Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-351
Az országgyűlés képviselőházának 351. De ő tovább is megy fejtegetéseiben, amelyeikkel meg akarja magyarázni, hogy miiért nem tudtak erősebbek lenni és azt mondja (o7va$s<&): »Maga az országgyűlés sem fejezte és nem is fejezhette ki utólagos jóváhagyásával...« — bizonyos kormányzati, külpolitikai és katonapolitikai kormányzati gesztiók jóváhagyásáról beszél — »... a nemzet igazi felfogását és akaratát a sorsdöntő kérdésben, mert egy reakciós és iga2ságtlaiaín , választói jog és egy erőszakos választási gyakoirlat miatt sémi a paraszjtsiág, sem a m/unkásság, amely kezdettől fogva ellene volt a háborúba való beavatkozásinak, iai maga jogos képviseletéhez nem juthatott« Tisztán kitetszik ehhől a memorandumból az, hogy ők felelősséggel' felállítják azt a tételt, hogy hai hatalmuk lett volna akkoir, amikor Magyarországnak döntenie # kellett, nagyon súlyos: külpolitikai és katonai kérdésekben, ők szögesen ellentétesen döntöttek volna és enmiek ők mindem konzekvenciáját rtna is hanr gosam vállalni akarják. De nemi tudom, meddig. Az ilyesmi megíródik Zsitomirnál, de aztán sohasem tudja az. ember, mennyi vonatik ebiből vissza Kievnél. (Űffy van! a szê sohuloldalon.) Azután felolvasok egy pár tündéri mondatot ahból, hogyan látja Zsilinszky képviselő úr az általa felolvasott konzekvenciáknak megoldását, a: kivezető utat ebből a súlyos helyzethől. Még egyszer mondom, ha valaki nagyon kíváncsi arra, hogy mire célzok, az, vegye elő a képviselőházi naplóját, amely szerint múltkori beszédében Zsilinszky képviselő úr az általam nem vállalt dolgokat nyiltan kimondotta. Az első a »bátor önvédelem politikája«, vagy ahogyan ő mondja, a maga kitűnő jóstehetségének engedve, — itt a személyi akadályok elhárításáról szól — először is távozniuk kell azoknak ai minisztereknek, akik egész hivatali működésük során, ha Jóhiszemű meggyőződéssel is, ha fenntartással is szolgálták a nemiét—magyar sorsközösséget. Azután a zsablyai és újvidéki kegyetlenkedéseket és a. zsidósás: elleni elköyet'ettekett mind mes: kell torolni. (Olvassa):- »Távozniok kell közéletünk minden veiziető helyéről a német-magyar közösség leghangosabb hirdetőinek, ha jóhiszeműen!, ha önző érdekből hallaitták a nemzetet katasztrófába hozó dogmát«. T. Ház! Majd meg-ínt visszatér itt a polgárháborús tünetekre. Mi értendő era alatti Polgárháborúsa tünetek az ő megállapítása szerint a zsidótörvények, az új honvédelmi törvénynek a zsidókra vonatkozó rendelkezései; polgárháborús tüneit a fajvédelmi törvény, polgárháborús tűmet az, hogy zsidó munkaszolgálatosok vannak és ezeket a poilErárháborús tüneteket mind irgalmat! anul el kell fojtani. Ha a nreerbékülést és a kfelé vezető utat keressük ebből a szerencsétlen helyzetből, természetesen toyábbi kell menni. — szerint© — maid azt mondia, hogy a demokratikus pártoknak, — nos, kik azok? — a mostaninál 1 sokkal szabadabb mozgást kell teremteni. A hazafias ellenzéki pártok joggal követelik a kormánytól, — így szól a, folytatás, bocsánatot kérek, na méltóztassék szerénytelennek mondani, de nem magunkról beszélek, ők volnának azok a hazafias pártok, a kisgazdapárt és szociáldemokratapárt — tehát ők joggal követelik a kormánytól, hogy ezekben a nehéz időkben nem- az ő érdekükben, — mondja Zsilinszky ülése 1943 december 4-én, szombaton. " 625 képviselő úr — haneni az ország érdekében most már bátrabb an; és ny il tahiban! szólhassanak a magyar néphez. Ezt tehát magyarra! fordítva azt jelenti, hogy a kormány támogassa miindeni erejével az ő defet'sta propagandájukat. (Zaj és nwœgas iobbfelől és a' »zésőbaloidalon. — vitéz Csicsery-Rónay István: Forradalmi propagandái!) Ezektől aa urak tói halljuk éjjel-nappal az önálló magyar élet megteremtésének szükségesséigét és ezek az urak minősítenek minden tisztes zándékú magyar embert németbiéTencnek, (vitéz Csicsery-Rónay István: Hallatlan!) ezek az urak, akik pedig azt írják a memorandumlban, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy össze kell hangolni! politikánkat és pedig már jó előre ai győzőkével (vitéz Csicsery-Rónay István: Akkor a németekével!) és azután meg is mondják, hogy kik azok; (Zaj a szélsőbalolddlom é$ a jobboldalon) megmondják, hogy kik eizek a győzők, mondván a következőket: Nekünk magyaroknak csak a magunk eredeti, igazi hagyományainkkal jobbían összehangolható politikáját kell'összeegyeztetnünk a világ újjászervezésének immár kialakult angol-szász alapjaival. (Nagy znj a szélsőbaloldalon. — Fekiáltások: Sztálint Idhagyták. — vitéz CsicseryRónay István: Felháborító!) Hogy ebben aa országban ki a muszka vezető, ammak megí telesét ezekutáni végérvényesen a t. túloldalra bízom. (Folytonos z-4 a szél'sőbblőldalon és a jobboldalon. — Paüló Imre: Összieférhetetlenségjí bejelentésit kell tenni ellene!) Meg kei] mondanoimi. hogy ezekben a kérdésekben mi kénytelenek vagyunk világos és határozott választ követelni a miniszterelnök úrtól és meg is mondom, miént. Most a parlamenti naplóból fogok olvasni. Zsilinszky képviselői úr november ll'6-áin, pénteken tar tett beszédébeni többek között ezeket mondotta (Ovosm): »Elemi kötelessége a magylar politikának, kormánynak és országgyűlésnek, az ország minden katonai erejét a maximumig fejleszteni és kinn levő 1 haderőnket visszavonind és ösiszpontosítahi oríszágunki védelmére.« Majd tovább így folytatja (Oüvassa): »"ßn csak .némileg, élesebben fogalmazom meg azt/ amit a miniszterelnök úr is kifejezésre juttatott.« (Zhj a szélsőbaloldclon.) Nem^ én állítom ezt, hanemi Bajcsyí-Zsilinsziky képviselőtársam, aki ezt a kijelentést megtehette anélkül, hogy a túlodalról egyetlen tiltakozó közbeszólás hangzott volna el. (Ellentmondások a jobboldalom) Ne vegyié tehát rossznéven a t- túloldal és a miniszterelnök űri se, ha mi ezek után kénytelenek vagyunk azt kenui, hogy a. miniszterelnök úr Zsilinszkyék „memorandumával és Zsilinszky Endrének a külüevi tárca, vitájában elmondott beszédével kapcsolatban fe 1 félreérthetetlen feleletet adjon. (Tc\ps ä szélsőbe'oldalon.) Amikor! R : miuiszterlelnöfe úr) politikáját taglaljuk, és annak eWi alapjairól és az ezekből az elvi alánokból következő gyakorlati intézkedéseikről. beszélek kénytelen vagyok megint egynéhány sajtópolitikai szempontot előhozni. Ne mléltóztasisanaiki miegijedni,> nem! beszélek itt a cenzúráról már egy szót sem. (Rajniss Ferenc: Nem is érdemes!) Van ennek a sajtópolitikánaki egy negatív és van egy pozitív é formája,. Negatív az, amikor kivágnak abból mindent, amit írunk, és pozitív, amikor t a sajtófőnök úri vagy) a miniszterelnök úr, de mindenesetre a kormányzat elkezd orgo