Azonban mégis ebben, a mai háborúban, a niai nehéz feltételek között is építkezés van. Gondoljunk csak vissza 1914-re, amikor úgyszólván minden épít­kezés leállt és hasonlítsuk, össze az akkori ál­lap óitokat a mai beteges építkezéssel. Mert hi­szen ez a mai építkezési hajlam nem az alko­tás vágya, hanem inkább & pengőtől való me­nekülés és ezért betegeiSt (ügy van! Ügy van!) Viszont mindaz, amit az építkezési terén ter­meltünk, rendkívül produktív célokra fordít­ható és fordítódik) is. Például takarmány­silókba negyvenegyszer annyi légköbmétert építettünk be, mint 1940-benu A ibombáziásiok esetére való élőrelátás főleg az üveg és, cserép megfelelő tartalékolásában mutatkoiziik, úgyhogy reméljük, hogy faa ez a neímvánt esemény is elkövetkeznék, akíkior isi a magyar ipar készen áll ezeknek a károknalk a fedezésére. A széntemmíélés csökkenése mindenesetre kihat egész anyaggazdálEkodásfunkra. A szénter­melés csökkenéséinek egyik legfőbb oka az, hogy hatalmas, nagy, új, katonailag albsziolut' indokolt és szükséges iparvállaltatok létesül­tek — mlint például a Visoosa-gyár és a gyá­rak egész sorozata —, amelyek felveszik azt az anyagot, amely rendelkezésre áll. A háborús anyaggazdálkodás jegyében folyik a •hulladékok 1 gyűjtése. A < textil, a papír, az ócska vasi és ócskáiéin gyűjtésére kü­lön gyüjtőrésizvéinrytársaságokait! kreáltak, amietliyek óriási munikáit végeznek, de meg kell jegyeznünk, Ihiogy ma miár a hulladékgyűjtés legnagyobbrészt elhasznált pótanyagok össze­gyűjtésére' s'zo>rítlkoziik. Ennek az anyaggazdálkiodásuaik vezetése és lebonyolítása a M. kiir. Ipari Anyaghivatal gondoskodásának tárgya. Ez az anyaghivatal a 14.500-asi és a 39.500-as rendelet alapján, a kényszer folytán, ezerszázjtízféle anyagot vont j bejelentési kötelezettség alá, az 1220. és 3790. számú rendele alapján pedig Összesen' 868 féle anyagoit zárolt. 1942-beini 750,000 anyag­igénylési kérelem, futott be az anyaghivatal­hoz, A foílyó évben már eddig, isi messze túl van az anyaghivatal az egymilliós alktaszá­- inon, Mindeizit az óriási munkát 456 alkalma­zott látja el. Azonfelül az Ipari Anyaghiva­talra állandóan újabb és újabb feladatok; faá­ruinak. Nincs ugyan mlódomban, Ihiogy a kül­fö!di hasonló intézményekkel^a maga teljes­ségébenv őszinte adatok alapján összehasonlí­tást eszklöizöljek, azonlban egy nagyon érde­kes- adat áll rendelkezésemre. Németországban csak a ezéngazdálkodással 1600 ember fpglal­kioizik ugyaniakkor, amikor minálunk erre a célra-csalié 22'ember áll rendelkezésre., A magyar iparpolitikának követkeiZiQ 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom