Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
Az országgyűlés képviselőházának 341. g4jtaitási szabályozó 870/1943., továbbá fej közszállíta^i szerződéseik egységárainak megváltoztatásáról szóló rendelet, végül a Délvidéken a Mérnöki Kamarába felvételeknél működő igazolóbizottságokról kiadott 54.600. számú idei rendelet. Ab hoz, hogy az előbbiekben vázolt anyaghoz megfelelő iparpolitikai szükséges, méltóztassék megengedni, hogy Farkasfalvy Sándornak, a Statisztikai Hivatal kiváló főtisztviselőjének a. Magyar Statisztikai Szemlében megjelenő egypár adatára hivatkozzam. A gyáripari termelés volamene az összes termié^ léstöbblet értéke 1938-ban 3 milliárd, 1939-ben 3767 millió, 1940-ben 4518 millió, 1941-ben 5607 millió, 1942-ben 7044 millió volt. Ha ennél ai legutóbbi tételnél az áremelést kiküszöböljük, akkor ebből a 7 milliárdos tételből 4656 millió pengős tételt kapunk, és ha még ebből is levonjuk a nyersanyagok és segédanyagok értékét, tehát a tiszta termelési többletértékre vagyunk kíváncsiak, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy még így is 2 milliárd mariad, mint termelési többletérték, amelyet a magyar gyáripar munkával termel. A gyaronkénti tételek termelési volumenje gyáranként 881.000 pengőről 855.000 pengőre csökkentek ebiben az évben;. Valamivel csökkent az üzemi idő is és egy mukás termelési értéke egy munkaóráról 443 pengőről 4'24 pengőre csökkent. Énnek az oka az anyag- és munkáshiányon kívül a visszacsatolt területek gyáriparának más strukturális szempontjai, mint volt a train omi gyáriparinak. Az átlagos napi kereset egy mumkásnál az 1941/42. esztendőben 5 66 pengőről 7 02 pengőre emelkedett.. Ez, azonban^ névleges emelkedés, mert ha ezt az emelkedést a drágulás kiküszöbölésével a létfenntartási index alapján számítjuk, akikor mind össze 435-ről 4'64-re történiik az emelkedés, azaz 29 filléres abszolút emelkedést találunk, ami riem elegendő ennek a kérdésnek ilyetén való megoldására.. A magyar iparpolitika ma, az anyaigszüikség jegyében működik és ezért a ma problémájaként fel tétlenül el fogunk jutni az ipari koncentrációhoz, amelyben két probléma merül fel: ,a munkaerők elhelyezése és a, vállalatok kártalanítása. Ennek a problémafoilyamatnak logikus következménye lesz a® ipari kényszerszövetségek, kényszerkartelek megalakítása. Az iparpolitikában vannak időfeletti, prcgrammpontok is, ezek között az első és legtöbb a racionális termelés bevezetése, amihez szükséges a szabványosítás gyorsítása, a gyártási típusok egyszerűsítése és a gyárak közötti szétosztása. Nevezetesen ma az a helyzet, hogy harmincféle gyár gyártja ugyanazt az anyagot. Ez tehát nyilvánvalóan abszurdum. Minden gyárnak külön egy dolgot kell gyártania és azt azután tökéletesítse. Idetartozik a, tapasztalatok kicserélésének. megszervezése, végül pedig a korszerű elszámolás, budgettarycontroll bevezetése. Gyár vállalataink •• vezessenek o]yan politikát,.hogy előre elkészítik költségvetésüket és azt az év végén a zárószáma dáiSSfi 1 összehasonlítják. . A magyar iparpolitikának második alapja az anyaggazdálkodás. Itt ki kell emelnem a. legfontosabbat, a z építőipart. A lakásteirmelés Budapesten >V 1939-ben 2000 lakásszaporulatot mutat. 1940-ba n ' 4100*. 1941-ben 5000, 1942-ben 6000 és 1943-ban, tehát, ebben az évben is el foülése 1943. november 22-én, hétfőn 8 gunk érni egy 6000-es lakás termelést. Ha azonban figyelembe vesszük* hogy ugyaniakkor Budapesten : a házasságkötések száma 12.000, akkor nyilvánvaló, hogy mi az oka ennek az óriási lakáshiánynak, amely részben Budapesten tapasztalható, ha pedig az országos viszonylatban nézzük a házasságkötéseket, ami 116.750-et tett ki, akkor nyilvánvaló, hogy ez a lakáskiány, ez az építkezési hiány az egész országban min.dig erős ebb lesz. dacára annak, hogy az Onesa* 1942-ben vidéken 3600 új házat épített, 1943-bain pedig 4000 házait. Ugyancsak az építőipart foglalják le az új földmívestelepítések, az ipari vállalatok: munkáslakásainak építkezései, azután elsősorban természetesen a kiaitomai építkezések és a 'középítkezések. Azonban mégis ebben, a mai háborúban, a niai nehéz feltételek között is építkezés van. Gondoljunk csak vissza 1914-re, amikor úgyszólván minden építkezés leállt és hasonlítsuk, össze az akkori állap óitokat a mai beteges építkezéssel. Mert hiszen ez a mai építkezési hajlam nem az alkotás vágya, hanem inkább & pengőtől való menekülés és ezért betegeiSt (ügy van! Ügy van!) Viszont mindaz, amit az építkezési terén termeltünk, rendkívül produktív célokra fordítható és fordítódik) is. Például takarmánysilókba negyvenegyszer annyi légköbmétert építettünk be, mint 1940-benu A ibombáziásiok esetére való élőrelátás főleg az üveg és, cserép megfelelő tartalékolásában mutatkoiziik, úgyhogy reméljük, hogy faa ez a neímvánt esemény is elkövetkeznék, akíkior isi a magyar ipar készen áll ezeknek a károknalk a fedezésére. A széntemmíélés csökkenése mindenesetre kihat egész anyaggazdálEkodásfunkra. A széntermelés csökkenéséinek egyik legfőbb oka az, hogy hatalmas, nagy, új, katonailag albsziolut' indokolt és szükséges iparvállaltatok létesültek — mlint például a Visoosa-gyár és a gyárak egész sorozata —, amelyek felveszik azt az anyagot, amely rendelkezésre áll. A háborús anyaggazdálkodás jegyében folyik a •hulladékok 1 gyűjtése. A < textil, a papír, az ócska vasi és ócskáiéin gyűjtésére külön gyüjtőrésizvéinrytársaságokait! kreáltak, amietliyek óriási munikáit végeznek, de meg kell jegyeznünk, Ihiogy ma miár a hulladékgyűjtés legnagyobbrészt elhasznált pótanyagok összegyűjtésére' s'zo>rítlkoziik. Ennek az anyaggazdálkiodásuaik vezetése és lebonyolítása a M. kiir. Ipari Anyaghivatal gondoskodásának tárgya. Ez az anyaghivatal a 14.500-asi és a 39.500-as rendelet alapján, a kényszer folytán, ezerszázjtízféle anyagot vont j bejelentési kötelezettség alá, az 1220. és 3790. számú rendele alapján pedig Összesen' 868 féle anyagoit zárolt. 1942-beini 750,000 anyagigénylési kérelem, futott be az anyaghivatalhoz, A foílyó évben már eddig, isi messze túl van az anyaghivatal az egymilliós alktaszá- inon, Mindeizit az óriási munkát 456 alkalmazott látja el. Azonfelül az Ipari Anyaghivatalra állandóan újabb és újabb feladatok; faáruinak. Nincs ugyan mlódomban, Ihiogy a külfö!di hasonló intézményekkel^a maga teljességébenv őszinte adatok alapján összehasonlítást eszklöizöljek, azonlban egy nagyon érdekes- adat áll rendelkezésemre. Németországban csak a ezéngazdálkodással 1600 ember fpglalkioizik ugyaniakkor, amikor minálunk erre a célra-csalié 22'ember áll rendelkezésre., A magyar iparpolitikának követkeiZiQ 1*
