Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
Az országgyűlés képviselőházának 34* tatásban is megjelent kiváló tanulmányban meggyőző erővel van kifejtve, hogy míg mintaszerű szociális gondoskodásunk máris milyen szépen Iká "Van építve, addig a büntető, illetve igazságügyi patron áz® visszafejlődött, pedig emneki elláttjáflai nein r kisebb jelentőségű állami feladat lenne és a bűnözők által mind nagyobb mértékben veszélyeztétett állami és- társadalmi rend megvédésére ezzel hatalmas védőgátat emelhetnénk és> főleg ai visszaeső bűnözők számát jelentékenyen apaszthatnék. Az, anyagi fedezetről való gondoskodás állami feladat, viszont a végrehajtás a. megszervezendő, vagy életképessél teendő helyi patronázs-egyeisü'leteknek lemnei a kötelessége. Ezeknek irányítására és felügyeletére életre kellene' hívni a Patronázsegy letek Országos Szövetségét. Finkey a patronázs feladatát egyelőre ai jóútra ttSrt! szabadultak szociális .gondozásának intenzívebbé 'tételével, továbbá átmeneti munkásotthonok létesítésével véli megoldhatónak. Az, igaziságügyi patronázs szervesein lenne beilleszthető kormányunk széleskörű szociális; intézményei közé. Fontíois az, hogy ei célra & pénzügyi fedezet i« 1 rendelkezésre áll, sőt e tárgyban még jogszabály alkotására sincs; szükség, mert az 1892: XXVII. te. 3. &-a ma is 'hatályban van, amely seerint a . pénzbüntetések egészben letartóztató' és javító intézíetekí építésére é® rabsegélyezés céljaira használandók! fel. E eélbevét élből tehát kívánatos 'lenne, visszaállítani a, büntetéspénzek országos alapját, melyből a patronázs részére is bőven állna rendelj kezesre pénzügyi fedezeti Az 1944. évi költségvetés 4. címének és 'bevételi fejezetének 1. rovata alatt ai büntetéspénzekből túlóvatosan csak 8,940.000 pengő van előirányozva, viszont a fiatalkorúak intézetei fejezetében a 8. rovaton a szabadultak, kihelyezettek, és előállítottak segélyezésére és ellenőrzésére csak 50.000 pengő van előirányozva. Az, 'gazságügyi patronázs további támogatására külön hitel felvéve nincs. Nem eléggé megnyugtató tehát az, indokolásban foglalt igéret, hogy a jóútra tért szabadultak gondo : zásának már be jelenített szabályozása aá elvi kérdések tis^tázásiai után előkészületben van. Ezen a vonalon gyorsabb ütemű cselekedetekre és intézményekre lenne szükség, mivel a kriminalitás növekedése igénytelen nézetem szerint ezt parancsolólag sürgeti. T. Ház! A tagosítási állami alap költségvetése 1,750.000 pengős kiadással és ugyanennyi bevétellel van előirányozva, tehát csak 81.000 pengővel emelkedett a már múlt évben is alacsonynak bizonyult hitelkeret. A tagosításhoz fűződő jelentős magánjogi és közgazdasági érdekek e hitel felemelését teninék szükségessé, mert különben megközelítőleg sem valósítható meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942: XVI. te. miniszteri indokolásában kilátásba helyezett évi 100.000 teat, hold mennyiségű ingatlan betagosítása. Az 1042/43. gazdasági évben 12 községben mintegy 52.5€ö kai hold betagosított terület birtokbaadása történt meg. Az 1943. év folyamán a mai •»tápig 7 községben mintegy 16.250 kai holdra nyert a tagosítási bírói eljárás befejezést. Ezidőszerint 94 község tagosítása. van folyamatban, a közeljövőben meg fog indulni 13 községben a tagosítás és .az 1944. évben előreláthatólag 20 községben. T. Ház! Az igazságügyminisztériumból nyert © statisztikai adatok a múlttal szemben '. ülése 1943. november 23-án, kedden. 7l lendületes fejlődésről tesznek bizonyságot, de belátjuk azt, hogy évtizedek mulasztásait •gyorsan pótolni nem lehet és e téren a háború ideje alatt gyökeres javulás nem is remélhető. Ha + az ismertetett statisztikai adatokat szembeállítjuk azzal a ténnyel, hogy hazánkfban ma az idézett törvénycikk, indokolása, szerint 3.500.000 kat. hold vár tagosításra, és hogy a hiteles üzemstatisztikai kimutatás szerint a tagosított birtok szeniesterményeimiek holdawkénti terméstöbblete 23'2%, továbbá, hogy csak a) megszüntethető mesgyék területe Futaíky szerint, mintegy 100.000 kat. hold lenne —nem említvén a, tagosításhoz fűződő hatalmas jogi és közgazdasági érdekeket — megérthető, hogy országunk gazdakö'zönsége nagy érdeklődéssel kíséri a! tagosítási eljárások, eredményét De a közellátás szempontjából is nagy jele atősiége lenne a,z elérhető- termés többletnek. Ha holdanként 8 métermázsa termést veszünk számításba,, úgy a 100.000 kat. hold mesgyo területé 1 » 800.000 métermázsa szemtermielléssel . lennénk gazdagabbak, és hai az 1942/43. évben birtokbaadott 52.500 kat. hold területnél holdanként osiato minimálisan 20%-oig szemterméstöbblettel számolunk, ez is évente 52.500 métermázsa szemfterméstöbbletet ; jelent, A tagosítás során önként kínálkozik a lehetőség az úthálózathoz,, vízlevezető, öntözőesiaitorna stb. létesítéséhez szükséges^ területeik kihasítására, a törpebirtokok kiegészítésére^ az öntagosításra és a zsidóbirtokok racionális szétosztására is. melyek a tagosítás rendjén majdnem költségmentesen fogiainatosíthatók lennének. Jól tudjuk!. ' hogy a háború ;• alatt â tagosítások szaporításának és az eljárás gyorsításának alig leküzdhető akadályai vannak. Mindenesetre kérjük és várjuk, hogy az eljárás gyorsítására és egyszerűsítésére vonatkozó új eljárási jogszobályok: mielőbb adassanalki ki. Ismervén az igazságügyminisizter úrnak aj tagosítások ütemének fokozására irányuló törek véseit, mély tisztelettel kérem, szíveskedjék odahatni, hogy 1. a tagosító bírák és birtokrendező' mérnöiktöki legalább a megkezdett munkájuk befejezéséig a katonai szolgálat alól mentesíttesisenek (Hei^eêAêë a iobbóldálon.h 2. a tagosításnál 1 résizítvevő becslőbizottság tagjai — •mint gazdasági szakértők •— állandó státusba helyeztessenek és a helyi gazdasági viszonyokat jól ismerő okleveles gazdákból állíttassanak össze,. 3. a községi elöljáróság legyen köteles a. kiküldöttek részére mérsékelt áron illő ellátásit biztosítani, 4; a tagosítási állami alapnak mintegy 4Í70.963 pengő tokié és ennek ka* mataiból! allié' kiíntlevőiségéneik behajtása eré ly es ebben szorgalmaztasséki, mert_ a tagosítást szenvedők fizetőképessége most jelentékenyen emelkedett. Az ilymiódon befolyó összeg javítaná a tagosítási alapnak teljesítő- és fizetőképességét. A t. Ház szíves elnézését kérem azért, hogy amikör a világháború sodrában a légsúlyosabb sorsdöntő problémák foglalják le a lelkek érdeklődését, igénytelen előadói beszédemben ilyen aprólékols kérdésiek taglalásával terheltem a' t. Ház figyeilimét. Szolgáljon mentségemül az a felfogás, hogy ha a háborús, viszonyok miatt hatalmasabb igazságügyi intézmények létesítésére sem pénz- sem anyag nem áll rendelkezésünkre, legalább a, jövő ós^ az átmenet idejére foglalkozzunk a problémákkal és megfelelő jogszabályokról jóelőre gondoskodjunk. T. Ház! »Hinmi, bízni, kitartani és helytáll ani!« — ez ma a. magyarság legfontosabb
