Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
Az országgyűlés képviselőházának 342. ülése 1943. november 23-án, kedden. 59 a .közigazgatási, pénzügyi és gazdasági jog területéin hozott közigazgatási határozatok is végső fokon bírói jogvédelem alá helyeztessenek. Az ellenszenveis és túltengő bürokrácia kiküszöbölése, a szükségeis decentralizáció, vala* mint a közigazgatásnak régóta sürgetett racionalizálása alig képzelhetői eti_ a közigazgatási bíráskodás hatáskörének kiterjesztése és az alsóbíbfokú közigazgatási' bíróság megszervezése nélkül- E külföldön is jól bevált jogintézmény megvalósítása elöl nem zárkózhatunk éti mi semT. Ház! A szóbeliség és közvetlenség perjogi elvének sikeresebb érvényesítése érdekébem fontos lenne az, hogy főleg a nemzetiségek lakta vidékieken az elsőfokú bírósá^ ta^ai ne alkalmi tolmács útján, hanem közvetlenül érintkezhessenek a feliekkel é» tanukkal' és anyanyelvükön foganatosíthassák meghallgatásukat. (Ügy vavnL f Ügy vtm! a sobboljdalonl) Mivel tapasztalati tény az, hogy a nemzetiségi vidékeken működő bírák és igazságügyi tisztviselők egy resize toltmáeg útján tárgyal a fe lekkel>- ai neimizetiségi nyelv kellő elsajátítása meggyorsítható lennel, ha! at tolmácsvizsgán sikerrel képesített bírák: és tisztviselők: a külügyminisztériumi szolgálat analógiájára! havi 2—300 pengő nyelvtudási pótlékban részesítietfuének. (Helyps\és a baloldalon.). Termeszetesen ebben a pótlékban kellene részesíteni a tárca összes* tisztviselőit is, mert csak ilymlódon lelhetne elérni a közszolgálat sikeres ellátásában oly nagyfontoisságtí idegen nyelvek elsajátí tását. ; Bár az eddig neim élvezett karácsonyi segély folyósításával, továbbá a képesítési és haídiipóitlékoknak 1 újabb ' megállapításával az országos bírói és; ügyészi egyesület részéről eunielt kérések ' egy resize teljesedésbei ment, mégis meg kell, hogy említsem azt, hoe-y a bírói függetlenség teljességéhez hozzátartozik az anyagi függetlenség biztosítása is, a bírói munka alaposságához pedig a bírónalkl a megélhetési 1 és hestzieirzési gondoktól való lehető mentesítése is. A mai viszonyok között 1 a folyó évi júliusi i-tőlí megálllaípítottit ja.vaidálmaizás> alig elég a létminimum biztosításához. Ezen a vonalon az hozna némi javulást, ha a bírák és tisztviselők háztartásai részére a- természetben valló ellátás intézményesen mielőbb biztosítva lennie. A 2. címnek rendkívüli kiadások című feje L zetében az 1. rovat aljaitt az országos ügyvédi gyáim- és nyugdíjintézet támogatására 430.000 pengő, tehát csak 20.000 pengővel több van feilvéve. a 2. rovat alatt a pártfogó ügyvédek! díjaizására és az ügyvédi kamarák támogatására csak a tavalyival azonos- összeg 1 , 53,000 pengő. E rovatban a takarékosság elve túlzott mérteikben érvényesült, ha figyelembe vesszük az ügyvédi karnak az! igazságszolgáltatásiban való jelentős szerepét, az általa gyakran ingyenesen végzett szegény védelem és képviselet ellátását, a baidiszoilgálaitbian való nagyimérvű részvételét és azt, hogy a törvénykezési és okirati illetékek kimunkálásában ingyenesen közreműködik!. Viszont e helyen mondok köszönetet az igazságügyminisztar úrnak azért a megértő 1 gesztiójáért, hogy az ügyvédi klaimarák felterjesztésére a kir. ítélőtáblák elnökeihez intézett leiratában indokoltnak tartja azt, miszerint a tarif álisi ügyvédi munkadíj aki díjszabása 50%-kai felemeltessék. A 3. címnél a kir. ügyészi állások számán nak' 30 állássiaiL való szaporítását a bűnügyi feljelentések és eljárások nagymérvű emelkedése indokolja. i Ennek a. sajnálatos jelemségniek vetület© állapítha'tió misg a 4. címnél, a büntető bírósági határozatok végrehajtásánál is, ahol a személyi járandóságokat 3 milRió pengővel, a dologi kiadásokat 2 millió pengővé!] kellett emelni. E hiitelemelések jórésze szintén a tisztviselői illetmények újabb megállapításában leli indokát. Ugyanez áll a kii', kincstári jogíií>"yigazgatósáig sízeurÉllyi járandóságainak 196.000 pengővel való kiadási többletére nézve is. T. Ház! Az igazsáigügyminasztériumnak két alapvető munkatei-ülote van: az első az igazságügyi adminisztráció ellátása, a , második úgy a törvényeliökészítlésben, mint a rendeleti jog-alkotásban való hatékony közreműködés. Ez évben, az indokolás csak két tető alá hozott törvényben v;a|'ió közreműködésről; emllékezik meg. Téves következtetés lennie azonban, ha bárki azért, meirlt a follyó év nagy részében az. országgyűlés nem ülésezett, az iigazságügyminisztér iumi törvényelőkészítő munkás sága. metonyisléfeénelki és tárgyi súlyának csökkenésére vonna kiövtetkeztetiést. Helyesen állapítja mffig az indokolás, hogy a jogszabályalkotás súlypontja a törvényektől a rendeletek felé tolódoté el. A háborús helyzeti miiatt a rendeletek számaiban hatalmas infláció jelentkezik. Ez tárgyilag indokolt, mert az életviszonyok oly gyakran és. oly mélyrehatóan változnak, hogy •egyfelől ezzel ai törvényhozás a mai munkam!©neitével nem tud lépésit tartani, másfelől a háborús élet- és jogviszonyok oly sűrű változásinak vannak alávetve, hogy, azok jórésze a törvények gyakori módosítását tenné szükségessé, amü pedig a törvények állandóságába és szilárdságiába vetett hitet tehetné kritika tárgyává. A törvényhozó hatalom jogkörének a végrehajtó hatalomra váló ily gyakori átruházása uiemcsiak nálunk, de más alkotmiányos államban is, általános háborús jelenség. Alkotmányjogi szempontból ez nem örvemdetev tény, de a mai viszonyok között menthető, sőt jogpolitikai indokokból* el sem mellőzhető. Helyesen emeli ki az indokolási, hogy a íren'deletailkofás terén elsődilegm feladat alnnak megvizsgálása, hogy 1. az illető kormányzati szándék megvalósításához szükség van-e jogszabályra? 2. ha igen, van-e a rendeleti jogalkotásra felhatalmazási? Legyen szabad ezekhez azt az óhajt fűzni, hogy á jogszűkítő rendeíetek lehetőleg egy vonallal se korlátozzák és szűkítsék meg az egyéni szabadságjogokat és magánjogokat nagyobb mértékben, mint amennyire azt. a háborús helyzet megköveteli. Ismervén aiz igazságügyminiszter úrnak az alkotmányjogi problémák irántli tdsatMeitat és érzékenységét, meg vagyok arról győzőéivé, hogy ezirányban az ellenőrzést ,a jövőben is éberen fogja gyakoTCtlinli és vitás esetekben oda fög hatni, boey a, jelzett feltételek fennfo.rigásal inkább nie^szcirátólaig, mint kitérj észtől eg érteimeztessék. Úgy a törvényiek, mint! a neaidei. letek szövegezésénél méig nagyobb gond lenne fordítandó arra', hogy azok szövegezései összetett, bővített! é* körmonidatoktól halmozott utalásoktól, germiainizmnsoktól, túlzott szakkifejezésektől mentesítve, legyen egyszerű és könynyen érthető, nyelvezete pedig legyem magyaros. T. Ház! A magánjogi kodílfikáció terén örömmel állapíthatjuk meg, hogy a csinládbafogadásról és tartásról való gondoskodásról
