Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
Á% országgyűlés képviselőházának 3o2, Nagy László (tovább olvassa): *> ... Mi igyekeztünk megszerezni & magunk igazságát ott, ahol annak tere van, de nem; vittük arra a területre, ahol politikát csinálnák belőle«. T. Ház! Teljesen és tökélyt eisen indoboilatlam Peyer képviselő úrnak ez ai támadása; aki vitézi Imrédy Béla mélyem t. képviselő úr beszédét megnézi, ezt megállapíthatja belőle, de ettől eltekintve, méltóztassék megengedni, hogy Peyer képviselő urat és barátait emlékeztessem a! régi! neimEetgyűlési, majd országgyűlési idők parlamenti eseményeire, amikor az ő résztükről valóban súlyos támadások bamgzottalk el a bíróságok ítéleteiről, sőt nemi egy Töreky Géza akkori büntetőtörvényszéki másodelnök és elnök elnöki működése elleni. De necsak a, régmúlt időkről b eszeljünk, nézzük mit írt a Népszava 1943 április hó lö-éír megjelent számában (Halljuk^ HaUjuk! a szélsöbteloldéfon.) »Nehézi szatírát nem írni« címmel. (QÏvasm): »Rajniss Ferencet iái bíróság elé állítottuk, — & bíróság elsőfokú ítélettel felmieinitette Bajniss Ferencet! Az ügy nincs leizárva. A bíróságnak másodfokon is foglalkozni, kell Raijnáss Ferenccel, rágalmiaival, vádaskodásaival«. Később ezt írja (oivassa): »Az Általános Fogyasztási Szövetkezet tönkretétele — politikai ügy, , a , politika, területére tartozik, onnan indult el, ott végződött be«. Majd megint a 'követkeaőkiet mondja (olvawsa): »Igen érdekes olvasmány a bíróság felmentő ítéletének — az indokolásai. Valóságos politikai olvasmány (Mozgás u szél'sőbalűldalow.), amely igen gondoJkoaStató ósi sokat sejtető. A fellebbezés folytam mód -hm, hogy az egész anyag, ítéleti és indokolás újra a bíróság elé kerüljön', ahol a másodfokon keld .eldönteni azt iá szatirikus kérdést, hogy vadjom hogyan is kell értelmezni Bajniss rágalmait, milyen színezéssel és millyen értelmezéssel kell azokat. időnként felruházni«. T. Ház! Ennek ai jelenleg is folyamlatban lévő pernek a» egyik főmagánvádlójai Peyer képviselő úr. (Inez© Antal: Véletlenül!) Az ismertetett cikk világosam politizálással vádolja meg azt a bírói tanácsot, amely Peyer képviselő úr ügyéiben, elsőtökön, ítélt és elővágást ad ia, másodfoknak, ahol ^az ügy nemisokára tárgyalásra kerül. (Bajniss Fervau: Vigyázat mert jövünk!) Sem; vitézi Imrédy Béla, sem mi semmiféle perünket nem hoztuk a Ház elé; vitéz Imrédy Béla, igazságügyminiszteri; intézkedést és kijellenitést tett szóvá, míg Peyer .képviselő úr Népsziavája a képviselő úr folyamatban lévő ügyébe avatkozott bele. (Inczie Antal: Világos!) Ügy érzem, csaknem szósizerint alkalmazhatom Peyer képviselő úr szavait, amely szerint: óvakodni kell attól, hogy az olyan ügyben, amelyben bármilyen félként áll valaki ai bíróság edőtt, akármilyen módon, befolyásolja, akár pro, akár kontra. Azután a következő szavait is reá alkalmazhatom: Egy régi törvényhozónak illik a miagyar bíróságról nagyobb tisztelettel beszélni vagy beszélni engedni még akkor 1 % ha ez a Népszavában; történik. T. Ház! Az igazságügyi matériába tartozik, tehát még beszélnem kell arról ; hogy a múlt . hét szerdáján, amikor az igazsagügyiminiszter úr interpellációnkra választ adott, Antal István miniszter úr is bejött, leülve azj igazságügyminiszter úr mellé, közbe is szólt, tehát nyilván erkölcsi és jogi támogatásban ó-baj ütése 1943 december 9-én, csütörtökön. 691 tot ta az igazságügy miniszter urat részesíteni. Antal miniszter úr közbeszólásában azt mondotta, hogy a (bírói fegyelmi ítélkezésnél! a büntető perrendtartás bírót kizáró rendelkezései soha nem alkalmazitlattak. Én tudom, hogy , a Kacsóh-iigy részleteit Antal miniszter úr még igazságügyi államtitkár korából jól mnieri, de meg kell mondanom, hogy úgy látszik,, az 1936:111. ta rendelkezéseit már nem ismeri, mert kiülönben nem tette volna meg a közbeszóliását, miután ez az idézett törvény a 29. §-ával szöges ellentétben áll és rossz propaganda-szolgálatot teljesített Eadocsay m-JDisz- ; ter úrnak, de főként a miagyar bír óságoknak. Erről többet nem kell (beszélnünk, mert előbb imár ia törvényes álláspont helyességét Júmutattaim, most csak arra kérem Antali István prorpagaradaminiszter urat, hogy a Kaosoh-üggyel éö iaa ezzel kapcsolatos ügyekkel ne foglalkoizziou, maradjon a propaganda feladatai mellett. a ( melynél egy-két beszéde a mi elismerésünket is kivívta. Ha már Antal miniszter úrról kénytelen voltam az élőbbjüket elmondani, akkor neki is figyelmébe . ajánlom azokat a komoly mondáitokat, amelyeket a velünk széniben alkalmazott sajtóhajsza kapcsán am- kir. kormányhoz intéztem r és amelyekért propagandaminisztíeri iműködésében is felelős. Ôsszefèrhetlenségi bejelentést 'megcsillogtatni epgèdnii a sajtólban, ameliyneik megbélyegző jellege kétségtelen lenne és amelyre törvényes; alapon még álmában sem gondolhat senkii, a mi beszédeinket pedig kioenzurázni, olyan eljárás, amely nemcsak alovagiasisággalellenkezik, de egyenesen sérti a törvényhozói méltóságot. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldaloai.) Kölcsey István kiépviselőtársaan! Badoesay miniszter úr beszéde közben, amlikor közbeszóltunk, azt mondotta, hogy elvárja, hogy meghallgassák. Akkor én most Kölosey István képviselőtársam és a mélyen t. párt iovagiasságára lappellálva kérem, ők is akadályozzák meg, hogy líiyeu meghurcolás ban résziesüljünlki alaptalanul a közvélemény előtt. (Úgy van! Ügy vom! — Tiaps a szélsőbaloldalon,) Ha már Antal István miniszter unnál tartunk, beszólnem kell a les Antal-ról, a házi szabályok) 192. ós 193. §-airól. A kormánypártban voltunk még akkor és nagyon jól emlékszem erre a két szakaszra. Antal akkori igazsíigügyi államtitkár úr hozta ezeket és azt mondottá, hogy ezek oélj» az, hogy , a Ház termében nyilvánvaló becsület sértéseket, rágalmazásokat elmondani ne lehessen és hogy a magyar királyi kormány gondoskodik arról, hogyha ezt a Ház elfogadja, a felsőházban is ugyanez történjék. Most egyrészt a gyakorlat olyan, hogy már nem nézik, hogy rágalom-e vagy nem rágalom, hogy a sértés vagy a sértési szándéka fennforog-e vagy sem, hanem úgy kezelik — éppen az igazságügyniiniszter úr fenyegetése is erne vonatkozik t— hoigy ebben a Házban semmiféle hatóságot, köztestületet komoly bírál at v tárgyává nem lehet tenni. Én vagyok\ az utolsó, aki azt mondom, hogy büntetlenül lehessen ebben az országban a mente Imi jog védelme alatt bárkit rágalmazni, de az ellen, hogy ennek megállapításai politikai létezésire legyen bízva és ne komoly, tör-' vényes ' jogászi méltatást nyerjen, tiltakozom, de tiltakozom még'az ellen is, hogy ez a Ház deklasiszifikiálódjék. Mert tessék tudomásul veuni, hogy- az országgyűlési képviselőknek sokkal kisebb törvényhozói joguk van, mint a felsőház tagjainak, mert a felsőházban ilyen 95*
