Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

624 Az országgyűlés képviselőházának 351. számlának a változás a lényege, tehát! ez a, hasonlatom ezért nem jó. Bátorkodom hangsúlyozni, t. Ház, hogy az én mieggyőződésem szerint hasonlatom éppen azért jó, metrt, sajnos, a folyószámla állandó változásnak van kitéve. Ha szabad a magam ellenzéki következtetését! ebből levonnom: ezért jó a hasonlat és) ezért nem. jó nekünk a miniszterelnök úr. (Helyeslés és taps a szélső­brifo'daíon.) • A miniszterelnök úr változó időkről be­szélt! és a változó időkben! szükséges esetleg változó cselekvésekről. Rámutattam arra, hogy meggyőződésünk szerint a nagy. idők nem. változtak, de mégis, készséggel elismerem ai miniszterelnöki úr megállapításából azt. hogy igenig vam bent az országban egy nagy változás s ez az, hogy az utóbbi hónapokban ebben az országban - egy olyan mértékű defe­íifoÉa mozgalom indult el, (Űgy van-! Űgy van! a szélsőbaloldalion.) — így mondom egyenese 11 . hogy mozgalom és szervezkedés, — amely mel­lett szó nélkür elmenni meni lehet és amellyel szfiimben mi is köteletsségünknek tartjuk min­den alkalommal a. legélesebben és leghatározot­tabban, fellépni, mert az már egy kicsit még is csak sok, hogy az a Peyeir Károly, akiiről itt tegnap Mester Miklós képviselőtársam hiteles lapsizemelvényekkel bizonyította, hogy a kom­munista tanácsköztársaság 150-es intéző-bizott­ságánaík tagja volt, a niaeionalista politikai mozgalmunk felszámolásával fenyeget, {Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Leszá­molással!) Igen, leszámolással! Peyer Károlyra több szót meni vagyok hajlandó vesztegetni. Kérem aaonfoan a t.. Ház szíves türelmét, hogy foglalkozzam ennek a — hangsúlyozom, — ai defe'tista Szervezetnek leg­pregnánsabb jelenségével ,a kisgazdapártnak á miniszterelnökhöz benyújtott memorandu­mával.- ­Előre megmondom, annak ellenére, hogy a mi beszédeink ; lassacskán intim beszélgeté­sekké válnak a cenzúra jóvoltából, mert senki a világon meg nem tudja, hogy egy ellenzéki képviselő mit mondott, kivéve, ha — de erre még visszatérek —•- mondom, ennek ellenére eejü vagyok azon: az állásponton, hogy ebben a szűk! .körben — ez mégis a magyar parlament nyilvánoissága — mindent lehet. mondani. Én tehát nem ismétlem meg Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő űrnaik * olyan kifejezéseit a külpolitikai • megállapításaiban, amelyek a . memorandumban benne vannak és amelyeket itt a Házban ; legnagyobb részben megismételt. De hogy mégis fogalma legye a t. Háznak ar­ról a • tenorról, lamelyben ez. a memorandum készült és azokról a szempontokról, - amelyeket ez a memorandum feltár, bátorkodom egyről és másról itt beszámolni. Ez a memoirandum foglalkozik azzal, hogy az ő megítélésié szerint mai súlyos helyze­tünkre mi vezetett. T. túloldal, ezt érdemes meghallgatni, mert önöket is érdekli, amikor Bajcsy-Zsilinszky képviselő űr azt mondja, hogy 'itt a Gömbös-iiormány politikája nyomán meggyorsult ütemben 'történt meg a politikai, lelki és szellemi előkészítése ezeknek a mai súlyos-állapotoknak, amelyekről ő bizonyos kon­zekvenciát von le. Azt mondja azután, hogy tehát már- Gömböst elintézték. Most következik Imrédy elintézésié, a ma­gyar gondolkozás megrontása, az alkotmány iránti tisztelet felülről irányított íeesjökken­ülése 1943 december 4-én, szombaton. tése. az Imrédy-féle együgyű és gonosz cso­dálatos fonradalom, stb., azután az Östezes többi kitételek, amelyeket ismerünk a »8 Órai ÍJj­ság«-ból és a többi zsidó újságból; megjelent cikkek eltiltása, továbbá a zsidóság visszanyo­mása címén az idegen zsidó-törvényeknek egész alkotmányosságunk szellemét és alapjait föl­forgató és megszégyenítő kontár alkotás oknak beillesztései a . dicsőséges, évezredes magyar Corpus Juritsíba,.­Szóval a zsidó törvény ekt, az átkosi zsidótör­vények; is hibásak abban, hogy idejutottunk. Azután azok a polgárthálborús tünetek — pol­gárháborús tüneteknek nevezi azt a bizonyos újvidéki esetei, amelyről szó volt és polgárhá­borús tüneteknek mondja a zsidó munkaszolgá­latosok ellen elkövetett súlyos atrocitásokat, — szóval ez volt az a lelki előkészítés, amelybe bele lehet illeszteni. _Most jön Imrédy utlán Bár (lossy külpolitikája. Azután méig több he­lyen kieresi ennek a mai, általuk sűlyosmaikí mi­nősített állapot fejlődésének tüneteit._ Van itt azonban tündéri és kedves önvalloimlás is. amely rávilágít arra. hogy milyen szempontok veze­tik az ő analízisét, mikior boldogult Teleki Pál­ról is beszél. Nem vagyok hajlandó idézni be lőle egyet-mást, mert meggyőződésem! szerint Zsilinszky képviselő űr egyes megállapításai­val a halottgyalázás kritériumát meríti ki. (Ügy van! ia szélsőbaloldalion.) Azt miondja Telekiről, az ő hibája pedig az volt, hogy megengedte az 1939. évi általános képviselőválasztásokon a Sztranyavszky által kitenyésztett elvakult koTtesapparátustól lehen­gereltetni a független kjisígazdapárt jelöltjei­nek háromnegyedrészét s ugyanakkor megen­gedte, hogy ez a rövideszű , kortesapparátus mindezt csinálja. — Ezekiet ő elmond'jia.. En esiak azért hoztam fel ezt, mert törté­nelmileg és ténybelikig alaptalannak minősítem Zsilinszky képviselő úrn ak ezt a megállapítá­sát. Megmondom! azi okát, hogy miért bukott meg. Konkrét esetem: volt az, amikor kerüle­temiben 1 kezeimhez -jutott- a szociáldemiokrjata­nárt egyik titkárának' egy ott lakó elvtársához írott levele, amelyben ez a titkár félreértíhetet­'en nyiltsággal 1 felszólította ezt az jeilvtársát, hogy szavazzon a kisgazdapárt jelöltjére, mert •a kisgazda párttal megegyeztek lábban., hogy m városokban viszont a kisgazdapárt tagjai a szociáldemokratákra fognak szavazni. (Baky László: Ez is egységokmány!) Zsilinszky kép­viselő úr tehát téved, mert nem a kiormány­nárti ikortesek pusztították! ki őket majdnem ebből a Házból, hanem a magyar népnek józar» ítélőképessége, amely már akkor megállapí­totta), hogy nem jöhet, ki' semmi jo abból, higi esry magát ínai^ionalistának nevező uár't szociálde­mokratákkal akar szövetkezni- (viíéia Csicsery« "Rónay István: Ez hallatlan! — Baky László: Nemzetközi párt!) T. Ház! Azt mondja azután: »Iszionyű é« mondhatni egyedülálló Bárdossy László és mel­lette .elsősorban Bartha honvédelmi miniszter úr politikai, joigi és történelmi felelőssége . •.« és akkor jön újból Zsalblya és Újvidék 1 és ym •ebben a memoranldumiban ez a témiai legalább húszszor és másik húszszor az ártatlan és meg­gyötört zsidóság védelme, —attól a Zsilinszky képviselő úrtól, aki a maga » Szózat«-jában 1920-ban ma elképzelhetetlen hangon harcolt « . forradalmi zsidóság ellen, (vitéz Csicsery­Rónay István: Fajvédő volt. most meg zsidó fajvédő lett! — Baky László: Akkor minden reggel két zsidót reggelizett!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom