Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

Az országgyűlés képviselőházának 341. Talán méltóztatnak tudni, hogy a bányaműn- : kásság és családtagjainak ellátása bizonyos mértékben magasabb, mint más munkásoké. Sikerült a legutóbbi időben a nehéz testi munkások újabb besorozásánál figyelémbevenni mindazokat az indokolt kívánságokat és észrevételeket, amelyek a nehéz testi munkát kifejtő munkás jobb besorozaslahoz fűződtek. Az élelmiszerellátás terén lényeges a haladás, hogy .a textilipari és bőripari árucikkek ellátása tekintetében nem tudunk nagy javulásról be&zá* molni, azt az adott helyzettel és a rendelkezésre álló nyersanyagok szűkös voltával lehet magyarázni, de még itt is történt haladás. Mé> tóztatnak tudni azt, hogy ma már a hadiüzemi alkalmazottaknak kétharmada van bevonva — családtagjaikkal együtt — a központi élelmiszerellátásba és élvez egyéb előnyöket. Központi lábbeli ellátásban az alkalmazottaknak körülbelül fele részesül. Folyamatban van a textilellátás megszervezése is. (Kabók Lajos: A család tagakra vonatkozólag is?) A családtagokra vonatkozólag az a helyzet, hogy azok beleesnek a népruházati akcióba s itt van egy felső határ, milyen jövedelem mellett kaphatnak a népruházási akcióból árukat. A munkásság közvetlen ellátása azonban folyik, a hadiüzemi munkásságnak több, mint felére a központi ellátás a textil- és a bőrneműek tekintetében is ki van terjesztve. T. KépviseHőlházi! Itt azonban meg ikell még jegyeznem a bevonult munkásság problémáját is. A magam részéről! intézkedtem, hogy ai gyér meknevelési pótlékot a katonai szolgalat egész tartama alatt fizessék és ezenkívül a hatósági munkaközvetítőknek rendelkezést adtam, hogy a katonaságtól! visszatérő munkásokat helyezzék el elsősorban. Véigül mein mulasztíhatomi el[ hogy köszönetet mondjak a magyar ipairnak azért, hogy azt a hatósági támogatást, amiely, a hadbiatvonulta'k családtaigQadt illeti, olyan! számottevő önkéntes szolgáltatással megtetézte, mert hiszem mint méltóztatnak tudini, a miagyar ipartól csafeniem minden bevoinult külön támogatásban részesül. T. Ház! Szóba, méltóztattak hozni a szoeiál politikával kapcsolatban elsősorban a munkaköíz vetítést. (HaMjuti! Halljuk! a középen.) Tisztában! vagy oki azzal, hogy a munka-, közvetítésre a háború után fog elsősorban igen, nagy feladat hárulni. Most, azt! hiszem, tisztában vaigyiunk azzal, hogy munkaerőhiány van, s ezért a munkaközvetítés szerepe lényegesen kisebb. Éppen, ezért tervbe vettem, hop— a munkaközvetítő hálózatiot éppen ezalatt az idő alatt fogjuk teljes mértékben) kiépíteni. (Helyeslés a jobboldalon.) A munkaközvetítő hálózattal kapcsolatban szervezem meg aizt a pályaválasztási tanácsadást, amely nézetem szerint egyrészt ipari szempontból, másrészt pedig a munkás egyéni szempontjálbólí is igen nagy fontosságú. A munkaközvetítéssel kapcsolatban! megoldásra várnak a meizlőigazdasági munkaközvetítés kérdései. A föMmívelésügyii miniszter úrral folytatott tárgyalások, során körülibeiül már kialakulóban vannak; a megoldások körvonalai, mégpedig úgy, hogy ahol elsősorban ipatri munkaközvetítésről van szó, ott az ipari munkaközvetítő fogja végezni a mezőgazdasági közvetítést is és viszont, ahol mezőgazdasági munkaközveitítfől van, az végzi majd azl iparit is, úgy hogy ugyanazon a helyen egy állami KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943, november 22-én, hétfőn. 57 munkaközvetítő hivatal fog létesülni. Meggyőződésem az, hogy ha ilyen tempóban folytatjuk a munkaközvetítés kiépítéséti, akkor kellő számú munkaközvetítő hivatal ál! majd a legnehezebb idősztakbani rendelkezésre. (Helyeslés.) Mélyem t- Képviselőház! Én a szociálpolitikában, — többször hangsúlyoztam — a fokozar tos haladás híve vagyok. Mindjárt második miniszterségein első napjaiban intézkedtem egy olyan szakbiziottság felállításáról, — s ez azóta igen mélyreható és elismerésreimél'tó munkát végzett — amely rendszerbe foglaltja a!z eddigi szociálpolitikai intézkedéseiket és rendelkezéseket és kidolgozza az első magyar ipari munikar kódexet. (Helyeslés.) A bizottság' munkája^ mint mondtam, előrehaladt. A munkai-kódex az általános rendelkezéseken felül tartailfmazni fogja a munkán magánjogát, — ideértve a munkaszerződést és a munikiásvéídeltmet — továbbá azj egészség és a testi épség védelmére:, a munkaidőre, éjjeli mun/kára, a! Vasárnapi munkaszünetre, a munkabeszüntetésre és kizárásra, békéltetésre, döntőbírói eljárásra s a szakegyeísüiletre vonatkozó jogszabályokat, szóval a munkavi'szonniyaíl kapcsolatos egész joganyagot. Ezért áz ilyen tárgykörben való felszólalásokra ez a Válaszom: méltóztassanak egy kissé türelemmel! lenni, remélem, ai jövő év első heteiben annyira készen lesz a munkakódex, hogy módomban illeszi aizt az ér délkelteknek előzetes hozzászólás végett rendelkezésükre bocsátani. (Helyeslés a jobboldalon és a kosépen.) Mélyen t. Képviselőház! Egyöntetű szociálpolitika lebeg a, szemem előtt, egyöntetűség az elgondolásban, a szervezésben és a végrehajtásban. Tisztában vagyok azzal, hogy az eddigi szociálpolitikai alkotások legsebezhetőbb pontja a végrehajtás.De a végrehajtás tulajdonképpen embereken múlik, nemcsak az intézményeken, amelyekhez ma megfelelő munkaerőket kapni nem tudunk. Éppen ezért legelső törekvésem az, hogy egységesítsem a munkaüggyel foglalkozó különböző hatósági szerveket, (Helyeslés) az iparfelügyeletet, a munkaügyi felügyeletet, a munkaközvetítést és a családpénztárakat (Helyeslés.) és pedig azért, hogy egy megfelelő státussal bíró és így vonzó erővel rendelkező hivatal legyen, ahova mindig megfelelő embereket alkalmazunk és hogy ebeket a rokontermészetű feladatokat egy komoly hivatali szervezetben tudjuk egyesíteni. Külön meg szeretnék emlékezni a tanonckérdésről (Halljuk! Halljuk!), amelyet a felszólalt képviselő urak közül többen szóvátettek. Az én véleményem iö az, rendkívül fontos, hogy a zsenge korban lévő tanoncok milyen környezetben élnek. Ha figyelemb eves szűk különösen Budapesten és környékén a tanonckérdés helyzetét, szomorúan állapíthatjuk meg, hogy itt szörnyű hiányok vannak. A tanoncok legnagyobb része ágyrajáró és elképzelhető, mélyen t. Képviselőház, hogyan nő fel ilyen környezetben a tanonc. Bizony, az ilyen körülmények között felnövőktől nem várhatjuk azt, hogy testben és lélekben egészséges kisiparos és munkás nemzedék legyen belőlük. Ezért legfőbb gondunk kell, hogy legyen, a tanoncotthonok szaporítása, fenntartása és bővítése. A pénzügyminiszter úr hozzájárulásával már ebben a költségvetésben 200.000 pengőt tudtunk beállítani tanoncotthonok fenntartási költségeire és máris bejelenthetem a t. Háznak, hogy a pénzügyminiszter úr hozzájárult ahhoz, hogy ezt 8