Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
70 Az országgyűlés képviselőházának 34% szóló nagy szociális jelentőségű törvényjavaslatot a képviselőház már 1 is tárgyalta 1 . A tör 1vényes «zármjazás megállapításáról szóló status-szabályozást tartalmazó törvényjavaslatnak is kérjük a mielőbbi beterjesztését mert mindkét javaslat korszerű és hézagpótló rendelkezéseivel érteiké® rész© lesz >ai szociális törv vénytárunknak. A szociális jogszaibályok gyűjteményes Összefoglalásáról beszédem, bevezető részében emlékeztem meg. örömmel regisztráljuk a lakásügyi kódexra, valamint a kivételes teleikkönyvi eljárásokat és a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást tárgyazó rendelkezések egységes szerkezetbef oglaíásáru-n t vonatkozó bejeilen léseket, melyek e sokrétű és szétfolyó joganyagban, való eligazodást meg fogják könnyíteni. Általában nagy várakozással •fogadjuk mindazokiat az indokolásban felsorolt tervezeteket és javaslatokat, melyek vagy a törvényhozási vagy a. rendeleti jogalkotás keretébe tartoznak. A költségvetés indokolásában ismertetett" kodifikációs irányelvek pedig" korszerűeknek és a kormányzat helyes jogpolitikai vonalvezetésébe Sbeillő'knek mutatkoznak. Vajba közállapotaink és a parlamentarizmus hatékonyabb működése mindezeknek 'mielőbbi tető alá hozását lehetővé tennék! T. Ház! A büntető jogszolgáltatás terén az anyagi ' bűntetőtörvén yíkönyvünknek egyébként szükséges újjáatkotására háborús időkben aligha 'kerülhet sor. Tötob oldalról említett óhaj beteljesülését várjuk azonban ,ai III. büntetőnovelláit tárgyazó törvényjavaslat beterjesztésétől, mert az a tárgykör, amelyet az in; dokolás úgy azj anyagi jogi, mint az eljárási jogi viona'lon megjelölt, valóban sürgős jogi rendezést igényel. A háborús élet követelményeihez való gyors alkalmazkodásra: vall az igazságügyminiszteir: úrnak az a. ténye, hogy a nagymértékben elharapódzott árdrágító visszaéléseik hatékonyabb megtorlása cétjíálbó! a lehető leggyorsabban előterjesztette »A nemzeti gazdálkodás rendjét zatviairo egyes cselekmé^ nyék szigorúbb büntetéséről« szóló törvényjavaslatát, amelyet képviselőházunk már általánosíságban, és részleteiben t letárgyalt. A , háborús helyzet ismeretéiben és az erkölcsi érzés meglazulására figyelemmel előrelátható, hogy e törvény életbeléptetése nagymértékben megfogja növelni a. büntetőbíróságoknak ési kir. ügyészségeknek ügyforgalmát. A börtönügy és az utógondozás tárgykörében minden korszerű reformot örömmel üdvözlünk, merít e bűnügyeik számának megdöbbentő emelkedéséiben népünk jogtiszteletének/ erkölcsi érzületének és lelki ellenálióere jenek süllyedését aggódva szemléljük és a fiatal-korú bűnözők számának emelkedése legalább ai közeljövőben nem nyújt a 'javul agirai reménységet. T. Ház! A büntetőjogi kodifikációhoz igen szükséges egy módszeres és az összes büntetőpolitikai elveket feldolgozó bűnügyi statisztikai rendelkezésre nyújtása. Mivel az eig^ebekben káválóanj működő Országáé Statisztikai Hivatal mégcsak az 1941. évi bűnügyi statisztikai adar tokát hozta nyilvánosságra, ennek a rendszere sem mindenben tökéletes — figyellenimeli arra, hogy ai bűnügyi statisztikiai adat okban rövid időközökben is bizonyos fluktuáció észlelhető — bátor vagyok felvetni alzt a gondolatöt, hogy nem volna-e helyes a bűnügyi statisztikai adatoknak részben új rendszer szerint való kimunkál ásat é's minden esetre .gyorsabb feldolgozását az igazságügyminis.'ztérium jogkörébe utalni át, mert a jelenlegi gyakorlat szerint, elI. ülése 1943. november 23-án, kedden. késve kapott statisztikai adatoki kevésbbé használhatók fel.- . A kriminalitás statisztikájára) nézve csak az 1941. évi aidatok állnak rendelkezésemre, melyekbe talán nem lesz érdektelen kissé betekinteni. Az 1941. évben a bíróságok elítéltek 122.779 személyt. A fcir. járásbíróságok 46.223 ügyben hoztak marasztaló ítéletet és ezenfelül 35-194 ügy büntetőpiarancesall intéztetett el A bűnözők közül visszaeső elítélt volt 17.051, kik' közül egyszer visszaeső 7.011, kétszer és » háromszor visszaeső 5.460 és többször 1 visszaeső 4.580. A visszaeső elítélt férfiak közül 7-424 teljesített kistonai szolgálatot 6-962 pedig nem, Ebből az a szomorú tanulság látszik megállapíthatónak, hogy áz 1941. évben a katonai szolgálat erköíesnevelő és fegyelmező ereje nem érvényesült kellő! hatékonysággal. Az alkoholizmusnak a, bűnözéssel való szoros kapcsolatára valli az, hogy az elítéltek tekintélyes részénél volt kimutatható az alkoholizmus, 2.S05 esetben pedig bírói megállapítás szerint a bűncselekmény elkövetésié a szeszes italok élvezetével függött Össze. Az elítélt fiatalkorúak, száma 45.130-ra emelkedett. Beszédes számok ezek, pedig úgy az 1942. évben, mint a folyó évben, amikor a költségvetés indokolása szerint ai kiír. vádhatóságok élé került bűnügyek száma 284.558-ra emelkedett, a statisztikai anyag feldolgozása után még aggasztóbb adatok fognak rendelkezésünkre állani, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az ismertetett statisztikai adatokban sem a kihágási bíróságok, sem a honvédbíróságok. által elítélt polgári személyek adatai nem foglaltatnak' benne 1 . A legutóbbiak száma az 1941. évben 742, az 1942. évben 1.316 elítélt volt. Ezen» felül a honvédvezérkar főnökiéinek bírósága 1941-ben 494, 1942^ben 2.684 polgári sz-mélyt ítélt öl a Délvidéken elítélteken felül, akiknek statisztikai anyaga még nincs feldolgozrvat. A rehabilitációnaki 20.705 elítéltre nézve adatott; hely és 63 elítélt) kegyelem útján nyerte ' el azt. Kitűnően bevált e szociális jogintézmény, de a bűnözés csökkentésére való hatása még nem állapítható meg 1 . A visszaeső elítélték nagy száma arra valil, hogy aizi 1928:X. te. által a megrögzött bűntettesek megfékezésére létesített szigorított: dologháztól való félelem sem minden esetben alkalmas a. megátalkodott bűntettest vis szia tartani a, további bűnözéstől'. Pedig az iskolák szaporításával a nevelésben, a közegészségügy fejlődésével a kriminál-biológiai tényezőkben! jelentős javulásnak kellett bekövetkeznie. Ezenfelül' népünk szociális helyzeteinek javulásával a bűncselekmény eredete két főtényezőjéneki: a munkanélküliségnek és a nyomornak apadásával a bűnügyi statisztikám;k csökkenő irányzatot kellene mutatnia, ha mindezeket sokszorosan nem ellensúlyozná ®, háborús helyzetté''! együt'tjáró erkölcslazulás és a sajátos háborús bűncselekmények, tiltott határátlépéseik, árdrágítások, államelleni bűncselekmények, rémhírterjesztések stb. nagy «zárna. - ' T. Hár! A Magyar Jogászegylet 1943 február 6-i ülésem dr. Finkey Ferenc nyugalmazott korouiaüíryész, büu tetőjogunknak esrvik -egkivalóbb elméleti és gyakorlati művelője, nap-yértékű e'őadlást tartott a következő címmel: »Alkossunk törvénye az! igazságügyi patrouázsegy] etekről és a letartóztató intézetekből kibocsátottak utógondozásáról.« E nyom-
