Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-351
^54 Az országgyűlés képviselőházának 351. nének a munkások a munkaihely ükhöz, másrészt pedig nagy mértékben enyhíthetnék, a közlekedés túlzsúfoltságát. Ehhez nem keU nyersanyag, csak egy kis ötletesség és egy jól működő iroda. (Egy hang a középen: Kissé nehezen megoldható probléma!) Ha Lenne a városban egy szerv, amelynél a lakóhelyétői távol dolgozó munkás a munkahelyéhez, közelebb eső lakásért régi lakását cserére fel ajánlhatná, — mivel esetleg százak és százak jelentenék» be ilyen t irányú igényeiket — nagyon nagy valószínűség szerint, heteken belül niaigymértékű lakáscserét lehetne lebonyolítani. Kénytelen vagyok szóbahozma a bánhidai ?entrálé kérdését is. Amint köztudomású, a bánhidiai centrale naponta 120 vágón tatai szenet fogyaszt Ez a szénmennyiség, amint jól tudjuk, i% ként tartalmaz. Jelen pillanatban, amikor a kén behozatala a legnagyobb gondot okozza a kormányzatnak, amikor óriási kompenzációs erőfeszítéseket fejtenek ki, hogy a kéne az ország számára biztosítsák, ugyan allékor a jól bevált külföldi minták ellenére sem gondoskodnak arról, hogy ebből a szénmemnyiségből a ként extrahálják, s ez a kén így haszontalanul elszáll a füsttel. Csak ai bánhidai centrálénál lévő kénmennyiséget számítva, ez havi 120 vágón kén elvesztését jelenti. Néhány szóval meg kell még említenem a munkaikamara kérdését, amelynek megvalósítása már Varga miniszter úrnak is régi terve és bejelentett programma a volt, de amely kérdés sok egyébbel együtt esztendők óta alszik és .nem történik benne semmiAz ipar nagyfontosságú kérdései után « mezőgazdasággal k<ell foglalkoznom, hiszen már Széchenyi rámutatott az iparral kapcsolatban arra, hogy nélküle ,a nemzet csak félkarú óriás, a magyar nemzet azonban mezőgazdaság nélkül ?<sak kezetlen-lábatlam törpe lehetne. A mezőgazdaság terén a magyar félfeudalizmus évszázados mulasztásainaik! bűnös hagyatékát vette át a kormányzat. Ezen a téren rövid hónapok alatt bizony nem lehet csodákat művelni, örömmel látom és örömmel ismeremi el, hogy népünk jogos földéhségé nek kielégítésére fontos intézkedések történtek, különösen a zsidóbirtokoki folytamatbaini lévő kiosztása révén. Itt a nagyohb produktivitás szempontjait kellene még figyelembe venni. A földbirtokpolitika terén annak harmadik pilléréül, a helyesen alkalmazott nemzetpolitikai és szociálpolitikai szempontok mellé a termeléspolitikai érdekeket is be kellene építeni. Sokszor megdicsérjük a magyar nép földéhségét é's jogosnak ismerjük azt el. Ez a földéhség azonban (nem egyszer káros kövatkezméniyeket von, magái után. Mirademki tudja, aki ismeri a vidéki parasztság életviszonyait, hogy milyen nagyfokú földéhség él benine. Ha van például 20 holdja, amely rosszul van beinstruálva, tőkehiányban szenved, nincs elégproduktivitása, s valahogy azután tisztességes, becsületes munkával pénzhez jut. akkor nem. azt csinálja, ami, a Produktivität, szempotoitjából az első és legfontosabb lenne, hogy beinstruálja saját birtokába, hanem földéhségének enged teret, új földet vásárol, megnagyobbítja területét és most már 20 hold helyett, esetleg 40 holdon rosszul beinstruált és ennélfogva kevésbbé produktív földdel rendelkezik. Talán a földvásárlások jóváhagyásáülése 104$ december 4-én, szombaton. nak ideijében, amikor a kormányzatnak megvan »a nnodusa, hogy irányítólag hasson oda, hogy a földbirtok-eloszlás terén mi történjék, akkor ne kizárólag szociálpolitikai és nemzetpolitikai szempontoklat vegyenek tekintetbe, mint ahogyan tekintetbe vették eddig igém helyesen, hanem termeléspolitikai szempontokat is olyan módon, hogy csak annak a gazdának új földvásárlását engedélyezzék, aki bizonyítja azt, hogy az ő birtokában lévő földterület nem szenved tőkeszegénységben, helyesen van beinstruálva és tökéletesen működik abban á tekintetben, hogy produktivitása nem az átlagon alul, hanem az átlag felett van. Ne mindig azt a jelszót emlegessük, hogy annak szabtad földet venni ebben az országban, aki sajátmaga műveli meg, hamem arra is vigyázzunk, hO'ay az juthasson csak földhöz, a : ;d azt jól műveli meg. Mert az hogy ki-ki a föld jét hogyian műveli meg, már regen nem egyéni kérdés és egyéni jog, abba beleszólni nekünk mindnyájunknak és elsősorban a nemzetnek is joga van s ennélfogva a kormánynak a joga és kötelessége az ebből a szempontból való irányítás. (Zaj.) Jó lesz tehát, ha ebben a tekintetben a rosszul beinstruált, gyenge Produkt ivitású birtokok tulajdonosainak földvásárlási jogosultsága felülbíráltatik, hiszen népünk földéhsége természetszerűleg határok közé van szorítva, A meglévő földek mennyisége örök időkre determinálja azt, hogy itt Magyarországon egy mtezőgazda mennyi földdel rendelkezheUk. < Itt ebben a tekintetben fejlődés nem állhat be. Szerintem tehát a széltében való terjeszkedés helyett a mélységben, az intenzitás fokában va-ó terjeszkiedésrekell átáH'anunk^ men a föld nem szaporítható, de a hozama javítható. A magyar mezőgazdaságnak/ más iránya nem lehet és a kormánynak legelső feladata kell, hogy legyen^ hogy ilyen irányban a kezdeményező, útbaigazító lépéseket megmutassa. (Egy hang a jobboldalon: Ezért csinálta o mezőg\\zda.ségfeftesztŐ. törvénu: is!) A vásárlások jóváhagyásánál tehát a szociálpolitikai és a nemzetpolitikai szempontok mellé iktassuk be a termeléspolitikai szempontot is és csak antniál hagyjuk jóvá a földvásárlást, aki elég intenzíven gazdálkodik. örömmel hallottuk, hogy a miniszterelnök úr a mai vita során letette a Ház asztalára azoknak a zsidó-birtokoknak a jegyzékét, amelyeket a ő min ißizterelnöksége alatt juttattak. (Rátz Kálmán: Csak nyolcat és csak a nagyobbakat!) Ezt örömmel regisztrálom, annál is inkább, merti sokszor elhangzott már a Házban ez a kívánság kormánypárti és ellenzéki oldalról, etgyaránt. Ebben a. tekintetben a nagyobb tájékoztatás, a nagyobb világosság és a több levegő megszüntetné azt az egészségtelen gyanusítási, gyanakvási atmoszférát, amely már fülledtté teszi a levegőt, de ezt a kormánynak abban a tekintetben kell elősegítenie, hogy a mai minisztsirelnöki gesztushoz hasonlóan a kérdéseket nem a. sötétben' tartja, hanem mindinkább és mindjobban megvilágítja és levegősítí. Általában a közvélemény helyesebb és szabadabb tájékoztatása megakadályoznia, a rémhírek, a gyanakvás és gyanúsítás fülledt légkörének továbbterjedését. Több levegőt és több szabadságot a tájékoztatásban, (Rátz Kálmán: A hivatalos hírszolgálatban több "okosságot!)