Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
£8 Az országgyűlés képviselőházának 341. többszörösen meghaladó összeg álljon rendelkezésre külön alapból új tanoneotthonok létesítésére. (Élénk helyeslés és taps.) Remélem, ez nem egyszeri adomány lesz, hanem egy folyamatos munka megindítása. (Helyeslés.) Ha már meg méltóztattak/említeni győri beszédemet, — Közi Horváth képviselő úr tett rá eélzást, — legyen szabad arról néhány szóval megemlékeznem. A tanonckérdésben azt a felfogást vallom, hogy a gyáripari tanoncok részére elsősorban a gyáripari vállalatok bevonásával kell tanoneotthonokat létesíteni. (Úgy van! Úgy vam! a középen-) Ezekniek az otthonoknak nem iskolai jeliegűeknek kell lenniok. hanem tökéletesen hozzá kell símulniok a gyár munkájához és a tanomcotthoniolk: létesítésére és fenntartására a gyár vezetőségének is minden tekintetben ingerenciát kell biztosítanunk. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ami a kisipari tanonckérdést illeti, itt. már többirányú mozgást tartok helyesnek. Elsősorban figyelembe kell vennünk az IPOK-ba tömörült ipartestületek problémáit és az ipartestületeket is be kell kapcsolnunk a kérdés megoldásába. De természetesen továbbra is támogatni kívánom: — és erre a jelen költségvetésben is van fedezet — a társadalmi szervezetek, különösen a kereszténv ifjúsági egyesületek, valamint a Gyermekvédő Liga és a Vöröskereszt által fenntartott tanoncotthonokat, mert nemcsak az a fontos, íhogy a tanonc kellő szakoktatásiban részesüljön, hameimi az is fontos, hogy munkájának elvégzése után milyen felügyelet alatt és milyen légköriben tölti szabadidejét. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) E tekintetben kétségtelen, hogy ezek az intézmények, ezek a társulati egyesületek, amelyek eddig is foglalkoztak ezzel a munkával, igém eredményes működést félthetnek ki. Meggyőződésem, t Képviselőház, hogy minden tanonc, akinek arcáról letöröljük a koravénség vonásait, amelyeket a rossz életkörülmények rajzoltak rá, egy oszlopa lesz az egészséges kisiparos- és munkásnenizedéknek. (Élénk helyeslés és taps.) T. Képviselőház! Azt hiszem, sikerült a mélyen t. Házat és talán a magyar közvéleményt is meggyőznöm arról, hogy tár az ipari szociálpolitikában külső körülmények átmenetileg kikényszeríthették egyes rendelkezések felfüggeszíését, — különösen a munkaidő tekintetében — az a cél azonban egy pillanatig sem ment feledésbe, hogy a imiagyar társadalom minden dolgozó tagjának meg kell tudnia élni becsületes munkájából. (Élénk helyeslés.) A jólvégzett munka tudatában léphetünk a világ közvéleménve elé, annál is inkább, mert a kormányzatnak szilárd az az elhatározása, hogy >ai megkezdett úton tovább fog haladni. (Élénk helyeslés és taps.) Ha ma bizalommal vagyunk a jövő iránt, akkor ennek a bizalomnak a forrása nem kis mértékben az, hogy nemzeti újjászületésünk óta — azt lehet mondani — fokozatosan haladtunk előre és rendkívül sokat alkottunk szociális téren. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Ezit a haladást— meggyőződésemi szerint — a magyar munkásság is értékeli, de ezen túlmenően az a legfontosabb, hogy sikerült kiaïalkitanunfk ebben az országban a szociális kérdések terén egy olyan szellemiséget, egy olyan lelkiséget, amely a, legbiztosabb záloga a további haladásnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) ülése 1943. november 22-én, hétfőn. Mélyen t. Képviselőház! A szociálpolitikával kapcsolatban kifejtettek mellett szükséges, hogy megemlékezzem a kis- és háziipar speciális problémáiról is. (Halljuk! Halljuk!) Amikor 1935-ben először foglalkoztam a kisiparos-kérdéssel, akkor — talán emlékeznek rá a kisiparostársadalom: tagjai — kifejezésre juttattam: meggyőződésem az, hogy a kisiparos boldogulását legelsősorban szaktudásának emelése szolgálja.. (Ügy van! Ügy van!) Szaktudás, hitel és munkalehetőség az a három, dolog, amire a kisiparosnak szüksége van. (Ügy van! jobbfelől.) Örömmel számolhatok be arról, hogy a költségvetésben is sikerült fedezetet biztosítanom! mindarra, ami ezt a három célt fokozottabban szolgálja. Az ipari továbbképző tanfolyamok és az azokkal kapcsolatos mintaműhelyek számát emelni kívánom és a, már oly népszerűvé vált ipari szakkönyvtár-sorozat további bővítését vettem tervbe. Ezi igeaii nagy könyvsikerre mutathat rá. mert az ipari szakmunkák száma máris túlhaladtla az 50.000-et. Az iparművészeti, a kézművesipari és a háziipari kiállításokat viáltozatlanrul fenn akarjuk tartami ezek között a nehéz viszonyok között is és nem alkarjuk megszakítani azt a természetes érintkezést, amellv az iparosság között ezen a réven kifejlődött. A jövő évi költségvetésbe szintén jelentős támogatást állítottuTik be a hiteiellátás biztosítására.. Az Iofcsz. hiteltámogatását változatlanul fenntartjuk és fedezetnélküli hitelkeretét felemieltük, — mint méltóztatnak tudni — több mint kétszeresére, azonkívül most gondolkozunk azon, hogy a keresztény kereskedők hitelakció járnak megfelelően szükség lesz valar milyeni ipaní hitelakció megindításiára is. (Egy hanp bclf$ől: A feit ételek: könnyítését kérjük!) Remélem^ hogy a, pénzügyminiszter űr támoaratását e tekintetben mieg fogom nyerni. Mélyen t. Képviselőház! A hairmadik tétel a- munka. Teljes mértékbeni átérzem a kisiparosság foglalkoztatásának súlyos föladatát. Méltóztassalak meggyőződve lenni arról, hoígy « közszállításolk kiadásánál váltoizatlamul és fokiozaioisami kívánom m, kisiparosság érdelkel't szolgálni. (Helyeslés.) Ahoí még nincs közszállítási csoipoirt, ott mesr fogjuk szerveznii (Helyeslés) és a kÖzszállításí csoportokat nemcsak •a közszláíllításokba, hanem a polgári szükségletek előállításába is igyekszünk fokozottabban bevonni, ami igen biztató eredményekkel jár. (Ffelyeslés.) Még röviden csak arról szeretnék megemlékezni, hogy ma a kisipari kivitel természetesen bizonyos mértékbea stagnálj de mésis mindent elkövetünk ezen a, téren is új munkaalkalmiak szeírzésérp». T. Képviselőház! Legyen szabad még ege«ÄPT1 röviden (Halljuk! Halljuk!) a felszólalt kpoviaelő urak által felvetett .. harmadik ns-, e-vobb problémacsoportról, az ioari szervezés kérdésedről beszélnem. Az ipari szervezfés — véleményem szerint — csak eszköz, amelynek szoils-álnia kell a mindenkori gazdasási rend nétiait. A mai gazdasáci rendünkre természetesen fokozottabb mértékben nyomja rábélvesrét a. háborús kényszer és ísy teTanészeites. hoar eltolódtak, elhalványultak azok a határok, amelyek a magángazdálkodás és a közületi tevékenység: között a multbaim fennállottak és a közületi tevékenység munkaterülete kétség kívül kiszélesedett.